A kompromisszum nem egyenlő a hazaárulással- A Szigetköz vízpótlásának lehetőségei és kockázatai
Előremutató a szlovák fél tárgyalási szándéka a Szigetköz vízpótlásának megoldására - hangsúlyozta Baranyai Gábor a szlovák-magyar tárgyalások vezetésével megbízott miniszteri biztos. Bár a felek a fenékküszöbös megoldás mellett tették le a voksukat, a továbblépés feltétele továbbra is az, mennyi vizet hajlandó átengedni végül a szlovák fél. A nagy számban megjelent, Szigetköz polgármestereit tömörítő társulás a térség problémáinak mielőbbi rendezését szorgalmazta. A Duna Charta szerint a bemutatott vizsgálatok elavultak, a tervezett gátrendszer pedig 10-20 év múlva fog problémákat okozni. A különben békés hangulatú konferenciát egyedül a Nagymaros újraépítéséért küzdő Reális Zöldek zavarták meg.
SUSÁNSZKY MÁTYÁS - PestiSrácok.hu
Idén mutatták be és egyúttal értékelték is magyar és szlovák kutatók azokat a vizsgálati jelentéseket, amelyeket a két ország szakértői 2008 és 2013 között készítettek. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában rendezett tanácskozásra az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottsága mindazokat – kormányzati tisztviselőket, kutatókat, természetvédőket - meghívta, akik az elmúlt években hozzájárultak a vitás kérdések rendezéséhez.
A Duna 1992-es elterelése csak még jobban felgyorsította az eróziót, a mesterségesen kialakított főmeder és a mellékágak közötti vízszint-különbség miatt megszűnt az ökológiai kapcsolat a Szigetközben. A dunakiliti duzzasztómű üzembe helyezését követően nem romlott tovább a Szigetköz ökológiája, a valódi megoldáshoz azonban további beavatkozások szükségesek. A szlovák és magyar fél a rehabilitáció kapcsán megállapodott az alapelvekben, azaz a lehető legkisebb beavatkozások mellett helyre kell állítani a Szigetköz ökológiai és vízrajzi egységét, és egy a természet önszabályozó működéséhez hasonló rendszert kell kialakítani. A vonatkozó uniós víz-keretirányelv azt is kiköti, hogy csökkenteni kell a folyók szabályozását, így újabb keresztirányú művek – például gátak – nem épülhetnek a Dunán. Az hogy ennek ellenére a megoldási javaslatok között gátak építése is fölmerült, annak köszönhető, hogy az EU erősen módosított víztestnek minősítette az Öreg-Dunát, amelyet e logika mentén csak jelentős műszaki beavatkozásokkal lehet helyreállítani.
A tárgyalások előmozdítása, és a Szigetköz helyzetének mielőbbi megoldása érdekében a felek 2007-ben egy közös stratégiai környezetvédelmi vizsgálatot (SKV) indítottak, melynek keretében 2010 márciusában Magyarország a szigetközi régió rendezésére hat különböző műszaki megoldás közös vizsgálatára tett javaslatot. Ezek: vízhozamnövelés műszaki beavatkozás nélkül, mederszűkítés, meder feltöltés, további fenékküszöbök (bukógátak) építése, új kanyargós ág létesítése és a mederszélesítés. Szlovákia 2012-ben és 2013-ban válaszolt a magyar kutatási eredményekre, felvetésekre és javaslatokra. A felek 2015-ben arról állapodtak meg, hogy a fenékküszöbös megoldást fogják közösen tovább vizsgálni. Ez azonban szorosan kapcsolódik a vízmegosztás rendezéséhez, ebben a kérdésben azonban egyelőre nincs előrelépés.
A témáról bővebben itt olvashat: Háttéranyag a bős-nagymarosi tárgyalások helyzetéről; A magyar stratégiai környezetvédelmi hatásvizsgálat megvalósíthatósági tanulmánya/tanulmánya a Dunacsún-Szap közötti szakaszról; Előzetes környezeti jelentés a Szigetközről; Előzetes környezeti jelentés/jelentés a Szap-Szob közötti szakaszról; Előzetes szlovák környezeti jelentés a Dunacsún-Szap közötti szakaszról; A Szap-Budapest közötti szakaszról; A magyar-szlovák vizsgálat következtetései.
