A Soros György által létrehozott Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations – OSF) nyilvánosságra hozta 2015-ös támogatási listáját, ami különösen érdekes most, amikor a CEU és a külföldről pénzelt civil szervezetek átláthatósága kapcsán egyaránt áll a bál Magyarországon – valószínűleg nem is véletlen az időzítés. A Soros-közeli civil szféra szereti fennhangon bírálni a kormányt bármiféle konkrétumokat nélkülöző korrupciós vádak miatt, miközben ezen civil szervezetek leghangosabbjai igencsak komoly pénzeket kapnak a gazdájuktól, és osztanak szét nekik tetsző tevékenységekre. Azt is érdemes megjegyezni, hogy ez közel sem a teljes kép, hanem a milliárdos Magyarországon is fenntartott hálózatának csupán egy részéről szól, hiszen például a 444.hu vagy az Index.hu hírportálokhoz sem az OSF-ből, hanem más vonalon érkeznek a támogatásai.
A Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózatának egyik kiemelt központja, a Nyílt Társadalom Intézet (OSI) alapítványa – a CEU-hoz hasonlóan – éppen a magyar fővárosban működik, így a magyar kormányzat és a hazai viszonyok szűnni nem akaró korholása mellett úgy tűnik, mégiscsak szeretnek itt lenni az amerikai-magyar milliárdos érdekeltségei. Az OSI Alapítvány 2015-ös bevétele elérte a 22,5 milliárd forintot, azaz ennyi pénzt kapott Soros György világmegváltó hálózatának ezen európai szeglete a világmegváltásra. A saját működésére 4,6 milliárdot költött el az alapítvány a bírósági adatbázis közhasznúsági jelentése alapján, amiből azért látszik, hogy nem egy jelentéktelen kis irodáról van szó, hanem valódi szervezeti csomópontról.
A fennmaradó összeg nagy részét, 16,4 milliárdot adományként osztotta szét Európa-szerte az OSI alapítvány. Ebből a Soros-hálózat által létrehozott és fenntartott szervezetek részesültek, tehát a sikeres pályázáshoz náluk nem elég a közhasznú civil tevékenység, hanem az „ideológiai klubban” is tagnak kell lenni.
Negyedmilliárd forintnyi feszültségszítás
Magyarországon összesen körülbelül 1,2 milliárd forint jutott az egy fészekből származó szervezeteknek, és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a legfőbb kedvenc. Ez a szervezet tavalyelőtt 246 millió forintból szíthatta a politikai feszültséget az utcán, a médiában és a színfalak mögött a magyar kormány ellen. Kézzelfogható eredménye nem igazán van a működésüknek, így Soros úgy égette el a TASZ-ban ezt a bagatell negyedmilliárdot, mintha egy pókerasztalnál ülne. Valószínű azonban, hogy nem a játék élménye miatt költ ennyit a civil köntösben politizáló szélsőliberális szervezetére, hanem mert politikai hasznot vár tőle. Hab a tortán, hogy a TASZ pénzügyei sem tiszták, hiszen az ő jelentésük szerint 168,6 millió forintból működtek „az országért” (például a migráció felerősítése érdekében) a további 64 millió forint sorsa egyelőre nem ismert. A több évet felölelő programoknak köszönhetően azonban az OSF összesen mintegy 321 millió forinttal tolta meg a TASZ szekerét 2015-ben.
Negyedmilliárd forintból védett feszültségszítók
A másik zászlóshajó a Helsinki Bizottság, amely alig kevesebbet, 239,2 millió forintot kapott az OSF-től, ami a teljes bevételük 70 százaléka. Nagyjából ilyen arányokat kell tehát elképzelni, amikor a Soros-közeli udvari sajtó nagyvonalúan „Soros György által »is« támogatott szervezet”-ről beszél. A Helsinki Bizottság főnixszerűen szárnyal az utóbbi években a menekültválság miatt. A migránssimogatás és a határon a rendőrökre támadó bevándorlók jogi védelme jól fizet, 2014-hez képest megnégyszereződött a szervezet 2015-ös bevétele. Amikor pedig százmilliók ide vagy oda, jogi úton nem boldogulnak a migráció ellen keményen védekező magyar kormánnyal, akkor a Soros-birodalom kiterjedtségének hála, riaszthatják például a Migszolt és más, kitartott utcai aktivistákat Magyarországról és külföldről. Ennyi pénzért igazán működhet olajozottan egy politikai-közéleti aktivistahálózat.
