Felháborodott devizahitelesek tüntettek hétfőn a Parlament előtt, de az indulatoktól sem mentes demonstráción csak addig vettek részt az ellenzéki pártok, amíg felszólalásaikat rögzítették a média munkatársai. A Jobbik, valamint az LMP képviselői a kamerák előtti parádézás után egész egyszerűen magukra hagyták a csalódott károsultakat.
Mint ismert: a devizahitelesek ügyét rendkívüli parlamenti ülésen akarta tárgyalni az LMP, amely párt egyébként eddig egyetlen olyan csomagot sem támogatott, amely a devizahiteleseket segítette volna. A Kossuth téren néhány tucatnyi tüntető próbált hangot adni elkeseredettségének, akik közül többen is arról panaszkodtak a PestiSrácok.hu stábjának, hogy az ellenzék személyes tragédiájukból akar politikai tőkét kovácsolni. Portálunknak megdöbbentő történeteket meséltek arról is, hogyan csapták őket be a Gyurcsány-kormány ideje alatt a hitelfelvételnél és milyen embertelen módon viselkednek a végrehajtók azokkal, akik nem tudják fizetni a törlesztőrészletet.
Operatőr-vágó: Szerencsés D. Márton
Facebook hozzászólás
Minden Adót Befizető Csaba
2017-08-26 at 17:18
Szép napot!
Nekem csak egy dolgot meséljen el valaki.
Miért nem a bankszékháznál tüntetnek, vagy esetleg a DK-nál?
Minden Adót Befizető Csaba
2017-08-26 at 17:26
https://www.youtube.com/watch?v=bE3rKw2LC3w
KING
2017-08-23 at 14:01
szopd le te magad!!! becsapták az embereket nem fogod fel a tyúk agyaddal ??????
Kaktusz
2017-08-24 at 14:25
mi az? nem tetszik az igazság?
KING
2017-08-23 at 11:53
Deviza hiteles forintosítás a felvételkori árfolyamon miért nem működött kedves naracsköd hívők??? más országban ez működött ja hogy ott a bankok nem kenték meg a narancsot egy kis zöldhasuval értem……
Ferenc
2017-08-24 at 14:28
Azért nem, mert közben államcsődbe döntöttétek az országot, amiért az árfolyamok elszálltak és a bankok felvételkor a hitelfelvevőkkel átvállaltatták az árfolyamkockázatot. Ezt sehol máshol nem tehették meg csak itt a bolsi “nyócév” alatt, tetüdezső! Szóval a vöröskenésről papolj egy strófát,lécci!
Kéfa
2017-08-24 at 21:07
Nem is értem miért írtál? Felteszel egy kérdést, majd rögtön válaszolsz is saját kérdésedre. Mi szükség volt erre a beírásra?
Minden Adót Befizető Csaba
2017-08-26 at 17:25
https://www.youtube.com/watch?v=bE3rKw2LC3w
tango47
2017-08-23 at 11:33
A hitel-károsultakra, kötvény-károsultakra jellemző a butaság mellett a harács. Ép ésszel ember nem hihette (mondjuk a Questor ügyfelei közül), hogy négy-ötszörös hozamot lehet elérni kockázatmentesen a betéti kamatokhoz képest.
Aztán amikor kiderült a szélhámosság, akkor jön az ájvékolás, hogy az Állam mentse meg őket és kárpótolja (az adófizetők pénzéből).
Az a szerencséje a questor-károsultaknak, hogy nyilván sok kormánypárti akadt közöttük, ezért megszavazták a Parlamentben a kárpótlásukat. Én nem tettem volna, sőt felháborít.
