Pesti Srácok

A Charlie Hebdo szerint a gyűlölködés boldoggá teszi a magyarokat

A Charlie Hebdo szerint a gyűlölködés boldoggá teszi a magyarokat

A tiszteletlen, gyakran vérlázító karikatúráiról ismert, francia vicclap, a Charlie Hebdo ezúttal Magyarországon gúnyolódik. A nemrég még az olasz földrengés áldozatain nevetgélő lapban előkerül Trianon, a cigányság, a migráció, a kormány, illetve a szomszédainkhoz fűződő viszonyunk. A karikatúrában megjelenik az is, hogy mi a világon szinte mindenkiről azt gondoljuk, hogy meg akar ölni minket álmunkban, illetve hogy a gyűlölködés boldoggá is teszi a magyarokat.

Tamás Gáspár Miklós a lapban Trianon témáját feszegeti a leginkább riportra hajazó írásban. A cigiző, hózentrógeres filozófus a képregényszerűen elkészített írásban azt mondja, hogy a terülteink elcsatolása a magyarság legnagyobb tragédiája, ami a jobboldal alapmítoszává vált, ezáltal pedig tulajdonképpen a gyűlölet szimbóluma is, ami okod ad arra, hogy utáljuk északot, keletet, délt, nyugatot, az Egyesült Államokat, az EU-t, az ortodoxokat, a migránsokat és még az oroszokat is. Írják azt is, hogy mi a világon szinte mindenkiről azt gondoljuk, hogy meg akarnak ölni minket álmunkban, illetve hogy a gyűlölködés boldoggá is tesz minket. A filozófus a képregényben arról is beszél, hogy mennyire meglepődött a jobboldal demokrácia-ellenességén, és felemleget egy régebbi vitát, ahol kozmopolitának nevezték.

hebdo

Kovács Zoltán kormányszóvivő is megjelenik a karikatúrán és arról beszél, hogy a kormány nem szeretne vitákat generálni, de akkor is meg fogja védeni az országot, hogy ha ez problémákat szül. Itt természetesen a migránsokról is szó van, a határzárról, valamint Orbán Viktort Nicolas Sarkozyhez hasonlítják. Természetesen a népszavazás kérdése és az alkotmánymódosítás is szóba kerül az újságban, ahogyan a környező országokkal való együttműködés lehetősége is. Köves Slomó is előkerül a lapban, aki a cigányságról, illetve a jobboldal térhódításáról beszél: az ortodox rabbi a “cigánybűnözés” szót a szélsőségesek kreálmányának nevezi, és azt mondja, hogy az egészről a nyomor és a reménytelenség tehet, amellyel a legnagyobb magyarországi kisebbség élni kényszerül. Azt mondja, hogy ilyesmi szó és megbélyegzés a zsidókkal kapcsolatban még nem létezik, de ha teret adnának a szélsőséges eszmék elterjedésének, akkor ez megváltozhat.

PestiSracok facebook image
screen-shot-2016-10-14-at-12-32-21

Kovács Gergely a Kétfarkú Kutya Párt alapítója Donald Trumpot veszi elő és azt mondja, hogy a republikánus elnökjelöltet legfeljebb humoristaként tudná komolyan venni. Hogy miért pont most kaptunk kitüntetett helyet a hírhedt lapban, azt nem tudni, egy dolog azonban biztos: ha csak mindenkit ennyire sértegetnének, akkor nagy valószínűséggel nem haragudna rájuk a fél világ, és a tragikus 2015. január 7-i esemény sem következett volna be.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.