A kecskén túl – Simicska Lajos és a Közgép-közeli üzlettárs terjeszkedése a Bakonyban 3

A PestiSrácok.hu körülnézett Simicska Lajos és neje leendő hárskúti kecskefarmján. Kiderült: többről van szó, mint egy korábbi mahiros reklámcég gyors átkereszteléséről, vagy a párosujjú patások iránti újkeletű romantikus vonzalomról. A birtokunkba került dokumentumokból ugyanis kiderül: az agrárvállalkozásnak helyt adó hárskúti ingatlant a Simicska-család egy olyan vállalkozótól vette, aki épp most próbálja egy Közgép-közeli üzletember önzetlen támogatásával megszerezni a szomszédban fekvő, korábban a Bábolnai Állami Gazdasághoz tartozó kerteskői ménesbirtok ötszáz hektáros területét. Az érintett üzletember Kosik János, aki a kormány kedvenc kivitelező cégének több vagyonelemét is birtokolta korábban, sőt: főszerepet játszott abban, hogy a MÁV Zrt. értékes üzemegységei a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép Zrt.-hez kerültek. Most viszont önzetlenül fedezetet nyújt a birtok tervezett megvásárlásához. Az is tény, hogy miután Simicskáné és Kosikné a közelmúltban hárskúti polgárokká váltak, helyi lakosként akár indulhatnak is a környékbeli földekre kiírt más állami pályázatokon.

BALOGH ENIKŐ

Simicska Lajos családjának és Kosik Jánoséknak is jelentős birtokaik vannak a Bakonyban. Simicskáék leendő kecskefarmjának központja Hárskúton, a Kossuth utca 25-ben található. A helyiek úgy tudják, a ház korábbi tulajdonosa Radzik Károly belefáradt a civilekkel való csatározásba, és végleg letett róla, hogy szélerőművet építsen a Bakonyban, ezért mindenét eladta Kosik János üzletembernek. A ház és a birtok viszont a falubeliek tudomásával ellentétesen nem Kosiké lett. Az ingatlanok a hivatalos tulajdoni lapok szerint Pusztai Zsuzsanna, azaz Simicska Lajos feleségének tulajdonába kerültek. A hivatalos tulajdoni lap szerint 2012. március 28-tól Simicska Lajos feleségéé a ház és a kecskefarm alapjául szolgáló földterület. Előtte – ezt a hárskútiak is jól tudják – valóban Radzikéké volt a ház és a föld is, pontosabban cégüké a Hárskúti Agro Kft-é. (Még sokkal korábban a 3634 négyzetméteres ingatlan a Herendi Béke TSZ tulajdonában volt, aztán a helyi jegyző vette meg, és tőle került a Hárskúti Agro Kft-hez.)

A Közép-Dunántúli Környzetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség már 2012. március 30-án megadta az előzetes engedélyt az épphogy csak Simicskáné tulajdonába került 67 hektáros földterületen: kecsketelep és sajtüzem létesítésére. A PestiSrácok.hu megtudta, hogy az engedélyező hivatal fénysebességgel dolgozott, hisz például a Hárskút, Kossuth utca 25-ös ház, csak március 28-án lett Pusztai Zsuzsanna tulajdona. Az előzetes engedélykérelmet is a Hárskúti Agro Kft.(tehát még a régi tulajdonos) nyújtotta be a természetvédelmi hatósághoz.

A hárskúti birodalom Kossuth u. 25. alatti központja. Körös-körül állami földekkel…

A helyiek úgy hallották, Radzik egymillió euróért adta át a földjeit és egyéb objektumait Kosik Jánosnak, ami nagyjából egyezett is az önkormányzati hirdetőtáblán megjelent értesítésekkel, amelyben 220-250 hektár föld plusz a tanyák szerepeltek.