Ferenc
2017-08-23 at 10:06
Bolsipityu! Már megint hazudsz? A devizahitelt uniós ukázra az első Orbán kormány tette lehetővé, de nem vezette be! Kamattámogatott Ft-hitelt alkalmazott, amit a következő bolsi kormány (a D-209) megszüntetett és belehajtotta a népet a devizahitelbe. A devizahitelesek gondjai a bolsevik “kormányzás” okozta államcsőd miatt bekövetkező drasztikus forintgyengüléssel és az alapdeviza kamatemelkedésével a 2010. utáni Orbán kormányra szakadtak az egész devizahitel-mizériával együtt. Ha a tényekhez ragaszkodsz, bolsipityu, hát ezek voltak azok!
Ferenc
2017-08-26 at 13:56
Idióta bolsi, nem tudod felfogni, hogy a lehetővé tétel – uniós parancsra – (ekkor volt a jogharmonizáció időszaka) még nem jelent bevezetést? A bevezetést, a hitelesek nyomorba döntését a te bolsi kormányod végezte! Nézd meg, idióta, mikortól veszik fel az emberek tömegesen a devizakölcsönt! 2003-tól! Az árfolyam meg azért szállt el, mert 2008. végén már visítva rohantatok gigakölcsönért az államcsőd elől az IMF-hez. Utána még mindig évekig az államcsőd szélén táncoltunk, mert senki nem adott kölcsönt. Milyen árfolyama van annak a Ft-nak, ami mögött gigakölcsön a fedezet? Olyan, amilyen a kölcsönspekulánsoknak a legjobban megfelel. Olyan is lett! Ezt szeretnéd most az “Eltolcsyra” kenni, bolsitetü? Előbb kelj fel!
Ferenc
2017-08-23 at 09:54
Miért nem forintban? Mert a forinthitelek kamatát a bolsik az egekig emelték, mig a devizahitelé – felvételekor! – csak 1-2% volt, de a felvevőkkel aláíratták, hogy az árfolyamváltozás és a kamatváltozás kockázatát viselik. Itt dugták a fejüket a hurokba!
Magd@
2017-08-23 at 09:02
Jó lenne ha a mi nagyanyáink intelmeit megszívlelnék a jelenlegi generációk.
A konzervatizmus, a konzerválás mindig a későbbi időkre félretett jó gondolatok és ízek tárháza volt!
resti
2017-08-22 at 22:14
Elképesztő az a mérhetetlen rosszindulat a kommentelők részéről, ami itt olvasható.
Dögöljön meg a szomszéd tehene is! – effektus.
És ők volnának a hofitársak? Emberek az ilyenek?
Sejtelmük sincs a tényleges helyzetről, de még a terméket sem ismerik, felületes ismereteik vannak az egészről.
Nem tudják, hogy egy több kurzuson átívelő, kifejezetten a civil lakosság károsítását célzó modern uzsoráról nyilatkoznak úgy, hogy akivel szemben a bűncselekményt elkövették, úgy kellett neki.
Uraim, hölgyeim! Itt orbitális bűncselekményt követtek el az emberekkel szemben, amit induláskor nem lehetett látni, MERT ALAPVETŐ, LÉNYEGI információkat hallgattak el az ügyfél elől!!
Ez megtévesztés, tévedésben tartás anyagi haszonszerzés céllal. (Btk.!!)
Az állam pedig ehhez iganis asszisztált, sőt, nyerészkedett rajta! Mindegy, hogy melyik oldal színét viseli éppen!!
A téma több kötetre rúg!
Amíg nem rágják át rajta magukat a károsultakat pocskondiázók, addig inkább ne irjanak semmit!
Ha valaki annak örül, hogy bűncselekmény következtében embereket lakoltatnak ki, azokat mélységesen megvetem! NEM EMBEREK, hanem az elkövetők cinkosai.
Kéfa
2017-08-23 at 15:47
Nézze, én feljebb írtam, hogy megértem a devizahitelesek problémáját.
Nem hiszem, hogy a kommentelők többsége rosszindulatú lenne, mindössze hangot adnak a véleményüknek. Remélem azt azért Ön is belátja, hogy a legtöbben kaptak segítséget nehéz helyzetükben. Szerintem ténylegesen több alkalommal is olyan intézkedéseket hoztak, ami a helyzetüket megkönnyítette. A jelenlegi kormány több alkalommal is kiállt a devizahitelesek mellett, lásd akár Lázár János korábbi nyilatkozatait.
