Úgy tűnik az idei írásbeli érettségi eddig nem tartogat nagy izgalmakat. Történelemből sem kértek számon semmi eget rengetőt: a többi között Julius Caesar uralkodása, a középkori városok, Hunyadi Mátyás kora, a sztálini diktatúra, valamint a határontúli magyarság helyzete illetve a magyarországi romák etnikai sajátosságai kapcsán voltak kérdések. Az általunk megkérdezett történelem tanár szerint, bár idén már sokkal kevesebb téma közül lehetett választani az esszéíráshoz, de a feladatok változatosak voltak.
Az idei történelem írásbeli vizsga abszolút forrásközpontú volt, a feladatok a tantervi követelményekre épültek, érdekesek és változatosak voltak – összegezte a PestiSrácok.hu-nak egy középiskolai történelem tanár.
Figyelmes olvasással, gondos és korrekt forráselemzéssel még a gyengébb tanulóknak sem okozhatott problémát megoldásuk. Természetesen a jó eredmény eléréséhez megfelelő háttértudásra is szükség volt.
– szögezte le a pedagógus.
Az egyszerű rövid választ igénylő feladatsorban a hagyományos témák mellett – Julius Caesar uralkodása, a középkori városok, Hunyadi Mátyás kora, a kora újkori kereskedelem útvonalai, a XVIII. századi demográfiai változások, az Emberi és polgári jogok nyilatkozata, a sztálini diktatúra, a két világháború közti magyar történelem -, további fontos témák is szerepeltek a közelmúlt történelméből is. Így vonatkozott kérdés a hidegháború időszakára, a határon túli magyarság helyzetére a második világháború után, illetve a magyarországi romák etnikai sajátosságainak elemzésével foglalkozó kérdéssel is találkozhattak a vizsgázók.
Ebben a vizsgarészben új feladattípusként jelent meg a komplex tesztfeladat, melyben az áprilisi törvények szövegrészletei alapján kellett a vizsgázóknak az 1848-as forradalom időszakának legfontosabb társadalmi-politikai változásait bemutatni.
A második feladatrészben a megoldandó esszék száma kevesebb lett, de ezzel együtt szűkült a tanulók választási szabadsága is, hiszen eddig 8 téma közül kellett 3-at választaniuk, az idén 4 lehetőségből kettőt. Tovább nehezítette a tanulók helyzetét, hogy a két választott esszének más-más korszakra kellett vonatkoznia. A megkérdezett szakos tanár szerint ennek ellenére,
itt is változatos és megoldható feladatok közül válogathattak a diákok.
Az egyetemes történelem kifejtendő feladataiban választani lehetett az ókori görög istenek jellemzőinek, szerepének bemutatása, illetve egy Sztálin szöveg alapján a második világháború kirobbanásának, Lengyelország lerohanásának körülményeit bemutató rövid esszé elkészítése között. A magyar történelemre vonatkozó hosszú esszék egyike a tatárjáráshoz kapcsolódott, a másik pedig a dualizmus kori magyar nehézipar fejlődésének bemutatását kérte a tanulótól. Mindkét esetben 3-3 forrás állt rendelkezésre, melyek megfelelő módon segítették, irányították a diákok feladatmegoldását.
A történelem esszék új értékelési módja követhetővé és egységesebbé teszi a javítást, mert a szaktanárnak részletesen jelölnie kell a dolgozatban az egyes szempontokra adott részpontszámokat is.
A történelemmel folytatódtak az írásbeli érettségik: középszinten 1243 helyszínen 68 699 diák, emelt szinten 112 helyszínen 5655 diák vizsgázott. Csütörtökön angolból mérettetnek meg a tanulók.
Címlapfotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Alex
2017-05-11 at 17:55
Sztálint kihagytam volna, mert még nagyon sok titkot rejtegetnek a gyakorlatilag még mindig hozzáférhetetlen szovjet/orosz irattárakban.
selyemfrankó
2017-05-11 at 01:54
Nagyon érdekes számomra.
A magyar érettségi magasabb szinvonalú mint Északamerikában a doktorátus. Nemcsak egy átlag ember de még egy egyetemet végzett sőt történész sem tudna mit kezdeni a Caesar kérdésekkel mivel a nagy lumen Bill Clinton megmondta nekik hogy a demokráciát Amerikában találták fel.
Szomszédomban van egy kis amerikai egyetem. Mivel itt horgászott Hemingway biztosra vettem és erről a vidékról irta Nick Adams egyszerű horgásztörténeteit hogy könyvesboltjukban lesz rengeteg Hemningway mű amit éppen kerestem. Nem volt az egyetemnek könyvesboltja. A könyvesboltban csak Stephen King és egyéb idióta cowboy és harlequin románcok voltak.
A hölgyikének persze fogalma sem volt ki volt Hemingway a legkönnyebben olvasható irójuk.
Visszajöttem a helyi kis kanadai egyetem könyvesboltjába és azonnal találtam vagy öt Hemingway kötetet. Pedig Kanada sem nagyon művelt lángeszek hazája bár Amerikához képest egy kis falu is Athén.
Vagy egyszer a művészettörténetet végzett hölgyikétől kérdeztem hogy ki kedvenc festője. Renoir Cézanne Picasso Van Gogh? Semmi Talán Michelanglo vagy Leonardo estleg Raphael Botticellit már nem is kérdeztem. Úres arc.
Akkor mit tanultatok az egyetemen? Festeni és rajzolni.
És festőket szobrászokat nem? Nem emlékszem egyre sem.
És ilyen emberek mondják meg Magyarországnak hogy mi az európai kultúra demokrácia értékei.
Azt hiszem egy átlag analfabéta migráns műveltebb mint egy átlag amerikai professzor. Próbáljátok ki. Kérdezzétek ezeket a kérdéseket a CEU egyik profjától. Akár Iggitől is aki a Harvardon és Oxfordban is tanitott.
Mit? Hát nyitott társadalmat liberalizmust és demokráciát. Ahá.
Mert a CEU az egy egyetem.