Kosik szerepe azonban a PestiSrácok.hu-hoz került iratok alapján csupán annyi, hogy hivatalosan ő biztosít pénzügyi fedezetet a ménesbirtok megszerzése iránt indított bírósági eljárás felpereseinek, akiket üzlettársainak nevez. De hogy valójában ki kinek az üzlettársa, az vagy utólag, vagy sohasem derül ki.

Kié lesz a ménesbirtok ötszáz hektárja?

A kerteskői ménesbirtok Porva és Pénzesgyőr községekben található. A ménes tenyészállatai az ország legjobb versenylovainak számítottak .A ménes területe állami tulajdonban volt 2008-ig, az eszközvagyona a Bábolna Zrt. Kerteskői Gazdaságaként volt nyilvántartva. Egy 2006-os kormányhatározat döntött arról, hogy értékesítik.

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet nyilvános egyfordulós pályázatán 2008-ban 31 db, összesen 482 hektár alapterületű ingatlan került kalapács alá, melynek minimális vételárát 192,7 millió forintban határozták meg. Már akkor is vevőként indult a Hárskúti Agro a pályázaton, de Gráf József által jóváhagyott miniszteri közlemény alapján érvénytelennek minősítették az ő pályázatukat. Az éppen regnáló szocialista kormányhoz köthető W. András, D. József és Cs. László lettek a győztesek, akik összesen 192,7 millió forintért vehették meg a birtokot.

Radzikék azonban nem hagyták annyiban. Tavaly bíróságon támadták meg a 2008-as ügyletet. Az éppen folyó perben a keresetlevelükben azt kérik, hogy a bíróság úgy módosítsa a fenti három személlyel megkötött adásvételi szerződést, hogy abban Radzik Károly, a testvére Kálmán és Bányai Tibor legyenek a tulajdonosok a vételár kifizetésével egyidejűleg. Ehhez az anyagi hátteret az üzlettárs, Kosik János (figyelem, mint írtuk a falubeliek szerint ő intézte a Simicska-család kecskefarm-ügyletét!) biztosítja egymillió eurós svájci bankbetétjével, valamint 250 millió forint bankgarancia letétigazolásával. A jogalapot a helyben lakó őstermelőknek járó elővásárlási jogra alapították, bár egyik Radzik sem lakott soha Hárskúton, a helyiek elmondása szerint. Az is tény ugyanakkor, hogy egyikőjüké volt az a tanya, ami most a Simicska család kecskefarmjának az alapja. A három felperesből csupán egy, Bányai Tibor a hárskúti lakos, de ő sem tősgyökeres helyi, évekkel korábban Radzikék alkalmazottja volt.

Az egykori Bábolna Állami Gazdasághoz tartozó Hárskút szomszédságában lévő kerteskői ménesbirtok kapcsán az az információ él a környékbeliek fejében, hogy azt „2008-ban három Radzikék körein kívül eső üzletember vette meg, és a hírek szerint benne volt a bábolnai MSZP-s Horváth Klára keze is a dologban. Az utóbbi időben az állatállomány megcsappant, így ők arra következtetnek, hogy itt is a földvásárlási moratórium lejártára várnak, ezért már a ménesben lévő versenylóvak, tenyészállatok nem annyira érdekesek, inkább csak a hozzá tartozó egybefüggő ötszáz hektár képvisel értéket.”

A bakonyi rengeteg titkai

A tisztánlátás kedvéért Radzik Simicskáékkal és Kosikékkal való kapcsolatáról kérdeztük Radzik egyik Hárskúton élő üzlettársát, Bányai Tibort. Ő azt mondta, nem jogosult nyilatkozni, viszont adott egy e-mail elérhetőséget Radzik Károlyhoz. Írtunk hát levelet Radzik Károlynak, aki egy napon belül segítőkészségéről biztosított minket, de végül nem járult hozzá az írásbeli kérdésünkre adott írásbeli válaszának közléséhez, pedig az igen meghökkentő állításokat tartalmazott. Ugyanakkor vállalta, hogy ha pár héten belül újra Magyarországon tartózkodik, személyes beszélgetésre is lehetőségünk lesz a ménesbirtokról.

