A 90-es évek politikai elitje összemosódott a maffiával
Kőszeg Ferenc, volt SZDSZ-es képviselő, a Nemzetbiztonsági Bizottság egykori tagja tegnap egy lapinterjúban nem kevesebbet állított, minthogy a politika egy része már rögtön a rendszerváltás után rátelepedett a titkosszolgálatokra, valamint megemlített két politikust, akik saját céljaik elérése érdekében használták a szolgálatokat. A volt képviselő a PestiSracok.hu-nak arról beszélt, hogy tucatnyi olyan ügy lehetett még, amikor a titkosszolgálatok politikai megrendelésre, törvénytelen módon gyűjtöttek információkat. Földi László, egykori operatív műveleti tiszt szintén elmondta, hogy a politikának mindig is megvolt az a késztetése, hogy a titkosszolgálatok működésébe a hatáskörén túllépve beleszóljon. A volt hírszerző arról is beszélt, hogy a szolgálatok jelzései szerint a 90-es években a politikai elit nagy része valamilyen módon kapcsolatba került a szervezett bűnözéssel…
PÁMER DÁVID - PestiSracok.hu
Kőszeg Ferenc, egykori SZDSZ-es képviselő, a Nemzetbiztonsági Bizottság volt tagja a Népszabadságnak tegnap arról beszélt, hogy a titkosszolgálatok ügye 1990-óta botrányok sorozata, és példaként több nagyobb ügyet (UD Zrt., Laborc Sándor működése, romagyilkosságok) is megemlített. De arról is szót ejtett, hogy a 90-es évek elején, egy ma már nem aktív KDNP-s politikus a titkosszolgálatokkal ellenőriztette lánya udvarlóját, hogy „rendes fiú-e”. A titkosszolgák pedig mentek, esettanulmányt készítettek a fiatalemberről, tették, amit mondtak nekik. Abban az időben az is megtörtént, hogy az Antall-kormány egyik minisztere ráküldte a titkosszolgálatot volt üzlettársára, akivel pereskedett, hátha megtudnak valamit, amit felhasználhat a perben. Kőszeg Ferenc a PestiSracok.hu-nak elmondta, a rendszerváltás utáni első néhány évben még nem volt törvényileg szabályozva, hogy a titkosszolgálatok pontosan mi alapján folytathatnak ellenőrzéseket fontos pozíciókba kinevezendő személyekkel, illetve környezetükkel kapcsolatban, ahogy az sem, hogy ezekre a vizsgálatokra pontosan ki adhatott utasítást. A Nemzetbiztonsági Bizottság 1994-ben megvizsgálta a szolgálatok által készített vizsgálódásokat, és ezek után bukkantak az általa az interjúban említett két ügyre, amikor is személyes okból használták fel a titkosszolgálatokat. Kőszeg mindkét ügyet abszurdnak nevezte, és hozzáfűzte, hogy annak a vállalkozónak a házát, aki ellen a szolgálatok az Antall-kormány egyik minisztere megbízásából dolgoztak, és aki az akkori titkosszolgálat illetékes vezetőjéhez közvetítette a kérését, gyakorlatilag megszállták a titkosszolgák, és arra hivatkoztak, hogy egy nagyon súlyos bűncselekmény ügyében nyomoznak… Kőszeg Ferenc szerint egyébként még tucatnyi ezekhez hasonló ügy került a bizottság látókörébe, amelyeket jelentésekben rögzítettek.
A politikai elit és a szolgálatok viszonyáról Földi László volt operatív műveleti tiszt a PestiSracok.hu-nak elmondta, hogy a politikának mindig is megvolt az a késztetése, elemi igénye, hogy a titkosszolgálatok működésébe -adott esetben a korlátain túllépve - beleszóljon. Földi szerint ennek oka, hogy a rendszerváltás utáni zűrzavarban a titkosszolgálatok működését át nem látó honatyák egyrészt naiv módon, másrészt hatalmi szándékból fogalmaztak meg kéréseket a szolgálatok felé. A Kádár-érából megörökölt titkosszolgák pedig nem mondtak ellent a politikának. Földi László arról is beszélt, hogy a 90-es években, amikor a titkosszolgálatok egyes képviselőkről „rossz híreket” hoztak, akkor a magát „sérthetetlennek” gondoló politikai elit megrémült, homokba dugta a fejét, és a hírhozók ellen lépett fel, nem pedig az adott ügy felgöngyölítését segítette. Földi hozzátette, ez egy komoly üzenet is volt a szolgálatok felé, ami annyit jelentett, ha egy felderítés kapcsán felmerül egy politikus neve, akkor a titkosszolgálatoknak azzal „nem szabad foglalkoznia”.
Pedig az 1990-es évek politikai elitjére igencsak ráfért volna a szakszolgálatok ellenőrzése. Földi ugyanis azt is elmondta, hogy akkoriban a szolgálatok jelzései szerint a politikai elit nagy része valamilyen módon összeért a szervezett bűnözéssel. A volt műveleti tiszt azonban hozzátette, legtöbb esetben arról volt szó, hogy az adott politikus naiv módon nem is tudta, hogy a személy, akivel kapcsolatba került, bűnözői körökhöz tartozik. Erre Földi szerint jó példa Kuncze Gábor, volt SZDSZ-es képviselő, a Horn-kormány belügyminiszterének esete, amikor az akkori éjszakai élet egyik ismert alakjával, az 1996-ban kivégzett Prisztás Józseffel szerepelt egy fotón.Földi László arra is felhívta a figyelmet, hogy egy pozícióban lévő politikus nagyon könnyen bele tud sodródni olyan helyzetekbe, ahonnan már nehéz visszajönni, hiszen a szervezett bűnözés által könnyen zsarolható helyzetben találhatja magát.
Földi a Kőszeg Ferenc által hozott konkrét példákkal kapcsolatban elmondta, hogy amíg a KDNP-s képviselő esetében akár helyénvaló is lehetett a kérés, hiszen ezzel az akcióval a szolgálatok a politikust védték, addig a másik esetben, amikor egy miniszter a saját üzletfele lejáratása céljából használta a titkosszolgálatokat, a politikus bizonyosan törvénytelen módon cselekedett.
Címlapfotó: Index.hu