Nem vitázni akarok Önnel, mindössze szeretném ha ezt is figyelembe vennék a devizahitelesek.
Névtelen
2017-08-22 at 20:09
Nem kellett volna felelotlenul felvenni a frankos hitelt
Kaktusz
2017-08-22 at 20:04
No igen. Ez az ellenzék, addig használja és kihasználja az embereket, amíg szükségük van rá, aztán otthagyják. Nem várhatunk mást az ellenzéktől, aljas, söpredékek bandája és semmi más.
A devizahiteleseket meg el kéne már felejteni, ugyanis senki sem kényszerítette őket hazárdírozásra/hitelfelvételre. Sőt ez a legnagyobb meggondolatlanság egy értelmes felnőtt ember életében, amikor adósságba keveri magát. Ha tehát rosszul jön ki a dologból, akkor magára vessen. Pont.
Kéfa
2017-08-22 at 20:03
Szerintem az a baj, hogy ezt a devizahitelezést megengedték. Ezt nem a Fidesz-KDNP kormányzat engedte meg, a devizahitelesek és ők is már a következményeivel szembesültek.
Szerintem becsülendő, ha a következményeit teljesen megszüntetni nem is tudták még, de több módon próbálták ezt a bajt enyhíteni.
Ha bajba kerül az ember, a legkisebb segítség is sokat számít.
Jakus Mariann
2017-08-22 at 16:30
Tisztelt szerző olvasgasson hozzá,mielőtt a “nem tartottak pisztolyt a fejekhez” szlogent ismét elővenné:
Jakus Mariann “A devizaalapú ügyletek egy részénél az alkalmazandó árfolyam a szerződésben megállapításra kerül, ám az átszámítás esedékessége nem – tehát nem határozható meg előre, hogy mely időpontban érvényes árfolyamon kell átszámítani forintra az összeget, vagyis az
adott devizaösszeg annak tényleges megfizetéséig valóban devizás. Ez azt jelenti, hogy a devizaalapú ügyletek ezen típusának értékelése – ideértve az értékvesztés elszámolásánál leírtakat is – azonos a tisztán devizás ügyleteknél megadottakkal.
A devizaalapú ügyletek egy másik típusa esetén – mint korábban már jeleztem – lehetséges, hogy a szerződés tartalmazza azt a napot, amelynek az árfolyamán átszámított forintösszeget az adós köteles megfizetni. Az ilyen devizaalapú ügyletek esetén tehát az
esedékesség időpontjában érvényes – jellemzően eladási – árfolyamon forintköveteléssé válik.
Ez a megoldás azt eredményezi, hogy az ilyen követelések a valóságban nem devizásak,esedékességük, lejáratuk időpontjától forintban meghatározottakká válnak. Ennek következtében az ezekre képzendő értékvesztés sem devizás, hanem forintos értékvesztés.” Forrás: Magyar Bankszövetség
Szeretném megkérdezni,mikor fog valaki a 250/2000(XII.24.)kormányrendelet mérlegtételek értékelése fejezet 20080.0.-től lévő módosításával foglalkozni nem “mintha”?
250/2000.(XII.24.)korm.rendelet
A mérlegtételek értékelése 9§(19)bek. beiktatta a 397/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Rendelkezéseit először a 2008. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkal…mazni. A 2007. évi üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók. Lásd: 397/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 9. § (1)–(2).