A ménesbirtok megvásárlását anyagilag és bankgaranciával (ha hinni lehet a dokumentumoknak, ellentételezés nélkül, csupán önzetlenül, mondhatni barátilag) támogató Kosik János felesége – Simicska Lajos feleségéhez hasonlóan  – Hárskúton van bejelentve állandó lakosnak. Hatalmas birtokuk van a bakonyi erdő közepén, bár a család otthona Szentendre. A Kosik család Herend környéki ingatlanvásárlásait és hosszú távú bérleti szerződéseit is többen támadták.

Habár Simicska Lajos az ország egyik legbefolyásosabb üzletembere, nem szereti ha fotózzák. Ez a kép 14 éve készült róla (Fotó: MTI)

Szamosvári Erzsébet, azaz Kosik János felesége 2006 februárjában kötött bérleti szerződést a HM VERGA Veszprémi Erdőgazdasági Zrt-vel, és ezzel bérbe vett Hárskúton 45 hektár erdőt, évi ötezer forintért hektáronként. Még Magda Sándor MSZP-s országgyűlési képviselő is szólt a Kosik házaspár érdekében anno Szekeres Imre honvédelmi miniszternél, mert azok – Magda állítása szerint – a fogadóóráján előadták neki, hogy milyen komoly turisztikai vállalkozásba szeretnének kezdeni a Bakonyban. Ám a bérleti szerződést a Fidesz kormány ideje alatt vizsgálni kezdte a honvédelmi tárca, és mivel több kritikus pontot is találtak benne, megtámadták azt a bíróságon.

Átmenetileg a Kosik család birtokolta a Bakony-hegység csapadékvíz elvezető árkaként szolgáló úgynevezett Bándi-patakot is. Ám ez állampolgári bejelentés miatt időközben visszakerült az eredeti tulajdonos önkormányzathoz.

Miután most már mind a két asszony, Simicska Lajos felesége és Kosik János felesége is hivatalosan Hárskúton lakik, jogosulttá váltak az állam által meghirdetett termőföldek haszonbérlet pályázatára lakóhelyük 20 kilométeres körzetében. Nem tudjuk, hogy a két asszony indul-e a Nemzeti Földalapkezelő őszig lezáruló pályázatán, és megkísérlik megszerezni a Hárskúttól 2 km-re lévő Lókúton kiírt összesen mintegy 40 hektáros állami területet? Mindenestre lenne abban logika, ha férjeik, vagy egyikőjük férje ingatlanjait kiegészítenék a megnyerhető 40 hektárral, amihez egy sikeres per esetén hozzá is számítható a földrajzilag ezekkel egy körbe tartozó kerteskői ménesbirtok ötszáz hektáros területe, amely Porva és Pénzesgyőr településekhez tartozik.

Itt hívjuk fel kedves olvasóink figyelmét, hogy bátran menjenek ki egy kávéra, szusszanjanak, hiszen innentől egy csaknem új tényfeltáró sztori következik. Mégsem szerettük volna szétszedni a két anyagot, hiszen a második részből érthető meg igazán: miért is segíti olyan lelkesen Simicskáék bakonyi terjeszkedését Kosik János.

A kiprivatizált MÁV-cégeknél nő össze, ami összetartozik

A Népszabadság áprilisban nyilvánosságra hozott dokumentumai alapján közismert, hogy Simicska Lajosnak jelentős befolyása van a Közgép Zrt. nevű építőipari óriásvállalatra, amely az Orbán-kormány kedvenc kivitelezője. A társaság a tavalyi 55,6 milliárd forintos árbevétel mellett 2,9 milliárd forint osztalékot fizet idén a tulajdonosoknak. A cég árbevétele egyébként az építőiparban nihilt hozó válság ellenére is szépen emelkedett az utóbbi években: míg 2009-ben 43, 2010-ben 48 milliárdos nyereséget értek el.

