Pesti Srácok

Dübörög a német integráció: a migránsok alig két százaléka talált eddig munkát

Dübörög a német integráció: a migránsok alig két százaléka talált eddig munkát

Továbbra sem sikerül a migránsok integrációja Németországban: egy új kutatás szerint a migránsok képtelenek illeszkedni a munkaerőpiaci elvárásokhoz. Egyre több szakértő hívja fel a figyelmet arra, hogy az eddigi kormányzati álláspont tarthatatlan a munkaerőpiacon, mivel a német gazdaság nagy része automatizált, így a többségükben írástudatlan bevándorlóknak esélyük sincs elhelyezkedni.

Egy Hamburgban végzett felmérés katasztrofális adatokat mutatott: Németország második legnagyobb városában 1067 migránst kérdeztek meg arról, hogy van-e munkája. Kiderült, hogy a több mint ezer bevándorló közül csak húsznak volt munkaviszonya – írta a Die Welt cikke alapján a 888.hu. Ez azt jelenti, hogy a migránsok kilencvennyolc százaléka eddig nem tudott elhelyezkedni. Az adatok fényében érthető, hogy a hamburgiak ki vannak akadva, hiszen a város eurómilliókat költ a migránsok felzárkóztatási programjaira.

Németországban a munkaerőhiány ugyanakkor egyre súlyosabb problémákat okoz. Merkel annak idején ennek a problémának a megoldására hívta be a migránsokat, ám ez a terv a visszájára sült el. A jelenlegi kimutatások szerint ugyanis 2030-ra hárommillió ember fog hiányozni a német munkaerőpiacról, miközben az egyre tarthatatlanabb állapotok miatt szakképzett, és jól szituált németek tömegei hagyják el hazájukat, és települnek át dolgozni az Egyesült Államokba, vagy a karibi térségbe.

A migránsok 96-98 százaléka a többi régióban is hasonlóképpen munkanélküli. Akik pedig munkaképesek, azok is csak a legegyszerűbb feladatokat képesek elvégezni. Egyre több szakember hívja fel a figyelmet arra, hogy a német gazdaság – a világszínvonal egyik fokmérője – magas szinten automatizált, a munkakörök döntő része ezért magas szakképzettséget követel meg. A többségükben analfabéta bevándorlóknak ezért esélyük sincs elhelyezkedni a német iparban, közülük a leginkább agilisek is legfeljebb csak a szolgáltatóágazat hierarchiájának legalján találhatnak munkát.

PestiSracok facebook image

Forrás: 888.hu/ PS Fotó: AFP

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.