A devizaalapon forintfizetéssel teljesítendő, szerződésből eredő követelések és kötelezettségek (ideértve a devizaalapú forinthitelezésből adódó devizaalapú forintkövetelések, illetve forintkötelezettségek) esetében a Tv. 60. §¬ának (7) bekezdését alapul véve, a követelés, illetve a kötelezettség nyilvántartásba vétele és törlesztése a felek által a szerződésben meghatározott irányadó árfolyam folyósítás, illetve törlesztés napján érvényes értékén forintosított összegben történik. Az ilyen követelések és kötelezettségek alapösszegét, törlesztését és kamatait a szerződésben rögzített devizában is nyilván kell tartani és az értékelés szempontjából úgy kell azokat kezelni, mintha devizaeszközök, illetve devizakötelezettségek lennének.
2000. évi C. törvény
a számvitelről
II. Fejezet
BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS
Beszámolási kötelezettség
6. § (1) A Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a biztosítóintézet könyvvezetésének és éves beszámoló készítésének sajátosságait kormányrendelet szabályozza.
Valós értéken történő értékelés
60. § (1) A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó – a (4)-(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.
(2) A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló – az 54-55. § szerint minősített – minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó – a (4)-(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.
(3) A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek, értékpapírnak, illetve kötelezettségnek az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó (2) bekezdés szerinti értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet [a (8) bekezdés, valamint a 47. § (4) bekezdésének c) pontja szerint figyelembe veendő árfolyam-különbözet kivételével]:
a) amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként,
b) amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyam nyereségkéntkell elszámolni.
(4) A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség (1)-(2) bekezdés szerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát – a választott – hitelintézet által meghirdetett devizavételi és deviza eladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
(5) A (4) bekezdésben előírt devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a hitelintézet, illetve a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán (ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján), a választott hitelintézet vagy a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizára átszámított értéket kell a hitelintézet által jegyzett deviza devizavételi és deviza eladási árfolyamának átlagán vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán forintra átszámítani.
(6) A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál a devizavételi és deviza eladási árfolyam átlaga helyett valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség egységesen értékelhető devizavételi vagy csak deviza eladási árfolyamon is, ha a (4) bekezdés szerinti értékeléstől történő eltérésnek az eszközökre-forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős és emiatt a megbízható és valós összkép követelménye a (4) bekezdés szerint történő értékelés mellett nem teljesülne.
60. §
(7) Amennyiben jogszabály lehetővé teszi, hogy devizabelföldi ügyfelek szerződéses kapcsolataikban az ellenértéket, illetve annak törlesztő összegeit devizaalapon állapítsák meg, akkor ezen szerződések alapján a devizaalapú követelések, illetve kötelezettségek forintértékben történő könyvviteli nyilvántartásba vételénél, továbbá mérleg fordulónapi értékelésénél az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
65. § (1)
(2) A mérlegben a külföldi pénzértékre szóló követelést az elfogadott, az elismert devizaösszegnek a szerződés szerinti teljesítéskori (illetve mérleg fordulónapi), a 60. § szerinti árfolyamán, illetve a már elszámolt, devizában meghatározott értékvesztés nyilvántartási árfolyamán csökkentett, az értékvesztés devizában visszaírt összegének a nyilvántartási árfolyamon számított értékével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
A devizaalapon forintfizetéssel teljesítendő, szerződésből eredő követelések és kötelezettségek (ideértve a devizaalapú forinthitelezésből adódó devizaalapú forintkövetelések, illetve forintkötelezettségek) esetében a Tv. 60. §¬ának (7) bekezdését alapul véve, a követelés, illetve a kötelezettség nyilvántartásba vétele és törlesztése a felek által a szerződésben meghatározott irányadó árfolyam folyósítás, illetve törlesztés napján érvényes értékén forintosított összegben történik. Az ilyen követelések és kötelezettségek alapösszegét, törlesztését és kamatait a szerződésben rögzített devizában is nyilván kell tartani és az értékelés szempontjából úgy kell azokat kezelni, mintha devizaeszközök, illetve devizakötelezettségek lennének.
