Budapest levegőjét tisztíthatná egy hulladéklerakó?
Éjjel-nappal termeli a gázt 400 milliós árbevétel mellett. Mi az? A pusztazámori hulladéklerakó kapcsán korábban arról írtunk, ha nem vigyázunk, a jövő generációja újrahasznosíthatatlan hulladékdombokon tanul meg szánkózni. Ugyanakkor a hulladék bomlásából származó gázt jelentős árbevétel mellett lehet hasznosítani. Posztunkból kiderül, mire is lehet még jó a villamosenergia-termelés mellett a depóniagáz, és hogy Pusztazámor akár 70 csendesebb és tisztább gázüzemű buszt is képes lenne évekre ellátni üzemanyaggal.
Korábbi hulladék-körutazásunk kapcsán írtunk arról, hogy Budapest határában egyre nő a kommunális szeméthegy, amellyel bizony kezdeni kell valamit, hiszen hazánk domborzati térképén is látható változást eredményez. Olvasóink kommentjeikben felrótták azt a keserédes hangnemet, ahogy a tapasztalatainkról beszámoltunk, holott alapvető véleményünk pusztán annyi volt: a mérnökök és az ipar lenyűgöző technikai megoldásokat találhat a hulladékprobléma kezelésére, ez az ötletesség azonban nem szabad, hogy elterelje a figyelmünket az alapproblémáról. Arról, hogy hegynyi újrahasznosíthatatlan, a környezetet szennyező hulladékot termelünk.
Az egyik ilyen ötletes megoldás a szeméthegy rothadásának eredményként keletkező, súlyosan szennyező metán felfogása és ártalmatlanítása. Nemcsak a környezetet óvják meg ettől a szennyezéstől, hanem az elégetésével még hasznot is termel. Mégsem mondhatjuk, hogy csináljunk nagy szeméthegyeket, hogy gázt termeljünk velük, mert ez tünetkezelés, nem a megoldás.
400 millós hasznot hajt a hulladéktemető
A hulladéktelep gáztermelő képességével azonban érdemes bővebben is foglalkozni, hiszen jelenleg a depóniagáz összegyűjtése és kezelése mintegy 400 millió forint árbevételt jelent a pusztazámori hulladéklerakó telepnek.
A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. portálunk kérdésére közölte, éves szinten mintegy 8 millió köbméter gázt termel a pusztazámori hulladéklerakó telep. A teljes bővítés után, azaz amikor a hulladéktelep megtelik, kétszer ennyit, azaz 16,4 millió köbméter gázt termel majd a telep. Mint arról korábban is beszámoltunk, jelenleg a gázt villamos áram fejlesztésére használják, két 12 hengeres Caterpilar gázmotor évi csaknem 15 ezer megawattóra villamosenergiát termel, a szemétlerakó teljes feltöltése után további motorok munkába állításával kétszer ennyit, csaknem 30 megawattóra villamosenergiát fognak termelni a gáz elégetésével.
Mint portálunk megtudta, jelenleg a villamosenergia leadásából mintegy 400 millió forint árbevétele keletkezett az FKF Zrt.-nek keletkezik évente. A telep végleges feltöltése után kétszer ennyi árbevétellel számolnak. Portálunk ugyanakkor azt is megtudta, Budapest környékén nem csak Pusztazámoron, de Gyálon, Bicskén, Tatabányán és Székesfehérváron is termelnek gázt a szemétlerakókban.
Hetven gázüzemű busz éves közlekedtetését lehetne megoldani
Természetesen rákérdeztünk arra is, mi lenne, ha nem égetnék el azonnal a keletkező gázt, hanem üzemanyagot állítanának elő belőle (CNG). Az FKF Zrt. válaszában kifejtette, a hulladékból származó úgynevezett depóniagázban lévő 55 százaléknyi metánt a széndioxid eltávolításával koncentrálni kell, mivel a CNG-gáz metántartalma 90 százalékos. Hozzátették, elemzést igényelne, hogy az elégetés vagy a finomítás a gazdaságosabb, hiszen mindkét felhasználási módszernek igen kiforrott technikája van.
Saját számításaink szerint az 55 százalék metántartalmú depóniagáz finomítása után a jelenlegi 8 millió köbméter gázból évi 4,8 millió CNG-t lehetne előállítani. Ez 3,5 millió kilogramm gáznak felel meg.
Portálunk a BKV-tól megtudta, a társaság 71 CNG-üzemű busza átlagosan 125 kg gázt használ el naponta, azaz évente több mint 45 ezer kilogrammot. A pusztazámori hulladéktelep a jelenlegi kapacitása mellett 76-77 ilyen buszt tudna CNG gázzal ellátni egy évben, és a telep végleges feltöltése után ennek a dupláját.
A gázüzemű olcsóbb, tisztább és csöndesebb
A BKV kérdésünkre megerősítette, a gázüzemű buszoknak a csendességük miatt kedvezőbb a megítélése. Ráadásul a dízel-hibrid üzemű buszokhoz képest is elenyészően kevés az egészségre fokozottan káros szilárd-részecske kibocsátásuk. Tegyük fel, hogy 70 belvárosi gázüzemű busz forgalomba állítása milyen jelentős zaj és károsanyag-kibocsátás csökkenéssel járna a legveszélyeztetettebb, legszennyezettebb budapesti területeken. Ráadásul szeméttelepről származó ingyengázból.
Gázüzemű kukásautó
Érdekes az a varsói példa, ahol 2015-ben 15 gázüzemű, Scania típusú szemétszállító járművet állítottak forgalomba. A beszerzés során kiemelték, a koromkibocsátás jelentős csökkenését várják a beruházástól. Ezen felül a sűrűn lakott területeken a zajszennyezés csökkenése is igen fontos eredmény, mivel a csöndesebb üzem lehetővé teszi, hogy sokkal rugalmasabban, akár a korareggeli, vagy a későesti órákban is gyűjthessék a szemetet. A lassú és nagy járművek így nem terhelik a forgalmat napközben.
Egy másik tanulmány arról számol be, hogy Madrid élen jár a gázüzemű közcélú járművek alkalmazásában. A városban a 2014-es adatok szerint 790 busz, 486 hulladékgyűjtő teherautó és 18 daru gázüzemű. A csendes és kibocsátásmentes közlekedésre 1993 óta fokozatosan állt át a város. Mint írják, az olcsó gázüzemű járművek évente 2 tonna széndioxidtól szabadítják meg a várost, a káros koromrészecskékről már nem is beszélve.
Nem mindegy, honnan van a gáz
Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy bár a CNG- technika olcsóbb, csöndesebb, és környezetbarátabb, az egyáltalán nem mindegy, honnan származik a gáz. A rétegrepesztéses eljárással felszínre hozott gáz kitermelése például – amelynek kitermelésében és forgalmazásában élen jár az USA – súlyosan környezetszennyező vegyszerek földbe juttatásával jár, egyes vidékeken ráadásul földrengésekhez és az ivóvíz elszennyeződéséhez vezetett a bányászat. Ugyanakkor a szeméthegy által megtermelt gáz hasznosításának egyéb formái segíthetnék a belváros levegőjének megtisztításának, és az állandó forgalmi zaj csökkentését.
Kezdőkép: energiainfo.hu
