Az Európai Bizottság sem késlekedett az ellentámadással, kifejtős fogalmazásban rántotta le a leplet a nemzeti konzultáció kérdéseiről, amik akár meg sem állnák a helyüket Európában. A Bizottság szerint az „Állítsuk meg Brüsszelt!” címmel indított hat kérdést érintő nemzeti konzultáció nem felel meg a tényeknek, sőt, a az európai értékeknek sen. Az Európai Bizottság megpróbálta tisztázni próbálja a szóban forgó kérdéseket, és közelebb jutott mindahoz, amirők a konzultáció szól. Kis lépés Európának, nagy meglepetés nekünk.
1 TÉVES ÁLLÍTÁS: „Brüsszel a rezsicsökkentés eltörlésére akar kényszeríteni bennünket.”
AZ IGAZSÁG: A Bizottság egyetért Magyarország célkitűzésével, hogy a háztartások megfizethető energiához jussanak. Ezt a leghatékonyabban versenyalapú energiapiaccal, az energiahatékonyság és az innováció előmozdításával lehet elérni, valamint ha európai szinten együttműködve garantáljuk az energiaellátás biztonságát. A működőképes piacok révén az emberek több szolgáltató közül választhatnak; a verseny alacsonyabb árakat és jobb szolgáltatásokat eredményez. A versenypiacon energiát vásároló és eladó magyar vállalkozások előnyösebben szerezhetik be a villamos energiát, amelyet így olcsóbban értékesíthetnek. Más tagállamokban, ahol a hatóságok nem szabályozzák az áramdíjakat, a háztartási fogyasztók egyre kevesebbet fizetnek a villamos energiáért. Emellett a tagállamok az árszabályozás helyett más módon is csökkenthetik a rezsit.
2 TÉVES ÁLLÍTÁS: „Brüsszel kényszeríteni akarja Magyarországot, hogy illegális bevándorlókat engedjünk be.”
AZ IGAZSÁG: Az Európai Unió küzd az illegális migráció ellen, és segíti a tagországok külső határigazgatás terén végzett munkáját. Az újonnan létrehozott Európai Határ- és Parti Őrség tovább erősíti a hatékonyabb határigazgatást célzó közös európai erőfeszítéseket. A probléma forrásának kezelése érdekében az EU olyan országokkal is együttműködik, amelyekből a migránsok jönnek, illetve amelyeken áthaladnak. Az EU–Törökország nyilatkozat például 98 százalékkal csökkentette a Görögországba érkezők számát. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy növekedjen a jogalap nélkül Európában tartózkodó migránsok visszaküldési aránya. Különbséget kell tennünk az illegális migránsok és a menedékkérők között. A valódi menedékkérők esetében az Európai Unió teljesíti a demokratikus országokra vonatkozó nemzetközi kötelezettséget, hogy védelmet nyújtson azok – férfiak, nők és gyermekek – számára, akik háború miatt kényszerültek elhagyni otthonukat. Mivel az EU-ban ma minden polgár szabadon mozoghat, élhet és dolgozhat bármely tagországban, az alapvető humanitárius jogok betartásáért a tagállamok közösen vállalnak felelősséget. Az Európai Unió Tanácsa – amelynek döntéseibe Magyarországnak a többi tagország kormányával együtt beleszólása van – meghatározta a menedékkérők méltányos fogadása és a rájuk vonatkozó igazságos jogi eljárás körülményeit. A Bizottság javasolta, hogy Magyarország akár 54 000 menedékkérőt is át tudjon helyezni más tagállamokba, de a magyar kormány ezt a javaslatot ellenezte Ezért egy másik tanácsi határozat Magyarországot arra kéri, hogy a két leginkább migrációs nyomás alatt álló tagországból, Görögországból és Olaszországból menedékkérőket – nem pedig „illegális migránsokat” – fogadjon be, igen korlátozott számban (1294 főt). A menedékkérők közül gondosan kiválasztják azokat, akik nagy eséllyel ténylegesen jogosultak a menekültstátuszra. A migránsok EU-n belüli áthelyezését a jövőbeli befogadó ország részéről alapos eljárás és biztonsági átvilágítás előzi meg.