A PestiSrácok.hu kutakodása nyomán ugyanakkor összeállt a kép: Közgép Zrt. vagyonelemeinek jelentős része a MÁV Hajdú Kft. és a MÁV MTM Rt. nevű egykor állami tulajdonú pályaépítő cégekből származik. A nagy teljesítményű, értékes gépek, daruk, melyek híd és vasútépítésre voltak anno használatban, nagy valószínűséggel felszámolási vagyontömegként kerültek meglehetősen kusza körülmények között a Közgép-csoporthoz. A vállalat nemrég fejezte be a Margit híd felújítását, elnyert megbízásaik között van a Budapest és Székesfehérvár közötti vasútvonal korszerűsítése is, ami önmagában százmilliárd forintot meghaladó üzlet. De szinte hetente jönnek a hírek arról, hogy mely pályázatokat nyert el a kiváltságos társaság.

A MÁV privatizációját is a legkelendőbb darabokat kiárusításával kezdték, így adták el a MÁV MTM Rt. is. Ez a cég a privatizációt megelőző évben 3 milliárd forintnyi vasúti tendert nyert el, ami körülbelül két évre előre biztosíthatott volna neki munkát. Az állami cég 250 főt foglalkoztatott akkor. A politikai döntés azonban megszületett, az állam rossz gazda, a privát szféra pedig…

Az egyik MÁV MTM részvényes, a Magyar Vasútépítő Kft. (kifejezetten a MÁV MTM Rt. privatizálásának céljából alapították) akkori vezetője, Huszti Zsigmond kétszer 19 millió forintos kölcsönnel a részvények 65 százalékát vette meg, majd rögtön szerződést bontottak a privatizációra pénzt kölcsönző Kosik Jánossal, aki így érvényesítette fedezeti jogait és cégein keresztül megszerezhette a MÁV MTM Rt. 65 százalékát. Ennek a kölcsönszerződésnek az 1999-es dokumentumait vizsgálva jegyezte meg egy neves gazdasági jogász egy háttérbeszélgetésen, hogy tipikusan a forráshiányos privatizáció egyik momentumát látja benne, mely jogász szemmel a fiktív kölcsönszerződés jeleit is magán viseli.

Ne kerteljünk: ingyenprivatizáció volt

Kosik eztán ügyesen kivásárolta a MÁV MTM Rt. maradékát is. Mivel a privatizáció feltétele az volt, hogy az úgynevezett dolgozói részvényprogram keretében a cég 10 százaléka a dolgozóké legyen, Kosik mint többségi tulajdonos egy akkoriban szintén gyakran alkalmazott módszert vetett be a teljes tulajdonjog megszerzéséért: tőkét emelt, és a dolgozók részaránya lecsökkent. Még a cég megszerzésének évében 200 millió forint osztalékot vett ki az új tulajdonos a cégből, ami egészen morbid módon több volt, mint a cég vételára, amit egyébként is a cég kasszájából előlegezték meg maguknak. Ez a gyakorlatban úgy zajlott, hogy a MÁV MTM Rt. kivásárlására a MÁV MTM Rt.-től kölcsönvett 192 millió forintot még a vásárlás évében, tehát 1999 végén leírhatták a MÁV MTM Rt. 1999-es eredményei terhére. A kölcsönt a MÁV MTM Rt-től a Magyar Vasútépítő Kft. vette fel, amelynek felszámolását Kosik egy másik cége, a Cronus Kft. kezdeményezte.

Két év sem telt el, 2001 májusában Kosik cégei megszerezték a másik állami vasútépítő céget, a  MÁV Hajdú Kft-t is. A vételárat ezúttal is „halasztott fizetéssel” a cég saját kasszájából egyenlítette ki. Majd itt is egymilliárd forintos tőkeemelés következett úgy, hogy az egymilliárd jelentős részét 700 millió forintot a lerobbantott, s 270 millió forintban nyilvántartott Szénker Kft bevitelével oldott meg. A 700 millióra felértékelt cég „gyors műszakfejlesztés” címen lett a MÁV Hajdú Kft. része. Ezt követően egymilliárd forint nettó tőkét vontak ki a cégből, törzstőke leszállításra való hivatkozással.