A Szigetköz és Csallóköz rehabilitációja - Lehetőségek, kockázatok című konferencián előadást tartott többe közt Baranyai Gábor a tárgyalások magyar delegációjának vezetője, Józsa János (BME) a magyar stratégiai hatásvizsgálatról, az ökológiai hatásokat Gutti Gábor (MTA) és Gubányi András (MTM) elemezte. Az előadók elemzéseiből kiderült, hogy nincs igazán optimális megoldás, és a legideálisabbnak tekintett négy fenékküszöb építése esetén is további vizsgálatok szükségesek. Egy hozzászóló is rámutatott a vita alatt arra, hogy a magyar vizsgálatok jóval korábbi technológiával, a vízpótló-rendszer üzembehelyezése előtt, 2D-ben, míg az aktuálisabb szlovák elemzés 3D modellezés alkalmazásával készült.
Jelentős beavatkozásokra lesz szükség a Szigetközben
Baranyai Gábor a magyar delegációt vezető miniszteri biztos előadásában nyomatékosította, Magyarország nem épít vízlépcsőt, vízierőművet sem Nagymarosnál, sem Pilismarótnál, sem a Szigetközben. Hazánk helyre szeretné állítani a Szigetköz és a Csallóköz ökológiai és vízrajzi egységét, azt azonban tudomásul kell venni, hogy a jelentős állapotromlás miatt ezt szintén jelentős műszaki beavatkozásokkal lehet megoldani. Hozzátette, Magyarország nem kíván tulajdonrészt vásárolni, sem a bősi erőmű üzemeltetésében részt venni. A Duna eltereléséből származó kár kompenzációjára a megnövelt vízmennyiségben tartunk igényt. A magyar kormány 40-48 százalékos vízigényt terjesztett elő, változó üzemrendben, az ökológiai igényekhez igazodva. Szlovákia ezt tudomásulvette, de erről egy későbbi időpontban fognak nyilatkozni.
A szlovák félben most megvan a tárgyalási szándék
Baranyai Gábor kiemelte, a status quo Szlovákia számára egyoldalúan kedvező, a nemzetközi nagypolitikát pedig nem érdekli a két ország vitája. Az előzetes elvárásokhoz képest az uniós tagság nem változtatott radikálisan a tárgyalás keretein. Ugyanakkor üdvözlendőnek nevezte, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően a szlovák félben is megvan a tárgyalási szándék, jelenleg jobb hangulatban, konstruktívabban tudnak együttműködni. Hozzátette, óvatos optimizmusra ad lehetőséget, hogy a felek a közös pozitív elemeket keresik, és a szlovák tárgyalópartnerek regionális szinten is tesznek lépéseket az együttműködésre.
A szélesebb nyilvánosság számára Baranyai Gábor kiemelte, nem magyar-magyar, hanem magyar-szlovák vitáról van szó, és magunkat hozzuk hátrányos helyzetbe, ha a kérdést a '90-es évek érzelmi-ideológiai szintjére helyezzük vissza. Mint mondta, „el kell rugaszkodni a jó-rossz dichotómiától, a kompromisszum nem egyenlő a hazaárulással”. Meg kell találni a közös pontokat, és Csallóközt és a Szigetközt egy területi és kulturális egységként kell kezelni a továbbiakban.
A négy gát építése a közös kiindulópont
A PestiSrácok.hu kérdésére, hogy kőbe van -e vésve a négy gát megépítése Baranyai Gábor úgy válaszolt, arra jutott a két tárgyaló delegáció, hogy az összes felvetett műszaki megoldás közül a SZITE javaslatának egy módosított változata alkalmas a kérdés kezelésére, ezt fogják továbbvizsgálni. Hangsúlyozta azonban, hogy még műszaki tervek sincsenek, hiányzik az a paraméter, amely meghatározza, hogy mennyi vízzel fog üzemelni a rendszer, azaz a szlovák fél mennyi vizet enged át.
