Pesti Srácok

Az újrahasznosítás munkahelyeket teremt

Az újrahasznosítás munkahelyeket teremt

Minden hazai feldolgozó számára biztosítani kell a megfelelő mennyiségű újrahasznosítható hulladékot, és el kell kerülni a hulladéknyersanyag külföldi értékesítését – hangsúlyozták az illetékesek az április 1-jével induló haszonanyag-értékesítés kapcsán. A hazai újrafeldolgozó-ipar fejlődésében, új munkahelyek létrejöttében fontos szerepet játszhat, hogy 2016. júniusától egy kézbe került a haszonanyagok piaci értékesítése.

Április 1–jével nemcsak a regionális hulladékkezelés kerül fokozatosan bevezetésre, de ekkor indul be az újrahasznosítható „haszonanyagok” értékesítése is. Az illetékes szervek szándéka, hogy minden szerződéssel rendelkező hazai hulladékfeldolgozó hozzájuthasson a megfelelő mennyiségű újrahasznosítható hulladékhoz, és mindenképpen el kívánják kerülni, hogy az külföldi forgalomba kerüljön. Mint arról korábban írtunk, a korszerű hulladékkezelő üzemek révén új munkahelyek jöhetnek létre, ugyanakkor a visszagyűjtés tekintetében van hová fejlődnünk, hiszen egyes telepek nyersanyaghiánytól szenvednek.

Fotó: hulladektermek.hu

Minél kevesebb hulladék jusson a lerakókba

PestiSracok facebook image

Mint arról hírt adtunk, április 1-jével megindul a fokozatos átállás a régiós közszolgáltatási rendszerre. A régiós hulladékszállítás és feldolgozás kapcsán a sajtónak Szabó Zsolt, fejlesztés-, és klímapolitikáért valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár arról beszélt, az a cél , hogy mindenhol megvalósuljon a szelektív anyagok begyűjtése és válogatása, és minél nagyobb mértékben eltéríthessék a hulladékot a lerakóról. Hozzátette, a régiós rendszer bevezetése nem jár együtt elbocsátásokkal, mivel az elvégzendő munka mennyisége nem változott. Elmondta, a szelektív és válogatási ágak fejlődésével újabb munkahelyek is létrejöhetnek. Erre a fejlődésre utaló jel, hogy a műanyag hulladék visszagyűjtési aránya mindenféle támogató kampány segítsége nélkül is évrő-évre javul. Az államtitkár elmondta, jövőre tervezik az üveghulladék visszagyűjtésének, kezelésének országos rendszerének bevezetését is.

A hulladékfeldolgozás hazai támogatása munkahelyeket teremt

A hulladék-ipar munkahelyteremtő képessége ugyanakkor nagyban függ a hazai hulladékfeldolgozók versenyképességétől. Mivel szintén április 1–jei dátummal indítják a haszonanyagok értékesítését is, fontos kérdés, hogyan alakul a tavaly júniusban az NKHV-ra bízott értékesítési ágazat. A sajtónak adott interjújában Szabó Zsolt arról beszélt, céljuk, hogy minden hasznosítónak, amely a meghirdetett rendszerben a feldolgozást biztosítani tudja, és megfelelő ajánlatot is tesz, az hozzájusson a megfelelő mennyiségű újrahasznosítható hulladékhoz. Hangsúlyozta, azt mindenképpen el szeretnék kerülni, hogy az újrahasznosítható, szelektált, előkészített hulladék külföldi forgalomba kerüljön, a haszonanyag segítségével Magyarországon kell új munkahelyeket teremteni a hazai feldolgozás és hasznosítás révén. Ezt egyébként elősegíti az is, hogy a licites pályázatokat földrajzi körzetekben hirdetik meg, így a szállítási távolság növekedésével arányosan a feldolgozás költségei is növekedni fognak. Az államtitkár jelezte, jelenleg a meglévő szelektíven gyűjtött haszonanyag értékesítése zajlik március 31-ig, az elő pályázati kiírások pedig a hónapok közepétől folyamatosan megjelennek.

Fotó: surovina.si

Kihasználatlanok a hazai újrafeldolgozók

A hulladékkal való kereskedelem mára megszokott jelenség. Mint arról tavalyi hulladék-túránk alkalmával beszámoltunk, a dunaújvárosi papírgyár esetén, amely Közép-Európa legnagyobb szelektív papírhulladék-feldolgozója és évi 750 ezer tonna papírt dolgoz fel, 55 százalékos importra szorul. A hazánkban begyűjtött papírhulladék mennyisége 2011 óta stagnál, a cég biztonságos hazai működéséhez évi mintegy 400 ezer tonna papír hiányzik. Hasonlóakat tapasztaltunk a zalaegerszegi HUKE telepén is, ahol kiderült, nemcsak a visszagyűjtött üveghulladék tisztaságával van probléma, de a mennyiségével is, holott az EU elvárásai szerint a 100 ezer tonna üveghulladéknak mintegy 60 százalékát kellene újrahasznosítani. Ennek köszönhetően a HUKE telepe emiatt üveghulladék tekintetében 30-40 százalékos kihasználtságú.

Az NHKV jobb pozícióból tárgyalhat

Miután a haszonanyag értékesítésének koordinálását is az NHKV vette át július 1-jei hatállyal, a haszonanyag értékesítéséből származó bevételek jogosultsága is NHKV-hoz került. Ennek előnye, hogy az NHKV jobb piaci pozíciót érhet el, mint az eddigi 174 közszolgáltató külön-külön. Az átállást követően elkészített statisztikákból kiderült, 2016-ban 108 cég rendelkezett hazánkban hulladékkezelő/hasznosító engedéllyel, ezek közül 56 volt hazai, és 52 külföldi tulajdonú cég.

A statisztika alapján a hulladékkezelők jelenleg minden újrahasznosítható hulladékot lefednek. Közülük 31 foglalkozott veszélyes hulladék, 26 műanyag, 18 fém, 17 papír, 16 üveg, 13 elektronikai, 9 gumiabroncs , 8 bio, 7 építési/bontási, szintén 7 komposzt, 5 energetikai hasznosításra alkalmas, míg 4 lombhulladék kezelésére.

Fotó: vasarnapihirek.hu

Az NHKV korábbi közleményében ugyanakkor arról is ír, az átálláshoz szükséges volt elkészíteni a 2016-os haszonanyag-leltárt, az adatszolgáltatók részéről azonban az adatszolgáltatás vontatottan halad, folyamatos a hiánypótlás. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy továbbra is fennmarad a bizományosi rendszer.

Forrás: NHKV/PestiSrácok.hu/Zöld Ipar Magazin; kezdőkép: hiroshulladek.hu

Ajánljuk még

Jól ismert figura az alvilágban a választási irodánál parádézó egyik nehézfiú

Magyar ugar 2016 február 24.
A Nemzeti Választási Irodánál kedden balhézó és a szocialista Nyakó István népszavazási kezdeményezését megakadályozó nehézfiúk közül egyikük, Krakovszky Tibor kiváló kapcsolatokat ápolt a hírhedt Koszi-klán bűnbandával – értesült a PestiSrácok.hu. „Tibike” információink szerint korábban a diósdi kettős gyilkosságban is érintett banda egyik tagja mellett testőri feladatokat látott el, ráadásul - a közösségi portálon korábban még megtalálható - egyik fotóján együtt is pózolt a bűnszervezet tagjával.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?