Már megint a Kossuth Holding

2005-ben a MÁV MTM csődbe ment. A felszámolást egy 4,5 millió forintos kavicsszállítási számlával indították el úgy, hogy a beszámoló még egy nyereséges céget mutat 2005 áprilisában, de az év végére a felszámolást végző Csorba Gábor – ma a kijelölt felszámoló cég a Kossuth Holding vezetője – már 3,2 milliárd forint elismert hitelezői követelést vett nyilvántartásba. Közben a MÁV Hajdú 90 százalékos tulajdonosa a MÁV MTM lett. Aztán a MÁV Hajdú Kft. is csődbe ment…

2006-ban óriási lehetőségnek számított a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő megépítésének lehetősége, mely a Nyugat-dunántúli régió legnagyobb intermodális logisztikai központjának lett tervezve. A győztes pályázathoz azonban nagy szakmai múlttal és létszámmal rendelkező cégnek kellett lenni, ezért szükség lett volna a MÁV MTM újraélesztésére, de a felszámolásból már nem sikerült kihozni az állami céget.

Belép a Közgép Zrt.

Ekkor jött a Közgép Zrt., amely a Közúti Gépellátó Vállalatból jött létre, így nem rendelkezett még a vasúti építkezésekhez szükséges engedélyekkel, gépekkel, szakembergárdával. Ezért részvényeket vásárolt a már felszámolás alatt lévő MÁV MTM-ben, hogy indulni tudjon a Győr-Gönnyűi hajórakodóra kiírt gigatenderen.

A kecskén túl - PestiSrácok.hu/Gróf Balázs

A kecskén túl – PestiSrácok.hu/Gróf Balázs

Sajnos azt nem lehet tudni, hogy mennyi részvényt vett a Közgép a MÁV MTM-ben, mert időközben eltűnt a részvénykönyv. A befolyás mértékére enged következtetni, hogy a Közgép akkori vezérigazgatója, Sal László lett a MÁV MTM tulajdonának számító MÁV Hajdú vezérigazgatója. Közben mára minden összemosódott, mert a MÁV MTM és a MÁV Hajdú, gépeivel, embereivel a Közgépnek dolgozik. A gépeket megtartották, jó eséllyel olcsón, felszámolási vagyonként vették meg őket. Az egykori MÁV dolgozók munkájára a legtöbb esetben nem tartottak igényt. Összesen ötszáz munkahely szűnt meg a felszámolások miatt. Legutóbb Budai Gyula tett a MÁV Hajdú ügyben feljelentést, a nyomozás ma is folyik, a PestiSrácok.hu kíváncsian várja, mekkora lesz a rendőrök bátorsága. Addig is összegezzük a lényeget: Kosik János szinte egyetlen forint magántőke befektetése nélkül tette rá a kezét a MÁV Zrt. vasútfejlesztési beruházásaihoz elengedhetetlenül szükséges eszközökre, amely cégek és eszközök aztán a Simicska Lajos felügyelete alatt működő, állami milliárdokkal vastagon kitömött Közgép Zrt.-hez kerültek. Ám a két üzletember nem állt meg a vaspályák környékén: most kart karba öltve terjeszkednek a Bakonyban. Gondolataik már nyilván messze túl járnak a kecskefarmokon.

Radzik Károly nyilatkozata a PestiSrácok.hu-nak

“Simicska Lajossal és a feleségével nincs kapcsolatom. A hárskúti  ingatanokat ingatlanközvetítő bevonásával meghirdettem, ő hozta a vevőt, egyéb közös érdekeltségünk nincs. Kosik János valóban régi barátom. Hárskúton szomszédok voltunk innen az ismeretség. Kosik úrnak, semmi köze a Kerteskői Ménessel kapcsolatos perhez. A perben felperesként megjelölt társaimmal mezőgazdasági művelésben gondolkozunk ezen a területen – nyilatkozta Radzik Károly.”