A deviza alapú forinthitelek esetében a hitelintézet valójában forintban nyújtja a hitelt és abban kéri a törlesztést, valamint a kamatot is, de a tőke a kamat és a törlesztések devizaösszegben is meg vannak határozva a szerződésben, továbbá az az árfolyam (Pl. egy konkrét hitelintézet vételi, eladási vagy átlag árfolyama, MNB árfolyam, saját banki árfolyam, a továbbiakban: szerződés szerinti árfolyam) amelynek aktuális értékével (kihelyezés, törlesztés, kamatfelszámítás időpontjában érvényes értékével) forintosítani kell az előbbi tételek devizaösszegét. Így a kihelyezéskori szerződés szerinti árfolyamon meghatározott összegben kerül elszámolásra a nyújtott hitel.
A törlesztéseket mindig a hitelszámlán kialakult nyilvántartási árfolyamon (amely a kihelyezéskor a szerződés szerinti árfolyam, illetve a legutóbbi átértékelés során a számviteli politika szerint alkalmazott árfolyam) értéken kell elszámolni a hitelkövetelés csökkenéseként, egy technikai elszámolási számlával szemben, ezzel egyidejűleg a technikai elszámolási számla másik oldalára (K) le kell könyvelni a szerződés szerinti árfolyamon számított és befolyt törlesztés összegét, így a technikai elszámolási számlán minden törlesztés alkalmával megjelenik a törlesztési árfolyam különbözet, mint a forgalomban realizált különbözet, amelyet közvetlenül kell átvezetni az eredménybe (az egyéb pénzügyi szolgáltatási bevételek vagy ráfordítások közé).
Amikor a devizaeszközök és devizaforrások átértékelésre kerülnek, akkor a szóban forgó hitelkövetelést is át kell értékelni az értékeléskor alkalmazott árfolyamra (mintha az is devizás tétel lenne), az árfolyam különbözet közvetlenül a hitelkövetelés számlát érintő módon kerül elszámolásra és az összevont átértékelési különbözetbe kerül.
A járó kamatot időbeli elhatárolásként az elhatárolás időpontjában érvényes számviteli politika szerinti árfolyamon kell elszámolni a kamatbevételbe. A törlesztéskor ezt az időbeli elhatárolást fel kell oldani, és elszámolásra kerül a kamattörlesztés a befolyáskor aktuális szerződés szerinti árfolyamon forintosított értékben a kamatbevételek között, ezzel egyidejűleg a tőketörlesztést a hitelszámláról a nyilvántartási árfolyamon kell leemelni a technikai számlával szemben, ugyanakkor el kell számolni a szerződés szerinti árfolyamon forintosított, ténylegesen befolyt összegben a pénzeszközök között a technikai számla másik oldalára. A technikai számla egyenlegeként kialakult árfolyam különbözet nem része az átértékeléskor kialakult összevont átértékelési különbözetnek, hanem közvetlenül kell a megfelelő bevétel, vagy ráfordítás számlával szemben kivezetni. A hitel futamidejének végére, ha az ügyfél rendesen törleszt, akkor elvileg a hitelszámlának maradéktalanul ki kell ürülnie.
Minden egyéb tekintetében az általános forinthitelek szabályai szerint kell eljárni.
Nyilvánvaló tény, hogy egy devizában nyilvántartott kölcsön esetében a tőkére vonatkozóan nincs árfolyamváltozás, legalábbis ami a bank könyvelésére vonatkozik. Az ügyfélnyilvántartás alapján ez viszont már másképpen jelenik meg, nevezetesen úgy, MINTHA ez ténylegesen devizahitel lenne, amit tudjuk, nem igaz.
De tudta ezt a jogalkotó is, hiszen a kifolyósított árfolyam és az aktuális árfolyam közötti különbséget felismeri,megkülönbözteti az egyéb bevételektől, és annak különbségét, ha az aktuális magasabb, akkor egyéb pénzügyi eredményként kell elkülöníteni, ha alacsonyabb lenne, akkor pedig ráfordítás.
