Pesti Srácok

Az osztrák kancellár szerint a kvóta nem tartós megoldás a menekültproblémára

Az osztrák kancellár szerint a kvóta nem tartós megoldás a menekültproblémára

A kötelező kvóta nem tartós megoldás a menekültproblémára - mondta az osztrák kancellár egy vasárnapi német lapinterjúban, amelyben arról is beszélt, hogy Ausztria "bevándorlóország", amelyhez az iszlám is hozzátartozik.

Sebastian Kurz a Bild am Sonntag című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy csak az Európai Unió (EU) megosztottságának mélyüléséhez vezet, ha rákényszerítik a tagállamokra a menekültek befogadását.

Minden tagállamnak önállóan kell eldöntenie, hogy befogad-e embereket, és ha igen, akkor mennyit. A kvótákról folytatott vita pedig "egyébként is szinte teljesen értelmetlen", mert "az Európába induló migránsok nem Bulgáriában vagy Magyarországon akarnak élni", hanem

PestiSracok facebook image

- mondta a 31 éves kancellár, akinek a pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) az Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) alakított kormányt a múlt héten.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen uniós menekültügyi rendszerre van szükség, úgy vélekedett, hogy "teljesen elmosódott a határ a menedékjog és a gazdasági migráció között". Kifejtette, hogy a rászorulóknak a hazájukban kell segíteni, és ha ez nem lehetséges, akkor a szomszédos államokban. Ha ez sem lehetséges, akkor az adott kontinens biztonságos területein kell segítséget nyújtani. Ezeket a területeket az Európai Uniónak (EU) támogatnia kell, és "talán meg is kell szerveznie és katonailag biztosítania".

Hozzátette: "utolsó lépésként helyben kiválaszthatjuk, hogy kinek szabad Európába jönnie", azt pedig nem lehet tovább folytatni, hogy "mindenkit befogadunk, akinek embercsempész segítséggel sikerül bejutnia az EU-ba illegálisan".

Ha hiányzik a "politikai akarat" egy ilyen menekültügyi rendszer kiépítéséhez, "továbbra is milliók fognak útnak indulni", és "sokan meghalnak majd menekülés közben, az embercsempészek pedig sok pénzt keresnek".

Az osztrák kancellár igennel felelt arra a kérdésre, hogy megvan-e a politikai akarat mindehhez, és kiemelte, hogy "európai szinten nagyon sok minden megváltozott a menekültkérdésben". Így már mindenütt felismerték, hogy "helytelen" volt a 2015-ben választott út. Most ennek a felismerésnek "konkrét politikává kell válnia" - mondta Sebastian Kurz.

Az EU előtt álló feladatokról szólva hangsúlyozta:

- mondta Sebastian Kurz, hozzátéve, hogy "Közép-, és Nyugat-Európában még túl gyakran lenézik a fiatalabb keleti tagországokat", ami "negatív érzelmeket szül".

Az osztrák kancellárt kérdezték a többi között az úgynevezett importált antiszemitizmusról, amelyről elmondta, hogy az nagy probléma Ausztriában, mert "a migráció révén sok olyan ember érkezett, akik az antiszemitizmust szinte az anyatejjel szívták magukba".

- mondta Sebastian Kurz.

Az iszlám ausztriai helyzetéről szólva rámutatott, hogy a muzulmán vallás 1912 óta elismert vallás Ausztriában, és jelenleg 700 ezer híve van. A vallásszabadság fontos vívmány, "de a politikai iszlamizmusnak nincs helye Ausztriában".

Arra a kérdésre, kijelentené-e, hogy az iszlám hozzátartozik Ausztriához, azt mondta, hogy ezt már korábban is kijelentette.

- fogalmazott Sebastian Kurz.

Hozzátette, hogy az utóbbi években rendre több mint 100 ezer bevándorló érkezett hazájába.

- mondta.

MTI; Fotó: Quartz

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.