Baranyai Gábort arról is faggattuk, miért szerette volna gyorsítani a szlovák fél a tárgyalások lezárását? A miniszteri biztos szerint két éve még volt arról szó, hogy le lehetne zárni a tárgyalásokat a választások előtt, de ezt most nem erőltetik. Hozzátette, "bízunk benne, hogy a választások után is megmarad a tárgyalási nyitottság ami a két felet most jellemzi megmarad".
Baranyai Gábor elmondta, a tárgyalások éppen annyira érzékenyek a szlovák, mint a magyar politikai viszonyokra. Hamar lehet hisztériát kelteni ekörül, "Szlovákia ráadásul birtokon belül van, bármilyen kompromisszumot kötünk, azzal ő valamit felad, amit otthon meg kell magyaráznia". Hozzátette, ez a szlovák politikai, tárgyalási mozgástér korlátja is. Baranyai Gábor felidézte, "abban az időben is részt vettem a tárgyalásokon, amikor az asztal két végén ültünk, felolvastuk a nyilatkozatainkat, aztán közzétettünk egy eredményeket nem tartalmazó közleményt itthon azzal, hogy nem vagyunk hazaárulók. Ezt csináltuk 7-8 évig teljesen értelmetlenül. Ettől függetlenül most is előfordulhat, hogy végül nem engednek át annyi vizet, ami nekünk politikailag elegendő."
A vita zárszavában elhangzott, "A magyarok jobban szeretnek harcolni, mint dolgozni". Mint kifejtette, nyilván sokkal egyszerűbb mindenre nemet mondani. Le kell ülni, beszélni, és érzékelni a feszültséget, és fokozatosan építkezni. "Ez más műfaj, az sokkal nehezebb".
A fő kérdés, hogy mennyi vízre van szükség a Szigetközben
A gátak által okozott sebeket nem lehet újabb gátak építésével orvosolni – hangsúlyozta előadásában Bárdos Deák Péter. A Duna Charta képviselője szerint az újabb gátak építésével csak még tovább, immáron tizenegy részre tagolnák a víztestet, állóvizek alakulnának ki, a statikus vízszint hosszú távon eliszaposodásához, és az ivóvízbázis elszennyeződéséhez vezethet. A Duna Charta szerint a duzzasztás eredményeként 3-3,5 méteres vízszintkülönbségek alakulnának ki, így nem lehetséges víztestek ökológiai összekapcsolása. A fő kérdés az, hogy duzzasztás nélkül mennyi vízre lenne szükség, és annyit kellene kérni Szlovákiától. A charta kimondja azt is, hogy 100 méternyi vasbeton szerkezet nem nevezhető fenékküszöbnek, inkább egyfajta gátrendszernek. Bárdos Deák Péter hangsúlyozta, az elképzelés ellentmond a hatályos víz-keretirányelvnek, és a legkisebb beavatkozás elvével is szembe megy.
A Duna Charta szerint a gátak csak növelnék az árvízveszélyt
A stratégiai környezetvédelmi vizsgálat eredményeiről szóló előadások kapcsán Bárdos Deák Péter portálunknak elmondta, az előadások alapján nem érzékelhető a SZITE módosított javaslatának egyértelmű támogatottsága. Az előadók ugyanis azt hangsúlyozták, további vizsgálatokra lenne szükség, hogy megalapozott véleményt tudjanak mondani. Mindez nem meglepő, hiszen jóval a 2008-2009-es vizsgálatok után fejeződött csak be a vízpótló rendszer üzembe helyezése, amely alapvetően új állapotokat teremtett.
A Duna Charta szerint egyértelműen szükség van a műszaki beavatkozásra, de csak akkor, ha az meg is valósítható. A szlovák fél által megadott műszaki paraméterek alapján látható, hogy nemcsak ökológiai szempontból, hanem vízügyi szempontból sem lehet összekapcsolni a mellékágrendszereket a Dunával. Gombás Károly Árvízi kockázatok és ezek kezelése című előadásán is elhangzott, a dunacsúnyi tározó erősen feltöltődik - idézte fel Bárdos Deák Péter. Garantált vízügyi kudarc lenne az a megoldás, amely 20-30 év múlva megoldhatatlan problémákat okoz. A duzzasztók építésével a jelenlegi Duna meder is feltöltődne, egyre feljebb kerülne a meder alja, ami növelné az árvízszintet.
