Ángyán jelentése: Hatalmi dinasztiaépítés folyik
Ángyán József szerint az élelmiszer hamarosan stratégiai eszközzé válik, s az fog elérni extraprofitot, akinek több föld van a kezében: nem véletlen tehát, hogy egyes cégcsoportok köré látványosan koncentrálódik a földvagyon – ezt mondta a volt államtitkár Egerben, ahol nemrégiben tartott fórumot egyebek között arról, hogy milyen törvényi eszközökkel próbál meg a jelenlegi hatalom helyzetbe hozni Ángyán által oligarcháknak nevezett csoportokat, miközben a családi gazdálkodók rendre háttérbe szorulnak. - írja a NOL.
A gödöllői Szent István Egyetem professzora, fideszes országgyűlési képviselő a Népszabadságnak elmondta: napokon belül pontot tesz annak a jelentésnek a végére, amely immár nyolc megye – Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém – földbérbeadási pályázatainak visszásságait elemzi. Mostani előzetes összefoglalójában főképp azt taglalja: miért születtek és születnek meg a földtörvénnyel kapcsolatosan épp azok a módosítások, amelyek ellentmondanak a Fidesz korábbi törekvéseinek.
– Egy gazdasági, hatalmi dinasztiaépítő, mohó, zsákmányszerző csoport eredeti vagyongyarapításának vagyunk tanúi, amihez a politikába való direkt beépülés, a korábbi kapcsolati, hálózati tőke és a hatalmi pozícióból fakadó bennfentes információk gátlástalan felhasználása kiváló lehetőségeket teremt. Úgy tűnik, Magyarországon az állam most már hosszú ideje a nagytőke érdekeit látszik minden intézményi, jogi, gazdasági eszközével kiszolgálni – ez a kiindulópontja az Ángyán-jelentésnek.
Míg Olaszországban 337 hektár, Hollandiában 135 hektár, Franciaországban 274 hektár, a sokszor példaként citált Dániában 426 hektár az átlagos nagybirtokméret, addig Magyarországon ez 3164 hektár. Huszonháromszorosa, mint Hollandiában és hétszerese a francia nagybirtokméretnek.
– A korábban meghirdetett, s a Fidesz győzelméhez hozzájáruló, széles körű társadalmi támogatottságot maga mögött tudó vidékstratégia a földet a helyben lakó gazdálkodó családoknak, a fiataloknak kívánta juttatni, a középpontba a családi gazdaságokat és azok összefogását, szövetkezeteit állította. A földforgalmi törvény beterjesztett tervezete ezzel szemben fenntartja a nagybirtok dominanciáját, hiszen a 15–20 évre előre megkötött földbérleti szerződéseket nem érinti. A társaságok által bérelhető földterületnek a látszólagos, 1200 hektáros plafon ellenére gyakorlatilag nincsen felső korlátja, hiszen ebbe nem számít bele sem a társaság saját tagjaitól vagy részvényeseitől bérelt földje, sem az úgynevezett „kényszerhasznosításra” az államtól nyilvános pályáztatás nélkül kapható földterület – tette hozzá a volt államtitkár.
– Amikor a kormány 2012. december 7-én az alaptörvény harmadik, földügyekkel kapcsolatos módosító indítványát beterjesztette, és ebben nem a családi gazdasági és a szövetkezeti modellt, hanem az úgynevezett „integrált mezőgazdasági termelésszervezést” nevesítette, akkor ez még a kormánypárti frakciók soraiban is igen nagy meglepetést okozott. Az „integrált mezőgazdasági termelésszervezés” fogalmának alaptörvénybe illesztése hátterében a potenciális nagytőkés integrátorok „kívánsága” és a velük való, előzetes megállapodás állhatott – fogalmaz Ángyán a jelentésében. Eszerint az állam az integrációs feladatokat a hét régióban szétosztaná, és egy-egy nagytőkés integrátornak több évtizedre koncesszióba adná. Így a teljes profit ezekhez az integrátorokhoz vándorolna, ezek lennének az abszolút „profitcentrumok”.
A teljes cikk a NOL-ban olvasható.
