Pesti Srácok

Amikor Semjén Zsolt elszámolja magát

Amikor Semjén Zsolt elszámolja magát

Közadatigénylésben kérte ki az atlatszo.hu a "Magyarország jobban teljesít"-kampány részletezését. Kiderült: bruttó 256,7 millióba került, ebből 108 millió a közterületi megjelenésre ment el, a nyomtatott és online sajtóban pedig a Metropol tarolt 47,7 millióval, de a Magyar Nemzet sem járt rosszul - írta az atlatszo.hu-ra hivatkozva a Heti Világgazdaság online kiadása.

Több mint 231 millió forintba került a "Magyarország jobban teljesít" címmel a kormány eredményeiről indított reklámkampány – derült ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes áprilisi leveléből, amelyben az LMP-s Vágó Gábor képviselő kérdésére válaszolt. A levél szerint a kormány eredményeit hirdető kampányt az I.M.G. Inter Media Group Kft. szervezte, a korábban megkötött, nettó 550 millió forint értékű (szükség szerint 450 millióval bővíthető) keretszerződés terhére.

A KiMitTud-on keresztül az Átlátszó.hu közadatigénylést nyújtott be a kampány részletezésére vonatkozóan a Miniszterelnökséghez, amit határidőben, korrekten megválaszoltak. Tájékoztattak, hogy a kampány nyomtatott, online és közterületi megjelenésének időszaka 2013.03.25 – 04.30., és arra való tekintettel, hogy a teljesítés igazolása még folyamatban van, csak a megrendelt szolgáltatásokról tudnak információt adni, a tényleges kifizetések azonban ezektől az adatoktól eltérhetnek. A kampány (várható) tervezési és gyártási költsége bruttó 21.914.311 Ft, a médiavásárlás (várható) költsége bruttó 231.527.031 forint.

PestiSracok facebook image

A nyomtatott sajtóban való megjelenésre bruttó 87 milliót költöttek. A legtöbb, 9 megjelenés az országos Metropolban volt bruttó 24,5 + 3 millióért, és még egy megjelenést kapott az észak-kelet-magyarországi száma bruttó 1,5 millióért. Ezt követi a Magyar Nemzet, Magyar Hírlap és a Napi Gazdaság 4-4 megjelenéssel, bruttó 9,5 millióért, bruttó 5 millióért, és bruttó 3 millió forintért. 3-3 megjelenés jutott a Blikknek és a Heti Válasznak, 2-2 a Nők Lapjának – nekik plusz egy 2,5 millióért – és a Demokratának, 1-1-nek pedig örülhetett a Népszabadság, a Népszava, a Story, a Világgazdaság, és még néhány lap – írja a lap.

Az online sajtóban való megjelenésre bruttó 36,3 milliót költöttek. Ebből 20 milliót a Metropolnál, 4 heti – vagyis a kampány teljes időtartama alatti – megjelenésre. Közel 11 milliót fizettek az Index.hu-n és a hozzá tartozó oldalakon (Velvet, Sportgéza, Totalcar) megjelenő hirdetésekre, az MNO Belföld rovatának csupán 3, a Hír24-nek pedig 2 millió jutott.

A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatják.

Fotó: mandiner.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.