3 TÉVES ÁLLÍTÁS: „A Magyarországra tartó illegális bevándorlókat az embercsempészek mellett bizonyos nemzetközi szervezetek is törvénytelen tevékenységre ösztönzik.”
AZ IGAZSÁG: Az Európai Unió nem tolerálja az embercsempészetet, és sok éve küzd a bűnözésnek e kizsákmányoláson alapuló formája ellen. A tengeri életmentés, a vérontás és a háború elől menekülő kiszolgáltatott, nemzetközi védelemre szoruló emberekről való gondoskodás nem egyenlő az illegális migráció támogatásával. Nincs bizonyíték arra, hogy civil szervezetek csempész bűnszövetkezetekkel működnének együtt annak érdekében, hogy migránsoknak segítsenek belépni az EU-ba. Bármilyen gyanú esetén a tagállamok – és nem az EU-nak – hatásköre nyomozást folytatni. Magyarország jogosan várja el, hogy törvényeit betartsák, és ezt a törekvést a Bizottság és az uniós ügynökségek – például az Europol – teljes mértékben támogatják. Az állítással ellentétben a civil szervezetek és egyéb nemzetközi szervezetek a menekültválság kezelésében a legmegbízhatóbb és legértékesebb partnerek között vannak. Tájékoztatást és jogi tanácsadást nyújtanak a menedékkérőknek, fogadó- és gondozó létesítményeket működtetnek, így könnyítik meg a tagállamok dolgát.
4 TÉVES ÁLLÍTÁS: „Egyre több külföldről támogatott szervezet működik Magyarországon azzal a céllal, hogy hazánk belügyeibe átláthatatlan módon beavatkozzon.”
AZ IGAZSÁG: A nem kormányzati szervezetek, azaz a civil szervezetek működési feltételeit elviekben a nemzeti jogszabályok határozzák meg. Ami az Európai Uniót illeti, az uniós intézményekre szigorú szabályok vonatkoznak az átláthatósággal és a lobbitevékenységgel összefüggésben. A nem kormányzati szervezetek jelentős szereplői a civil társadalomnak, és értékes támogatást nyújtanak az államok demokratikus működéséhez. Az uniós intézmények, csakúgy mint világszerte számtalan nemzeti kormány és nemzetközi szervezet, nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet folytatnak a civil társadalommal. A civil szervezetek néha egyetértenek az uniós szakpolitikákkal, néha nem, ugyanakkor soha nem riadunk vissza attól, hogy elmagyarázzuk a munkánkat, és őket is hagyjuk, hogy tegyék az ő dolgukat. Örömmel vennénk, ha hasonló tere lenne a párbeszédnek nemzeti szinten is. Mindenkinek, aki EU-intézményekkel folytatott megbeszélések révén befolyást kíván gyakorolni az uniós szakpolitikákra, nyilvánosságra kell hoznia a legutóbbi lezárt pénzügyi évre vonatkozó költségvetését, beleértve az EU-tól kapott finanszírozás összegét. Az uniós átláthatósági szabályok valamennyi érdekképviseleti csoportra vonatkoznak, és e szervezetek azonos elbánásban részesülnek. Ez az átláthatóság teszi lehetővé, hogy a közvélemény – Magyarországon és Unió-szerte egyaránt – véleményt alkothasson munkánkról, és ez a nyilvános vita segít a demokrácia megerősítésében is.