____________________
Végefőcím, stáblista (A MÁV-privatizáció főszereplői)

Kosik János a dorogi és tatabányai szénbányák felszámolása során került az egykori Ybl bankhoz, aminek részvényese lett. Megalakította Stutgartban a Pako Gmbh-t, melynek többségi tulajdonosa, és ügyvezetője volt 2009 júniusáig. Ennek a német cégnek a 2008-ban datált mérlegében szerepel 16 millió 686 ezer 960 euró forgalom. Kosik eddig közel 20 cégét számolta fel a mai napig, noha sikeres üzletembernek mondhatja magát. Cégei közül a Carbontrans Rt. 214 millió forint APEH és TB tartozással, az Ökoma Kft. 460 millió forint vámtartozással, a Correct Trans 61 millió ÁFA és TB tartozással maradt az állam adósa, nem beszélve a MÁV MTM és MÁV Hajdú vagyonvesztéseiről ( lásd lentebb). Két éve dinamikusan fejlődő szlovákiai cégeket tulajdonolt, és igazgatott. A Magyar Fejlesztési Banktól több mint 900 millió forintos ígérvényt kapott a Smaragd Kft. – melynek Kosik János az ügyvezetője – az elmúlt két évben, a hévizi angolnás turisztikai fejlesztésére.

A Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. közbeszerzési toplistája szerint Kosik cége a Cronus Kft a 2009-ben elnyert közbeszerzések érték szerinti sorrendjében az első tízben végzett 30,5 milliárd forinttal. Olyan cégeket utasított maga mögé, mint a Közgép Zrt, és a MOL Nyrt.

Kukely Márton a MÁV vezérigazgatójaként közreműködött a MÁV MTM, és MÁV Hajdú privatizációjában. 2004-től a Hujber Ottó (az orosz államadósság lebontásának egyik főszereplője) és Kosik János érdekeltségébe tartozó Cronus Kft. által megalakított Magyar Magánvasutak Zrt. vezérigazgatója lett. Ez a cég indult a MÁV MTM-el és a MÁV Hajdúval azon a tenderen, ami a teherszállítási jogosultság megszerzésére vonatkozott. A cégalapításban közreműködött a hajdani MSZMP központi bizottságának titkára, jelenleg vállalkozóként szereplő Berecz János Hujber Ottó oldalán.

Kacziba Antal nyugalmazott rendőr altábornagy, az ORFK Tudományos, Technológiai és Innovációs Tanácsának elnöke. A MÁV MTM privatizációja után a cég Kosik által kinevezett igazgatója, majd felügyelőbizottságának elnöke, aki a felszámolás előtt még jóváhagyta a cég nyereségességét beszámolójában. Két hónap múlva 3,2 milliárd veszteséget állapított meg ugyanitt a felszámoló. A felszámolást egy 4,5 millió forintos kavicsszállítási számlával indítottak el. Ezt a számlát a Kossuth Holdig felszámoló céghez köthető Factum 99 Rt. nyújtotta be (aki ma is követelések felvásárlásával foglalkozik). A felszámolást, a Kossuth Holdig végzi. Kacziba Antal Monoron lakik, ahol a MÁV MTM 2003-ban bérlakásokat épített. A város az idősebb Gál Zoltán választási körzete, aki a rendszerváltás előtt az MSZMP KB adminisztratív felügyelője volt, majd belügyminiszter. Kacziba a MÁV MTM felszámolása után a Kosik tulajdonában lévő Cronus Kft felügyelőbizottságának tagja. 

 

 

A PestiSrácok.hu rögtönítélőszéke. Sajtóperes ügyvédek és bírók kedvéért: igen, mi is tudjuk, hogy tilos büntetőjogi következményeket prejudikálni, ez csak poééén! (egy szavazás plusz egy év)

Lássuk az ítéleteket!

Loading ... Loading ...

Hozzászólások

megjegyzés