Nincs még huszonöt évünk
A konferenciára buszokkal érkezett egy száz fős, szigetközi polgármesterekből, civilekből álló csoport az Alsó-szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulás képviseletében. Babos Attila, a társulás elnöke felszólalásában élesen kritizálta a zöld szervezeteket, akik véleménye szerint először téves információkkal félrevezették a környék községeit, később pedig hátráltatták a Szigetköz rehabilitációját. Mint kifejtette, a Duna elterelése utáni mérhetetlen károkat az előzetes jóslatok ellenére sikeresen oldotta meg a dunakiliti duzzasztógát. Babos Attila szerint a 2012 szeptemberi vízlépcsőleállás idején ideiglenesen átengedett 50 százalékos vízhozam a főmeder és a mellékág közötti addigi 4 méteres vízszintkülönbségét 1,8 méterre módosította, azaz pusztán a többlet vízhozam nem oldja meg a Szigetköz problémáját. A szervezet ezért is támogatja a SZITE három fenékküszöbös tervezetét.
Babos Attila portálunknak kifejtette, száz fős csoportjuk azt kívánta demonstrálni, hogy a Szigetköz lakosainak fontos saját életterük kérdése, bíznak a helyi szakemberek hozzáértésében. Nincs olyan beavatkozás, amely ne járna környezeti veszteséggel, de a SZITE megoldása a legoptimálisabb, ezért zárkóztak fel mögötte egységesen. Hozzátette, a dunakiliti duzzasztómű húsz éves működése és a mérési eredmények nem támasztják alá a Duna Charta eliszapodással és a vízminőség romlásával kapcsolatos aggályait.
Babos Attilától azt is megkérdeztük, változtatna véleményükön, ha a fenékküszöbök helyett mégis széles vasbeton gátak jelennének meg a Szigetközben. A társulás elnöke szerint a tervek alapján egyértelműen nem gátak épülnek, de a hajózhatóság szempontjából szükséges betenni zsilipeket. Hozzátette, elfogadnának bármilyen más javaslatot, ha az jobb. A Duna Charta húsz éven keresztül kutatta ezt a területet, de eddig nem álltak elő jobb ötlettel. „Le kell tenni egy jobb javaslatot, de ne huszonöt év múlva, mert nincs huszonöt évünk.”
A vízlépcső kísértete
A konferencia hangulatában tapasztalható volt egyfajta él - különösen az Alsó-szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulás képviselőinek részéről, akik a Szigetköz problémájának mielőbbi megoldását szorgalmazták – mintha a tárgyalások lassúságáért, lassításáért a zöld szervezetek lettek volna a felelősek. E vélemény mögé nemcsak a SZITE zárkózott fel, amely jó kapcsolatokat ápol a szigetközi társulással, hanem a Reális Zöldek elnevezésű csoport is. A klímaszkeptikus, GMO-párti klub, Nagymaros újraépítéséért küzd. A képviseletükben megjelent Juhos László – aki a konferencián egyedüliként bekiabálásokkal próbálta semlegesíteni a neki nem tetsző véleményeket – felszólalásában arról beszélt: a vízlépcső magyarországi megvétózásának politikai indokai voltak, holott ez szakmai kérdés.
Remélhetőleg a jelenleg nagy támogatásnak örvendő négy fenékküszöb terveinek továbbgondolása alkalmával a "szakma" elsőbbsége nem kap akkora hangsúlyt, a bős-nagymarosi tárgyalások kezdtetén. Különösen 25 év távlatában tehető fel, mennyit nyert volna a Dunakanyar, Magyarország különleges szépségű vidéke egy vízlépcsővel. És sikerül e a Szigetköz problémájára érzékeny, minél kisebb műszaki beavatkozással járó megoldást találni.
Kezdőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu Forrás: PestiSrácok.hu/MTA