5 TÉVES ÁLLÍTÁS: „Brüsszel támadja Magyarország munkahelyteremtő intézkedéseit.”
AZ IGAZSÁG: Sem a Bizottság, sem az Európai Unió nem támadja a magyarországi munkahelyteremtő intézkedéseket. Éppen ellenkezőleg: az EU igen jelentős mértékben támogatja a magyarországi munkahelyteremtést. A 2007–2013-as ciklusban az Unió több mint 21 milliárd eurót (6,5 billió forintot) folyósított Magyarországnak a növekedés és a munkahelyteremtés támogatására. A magyar hatóságok jelentései szerint e finanszírozás több mint 150 000 munkahely létrejöttéhez járult hozzá. A Juncker-terv részeként indított Európai Stratégiai Beruházási Alap eddig már 26 millió eurót (8,1 milliárd forintot) nyújtott magyarországi beruházásokra, ami várhatóan 626 millió euró (195 milliárd forint) összértékű beruházást generál az országban. Az EU alapvető finanszírozási forrást jelent. Jelenleg a magyarországi közberuházások több mint 57%-ához az EU nyújt társfinanszírozást. A 2014–2020-as költségvetési időszakban a magyarországi beruházások várhatóan több mint 25 milliárd euró (7,8 billió forint) uniós támogatásban részesülnek, ami magyar állampolgáronként évente 368 eurót (115 000 forintot) tesz ki. Saját nemzeti gazdaságpolitikájáért a magyar kormány felel. Az uniós jogszabályok csak a tagállamok gazdaságpolitikáinak összehangolásáról rendelkeznek. A szakpolitikai iránymutatásokról az összes tagállam pénzügyminiszterei vagy foglalkoztatási miniszterei tárgyalnak és hoznak döntéseket, és ebben a folyamatban a magyar kormány is teljes körűen részt vesz.
6 TÉVES ÁLLÍTÁS: „Magyarország elkötelezte magát az adócsökkentés mellett. Brüsszel most emiatt is támadja hazánkat.”
AZ IGAZSÁG: Az Európai Bizottság nem avatkozik be a nemzeti adópolitikákba, és ez nem is célja. Az adózással kapcsolatos uniós szabályokról a tagállamok egyhangúlag döntenek, tehát, a jelenlegi uniós szabályokat a magyar kormány jóváhagyta. A társasági adó és a nyereségadó mértékének megállapítása minden egyes tagállam saját joga, és ebbe az EU nem szándékozik beleavatkozni. Az adózással kapcsolatos kérdésekben csak akkor születik uniós szintű döntés, ha azokkal kivétel nélkül minden tagállam, így Magyarország is egyetért. Bár az EU tagországai csak az áfaszint minimumát határozták meg, a magyar kormány 27 százalékos áfa alkalmazása mellett döntött. Ez Unió-szerte a legmagasabb áfakulcs. Az uniós minimumot meghatározó adószabályok csak valamennyi tagállam beleegyezésével módosíthatók. Amennyiben a magyar kormány nem járul hozzá, e területen nem lehet változás. Magyarország csökkentett áfát vezetett be az internetszolgáltatásokra, megszegve ezzel az uniós szinten, Magyarország egyetértésével kialakított szabályozást. A Bizottság ezért felhívta a figyelmet a Magyarország által is jóváhagyott szabályokra. A Bizottság az idén javasolni fogja, hogy a tagállamok szabadabban rendelkezhessenek az áfakulcsokról. A javaslat elfogadásához az összes tagország egyhangú jóváhagyására lesz szükség.
Ferenc
2017-04-29 at 10:33
Egysejtű! Mi neked a cáfolat? A brüsszeli hablaty vagy ha a migráncsaid robbantanak?
khm
2017-04-27 at 16:19
Az antiorbánistákat nem érdeklik a tények. Párhuzamos valótlanságban élnek,ahol mindenre az a válasz,hogy Putyin.
Anna
2017-04-27 at 12:30
Mi a jó ég Brüsszel?! Egész Németország, Svájc fillérekért beszélhet telefonon, mert velünk fizettetik meg az itt kiszabott magas tarifával. