Bakondi: A Frontex nem Európa határait védi, hanem a bevándorlásban segít
Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó szerint a Frontex 1500 fős uniós határ- és parti őrségben alig ötszázan teljesítenek tényleges határőrizeti szolgálatot. Mint sajtótájékoztatóján kifejtette, eszerint a prioritás „nem a védelem, hanem az érkezettek regisztrációja, meghallgatása és esetleges döntés esetén a visszairányításában való részvétel", ahogy a tervezett számú hajóval is csak kimenteni tudja a tengeren érkezőket - tette hozzá.
Nem látunk olyan okot, amely a közeljövőben a migrációs mozgás csökkenését eredményezné - jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón, hozzátéve, "valamilyen megoldás keresése zajlik az unió szintjén".
Bakondi György megjegyezte, az Európai Unió határvédelmi ügynöksége (Frontex) igazgatótanácsának október közepén tartott varsói ülésén született, Magyarország által meg nem szavazott döntés alapján az 1500 fős uniós határ- és parti őrségben alig ötszázan teljesítenek tényleges határőrizeti szolgálatot. Ez arra mutat, hogy a prioritás „nem a védelem, hanem az érkezettek regisztrációja, meghallgatása és esetleges döntés esetén a visszairányításában való részvétel", ahogy a tervezett számú hajóval is csak kimenteni tudja a tengeren érkezőket - tette hozzá.
Mint mondta, a magyar kormány álláspontja változatlanul az, hogy az Európai Unió külső határait védeni kell, érvényesítve a közösség jogszabályait, és „meg kell szüntetni azt az állapotot, amely következtében milliószám lépték át ellenőrzés nélkül tisztázatlan identitású személyek, és jutottak be az Európai Unió területére".
Hangsúlyozta, megfelelő szilárdságú határellenőrzés nélkül nem képzelhető el az EU-ban és tagállamaiban a belbiztonság. Közölte, Magyarország nagyon érdekelt abban, hogy visszatérjünk a schengeni rendszerhez, de az már látható az Európai Tanács legutóbbi ülése után, hogy ez nem történik meg a célul kitűzött november 15-i időpontig.
Bakondi György kiemelte, fontos elvi különbségek is látszanak az unió központja, Görögország és Olaszország, valamint a többi tagállam között, hiszen Athén és Róma is abban érdekelt, hogy a területükre érkező illegális határátlépők újraelosztása mihamarabb megkezdődjön, míg Brüsszelben „a hangsúly továbbra is a kvótákon van".
Így - mondta - egyszerre zajlik az unióban vita a célokról, az alkalmazandó eszközökről, valamint az elvekről, például arról, szolidaritás-e az, amit Magyarország a schengeni külső határain tesz, eddig több mint 150 milliárd forintos költséggel. Valamennyi európai nemzetállam védekezni kezdett az illegális migráció és annak negatív kísérőjelenségei ellen - tette hozzá a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, megemlítve, hogy nyolc ország állította vissza a belső határőrizetet, volt, ahol a titkosszolgálatot, a rendőrséget, a hadsereget erősítették meg.
Bakondi György a soros uniós elnökség által előkészített dokumentum kapcsán megjegyezte, nagy várakozással tekintenek a szlovák elnökség javaslatára, hogy kvótarendszer helyett milyen olyan megoldást lehet találni, amely az európai emberek biztonságát szolgálja.
Forrás: MTI
Fotó: Mohai Balázs/MTI