144/2000 kormányrendelet pedig szó szerint úgy fogalmaz, hogy “számviteli elszámolás és az év közbeni nyilvántartás alapján fiktív ügyletnek tekintendő “, vagyis mérlegen kívüli tétel, ezért nem látszik, hogy mi van a hitelek mögött fedezetként
Tgolyó
2017-08-23 at 14:43
Ja kuss,- szerintem ezt a katyvaszt ön sem olvasta el csak bemásolta .Amikor ez az intézkedést bevezették közel négyszáz milliárd forint volt pluszban az államkasszában .A köz testületiek a köz tisztviselők simán kaphattak forint alapú hitelt ,de csak ők meg még néhány szocilibsi csókos , talán ön is . A bankos vezetők tudták a csíziót ,és az ismerőseiknek nem is ajánlották a deviza alapú hitelt !
Névtelen
2017-08-22 at 15:43
Nem is értem. Akkor miért nem a fletónál reklamálnak?
Pesta, te főtroll! Erre mit mondasz?
Bikkmakk
2017-08-22 at 15:06
Első ráfutásra magát a “devizahitel problémát” is a volt SZDSZ, MSZP és azóta a belőlük levált vagy kitenyésztetett szocialista/liberalista szervezetek és személyek hozták létre. Innentől elég “komikus”, hogy ők most úgy akarnának előkerülni, mint akik az “áldozatok” mellett állnak támogatóként, nem pedig hóhérként vagy keselyűként köröznek a tetemük felett a behajtó cégeikkel.
Gyurcsány Ferenc szüntette meg a pénzügyi felügyeleti szervezetek felügyeletét, és nyitott kaput minden ügyeskedőnek, hogy bankot/hitelfolyosítót/magánnyugdíjpénztárat indíthasson. Meglepő és mulatságos is volt, hogy teljesen véletlenül pont napokkal azelőtt szüntettette meg a pénzügyifelügyeletet az ilyen jellegű intézmények felett, mielőtt bejelentette a nagy büdös nyugdíjrendszer kiszervezést … miszerint mindenkinek kötelező jeleggel a hirtelen nagy semmiből alapított ellenőrizhetetlen hátterű magánnyögdíjpénztárakba KELL belépnie. Mint tudjuk és látjuk, ezek az akkor semmiből előtűnő magánpénztárak pont úgy tűntek el a befizetett pénzekkel, ahogy akkoriban megszülettek. Ugyanez ment a hitelezéssel, mivel bárki bármilyen konstrukcióval hiteleket nyújthatott és igen masszív média kampányt is folytatott az akkori MSZP-s kormány. TV-ből, rádióból, interneten és mindenféle nyomtatott sajtóban töménytelen VEGYÉ FEL HITELT MERT AZ JÓ reklámot toltak le a nézők és az olvasók torkán. Úgy tálalták az egész hitel felvétel dolgot, mintha az valami talált pénz dolog lenne, amit aztán nem kell visszafizetni, és bolond az aki nem vesz fel hitelt.
Azért a történethez az is hozzátartozik, hogy igen sokan úgy vettek fel hitelt, hogy egyáltalán nem is volt rá szükségük … csupán csak új házat, kocsit, TV-t vagy valamit akartak … mert CSAK, és nem azért mert kellett is volna igazából nekik. Ezek közül most sokan, úgy érzik, hogy velük baktak ám ki igazán, mert ki hallott már olyat, hogy neki kelljen kifizetni azt, ami az ő kényelmét szolgálta. Találkoztam nem egy ilyennel, aki teljes határozottsággal vallja azt (de inkább hívnám valamiféle vallásos hitnek), hogy az ő új kocsijának és több emeletes családiházának a törlesztőit mindenki másnak kell fizetnie, csak neki nem. Mert ugyebár mindenki balek, csak ő nem. Ezek vallják igazán azt is, hogy a mostani kormánynak kéne az adófizetők pénzéből kigazdálkodnia a költségeit annak, hogy ők olyan életszínvonalon akartak dorbézolni, amit igazából sosem engedhettek volna meg.