A Helsinki Bizottság persze bárkit felkarol, akit van némi esély kormányellenes mártírként eladni a közvéleménynek, így Gulyás Mártonék perében is ott voltak. Érthető, ha meg akarnak dolgozni a finom százmilliókért a továbbiakban is, hiszen igazán kivételezett helyzetben vannak. A TASZ-szal együtt a magyarországi OSF-támogatások 40 százalékát kapták meg.
Régi, hűséges motorosok a kifizetési listán
A TASZ és a Helsinki Bizottság után jelentős szakadék látható a Soros-bértáblán, hiszen a további szervezeteknek már „csak” tízmilliók jutottak. A Gyurcsány Ferenchez, a 2010 előtti szocialista államvezetéshez és a végóráit élő, néhai MDF-hez is közel álló Political Capital 60 millió forintból elemezhette a hazai politikai történéseket 2015-ben. Ennél csupán egymillióval kapott kevesebbet a balliberális szájíz szerint tényeket feltáró Átlátszó.hu, amelynek egyik újságírója a közelmúltban azzal vétette észre magát, hogy az Orbán-kormány híveinek hulláit platós IFA-ra lapátolná fel a kormány remélt bukása után. A demokrácia állapota és a korrupció miatt rendszeresen aggódó Átlátszónak a jelek szerint ez teljesen belefér a vágyott nyílt társadalomba.
Több, mint 50 millió forinttal lendített a roma integrációért dolgozó Autonómia Alapítvány sorsán is az OSI. Itt korábban hosszú éveken át kuratóriumi elnök volt Ferge Zsuzsa szociológus, aki éppen a legfrissebb HVG-ben fejtette ki virágnyelven, hogy a magyar középosztálybeli családok támogatása helyett stabil alapjövedelmet kéne adni a mélyszegénységben élő, munkanélküli, sokgyermekes roma családoknak. Komolyabb támogatásban (46,5 millió forint) részesült még a Független Újságírók Alapítványa, amely a Soros-hálózat mibenlétéről, működéséről és céljairól eddig megismertek alapján már a nevével is erős humorérzékről tanúskodik. A TASZ és a Helsinki Bizottság leghangosabb partnere, a kormány körül mindenütt korrupciót látó, és azt bizonyítékok nélkül is hangosan szétkürtölő Transparency International Magyarország 34,5 millióval gazdagodott 2015-ben, de róluk tudni kell, hogy egy nemzetközi Soros-szervezet honi lerakata, tehát hozzájuk több vezetéken is áramolhatnak a dollárok. Mindenesetre a 34,5 millió forintot remek kimutatásokkal szolgálták meg arról, hogy Magyarországon aggasztó válságban van a demokratikus intézményrendszer. Könnyen lehet, hogy ha nyilvánosságra kerülnek a 2016-os év adatai is, ott már kerekebb összeg virít majd a nevük mellett, hiszen azóta a lengyel demokráciáért is aggódniuk kell, az pedig többletmunka.
Jobban élnek, mint négy éve
A legjobban fizetett „civil” szervezetek közt olyan, további ismerős brigádok kaptak 20-30 millió forint közti összegeket, mint az Energiaklub Szakpolitikai Intézet, az Átlátszóval egybeforrt K-Monitor Közhasznú Egyesület, a Majtényi Lászlót köztársasági elnökjelöltként az országra szabadító Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Közép-Európai Egyetem, a PATENT Egyesület és a Másság Alapítvány. A tizenhárom legjobban tartott szervezet elvitt majdnem 900 millió forintot, a magyarországi támogatások háromnegyedét.
A magyarországi Soros-szervezetek 1,2 milliárdhoz jutottak hozzá a 16,4 milliárdos kosárból, ami hazai viszonylatban nem kevés pénz, és jelentős növekedést mutat. Két évvel korábban még csak 500 millió forintot gurított Magyarországra a hálózat gazdája, látszik, hogy komolyan gondolja amit gondol. A dolog szépséghibája, hogy kitartottjai egyelőre nem nagyon halmozzák el örömökkel; a balliberális politikai konglomerátum és a vele egy oldalon álló „civilek” nem képesek értékelhető politikai eredményt felmutatni, viszont annál többször égetik le magukat parttalan migránssimogatással és bohózatba fulladó tüntetésekkel. Sajnos ezek a pénzügyi információk jelentős fáziskéséssel érkeznek meg, így talán csak két év múlva tudjuk meg, hogy a most zajló CEU-balhé és a külföldről pénzelt szervezetek átláthatósága elleni tiltakozás hatására még jobban megnyílik-e a híres emberszerető milliárdos pénztárcája.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS