Pesti Srácok

28-an adták vissza az állami kitüntetést Bayer Zsolt elismerése miatt

28-an adták vissza az állami kitüntetést Bayer Zsolt elismerése miatt

Az Index közli a listát, kik azok, akik eddig visszaadták a lovagkeresztjüket, vagy más állami kitüntetésüket, így tiltakozva Bayer Zsolt hasonló elismerése ellen.

Mint arról a PestiSrácok.hu is beszámolt Bayer Zsolt újságíró, a Magyar Hírlap és az Echo Tv munkatársa múlt héten kapta meg a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetését augusztus 20-a alkalmából. A Bayer Zsoltnak adományozott állami elismerés azóta több korábbi kitüntetettben ellenérzést váltott ki, olyannyira hogy ma délutánig 28-an közölték, visszaadják kitüntetésüket.

Elsőként Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman jelentette be, hogy Bayer Zsolt kitüntetése miatt visszaadja az Érdemkeresztet. Azóta számtalan közszereplő tett hasonlóan.

Az állami kitüntetést visszaadók névsora: Kenyeres István biotudós, vállalkozó, Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman, fővárosi képviselő, Kenyeres István biotudós, Tóth Bálint matematikus, Rózsa Péter újságíró, Polgár András közgazdász, a Polgár Alapítvány az Esélyekért alapítója, Krausz Tamás történész, ex-MSZP-s politikus, Erdélyi Ágnes filozófus, Péter Vladimir ötvös- és szobrászművész, Galkó Balázs színész, Kertesi Gábor közgazdász, Köllő János közgazdász, Varga Júlia közgazdász, Bruszt László szociológus, a Firenzei Egyetem tanszékvezetője, Varga Kálmán történész-muzeológus, Takács Imre, az Iparművészeti Múzeum volt főigazgatója, Heisler András mérnök-közgazdász, a Mazsihisz elnöke, Catherine Feidt volt francia tiszteletbeli konzul, Felcsuti Péter bankár, Darvas Ágnes, az ELTE Szociális Munka Tanszékének tanszékvezetője, Fokasz Nikosz, az ELTE szociológia tanszékének tanszékvezetője, Hegyesi Gábor, az ELTE professor emeritusa, a szociális munka tanszék oktatója, Somlai Péter, az ELTE professor emeritusa, az ELTE Társadalomtudományi karának oktatója, Székelyi Mária, az ELTE professor emeritusa, a Társadalomkutatások Módszertana Tanszék óraadója, Tausz Katalin egyetemi tanár, az ELTE Szociálpolitika Tanszék oktatója, Polónyi István oktatáskutató, Kuti Éva, a nonprofit szektor kutatója, Wittinghof Tamás Budaörs polgármestere, Dióssy László volt veszprémi polgármester, képviselő, SZDSZ.

PestiSracok facebook image

A visszaadók indoklása

Polgár AndrásFacebook posztjában indoklásként azt írja, „az Adományozónak egészen más az elképzelése az esélyegyenlőségről és az ennek megteremtése érdekében szükséges teendőkről, de egyenesen az - én értékrendem szerint - rasszista bűnözőket tartja érdemesnek piedesztára állítani. Ez pedig már olyan ellentmondás, amit józanul, tiszta lelkiismerettel nem lehet eltűrni.”

Krausz Tamás az Eszmélet.hu szerkesztője elfogadhatatlannak tartja, hogy a 2010-ben létrejött neohorthysta tekintélyelvű rendszer a fehérterrort védelmébe vevő, rasszista uszítót, Bayer Zsoltot kitüntette.

Erdélyi Ágnesaz ELTE professzor emeritusa Áder János köztársasági elnöknek írt levelében úgy fogalmaz, „Számomra vállalhatatlan, hogy a nevem e személlyel összefüggésbe hozható legyen, ezért – csatlakozva azokhoz, akik ezt már megtették – kitüntetésemet visszaküldöm.

Bruszt László szociológus az ELTE egyetemi tanára a Facebookon is megosztotta Áder János köztársasági elnöknek írt levelet, amelyben döntését azzal indokolja,

Felcsuti Péter közgazdász, bankár, a Raiffeisen Bank volt vezérigazgatója és a Magyar Bankszövetség volt elnöke is a Facebookon tette közzé, hogy 2006-ban átvett tiszti keresztjéről lemondással szeretne csatlakozni azokhoz, akik tiltakozásul Bayer Zsolt kitüntetése ellen visszaadták saját elismerésüket.

Köllő János, Kertesi Gábor és Varga Júlia közgazdászok közös levelet írtak Áder János számára. A 168 órának is elküldött írásban a következő áll:

Galkó Balázs színész szintén a Facebookon közölte, hogy nem kíván "bizonyos emberekkel egy kalap alá tartozni", ezért ő is visszaadja a 2011-ben kapott lovagkeresztjét.

A MAZSIHISZ „gratulált”

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége hétfőn közleményben reagált. Ebben azt írják,

Marad Bayer Zsolt kitüntetése

Nem merült fel Bayer Zsolt kitüntetésének visszavonása. Így reagált a Miniszterelnökség az RTL Híradó megkeresésére, miután újabb kitüntetettek közölték: visszaadják az államtól kapott elismerést az újságíró lovagkeresztje miatt. A 444.hu azt kérdezte a Miniszterelnökségtől, hogy miért döntöttek amellett, hogy csütörtökön a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntetik ki Bayer Zsoltot.

A tárca a következőt válaszolta:

Forrás: Index/RTL/444.hu/Facebook

A fotót a válasz.hu közölte.

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.