Szóval egy szónak is száz a vége. Bolond az, aki attól a korábbi kormánytól és pártszervezeitől várja a megváltást, akik a gödröt megásták és a csapdát felállították.
Bikkmakk
2017-08-22 at 15:10
(pénzügyi felügyeleti szervezetek felügyeletét)
Hát igen, vannak itt elgépelések rendesen, de mit lehet erre mondani… Nem egyszerű mobilon gépelni, főleg hosszabb szöveget, és az automatikus szöveg beillesztés/javítás se segítség ebben az esetben, csupán csak még jobban bekavar 🙂
Kéfa
2017-08-22 at 16:53
Szép leírás. Nagyon jól utal a különböző pénzügyi körök érdekeire is.
Magd@
2017-08-23 at 08:53
Tökéletes összefoglalás!
Tipikus példája az úgynevezett “Wunschdenken” mentalításnak.
Nekem is van néhány ismerősöm úgy gépkocsi- mint lakáshitel felvétellel, méghozzá olyanok, akik értik a hivatalos iratokat is számolni is tudnak.
Ennek ellenére a szlogen az, hogy becsaptak, nem tájékoztattak, nem tudtam, elhittem, égrekiálltó disznóság ami történt és a jelenlegi kormány KÖTELESSÉGE, hogy húzzon ki a slamasztikából!
Néhány kérdést tettem csak fel.
Mennyi ideig tartott a tájékoztatás a bankban? Hát vagy másfél órát, de öt perc után nem figyeltem oda.
Alá kellett írni rögtön, vagy lehetett gondolkodási időt kérni, hogy más ajánlatokkal összehasonlíthassam, hogy mi jobb nekem? Hááát….
Nics nekem erre időm, meg túl akartam esni rajta, meg ha a bank mondja akkor az úgy van…stb.
Az anyagi helyzetüket a bonitást a bank megvizsgálta?
Volt megtakarításuk, úgy 20-30 % között?
Hány évre tervezik az eladósodást, milyen a család összetétele?
És így tovább……
Kell a nagy liberális életforma, de ha térdre estem, akkor legyen valaki, aki vérző sebeimet ellátja, megvigasztal, átveszi az irányítàst és még buksi fejemet is megcirógatja.
És ezt gyakorlatilag nem csak, hogy elvárom, hanem ki is akarom magamnak követelni, mert nekem ahhoz jogom van!
A felnőtt élethez felelősség szükségeltetik.
Akik arra hivatkoznak, hogy becsapták őket, azok ott kutakodjanak, akik lehetővé tették, hogy egy ilyen szisztémának teret adjanak.
A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság is az emberi hiszékenységre épült fel, aminek még ma is issza a levét az az adófizető, aki még csak a közelébe sem került ezeknek a maffiáknak.
Kaktusz
2017-08-23 at 11:35
maximálisan igazad van. Nálad a pont.
Kéfa
2017-08-23 at 15:04
Egyetértek Magd@val.
Annyit azért hozzáfűznék, hogy együttérzek a devizahitelesekkel.
Mert aki abban az időben forinthitelt szeretett volna felvenni, azt jóval előnytelenebb feltételek mellett kaphatta volna meg. Ezzel együtt a teljes felelősséget nem lehet a jelenlegi kormányra hárítani, szerintem nincs alapja.
De együttérzek velük, mert ahogy Magd@ is utalt rá, 2002-től szerintem így vagy úgy, de valamennyiünkkel, valamilyen módon megitatták a “fekete levest”, kisebb vagy nagyobb mértékben.
Szerintem a devizahitelesek vegyék azért figyelembe, hogy a jelenlegi kormánytól sok segítséget kaptak. Ha ennek csak egy kis részét kapták volna meg a hitel felvétele során, talán nem kerülnek nehéz helyzetbe.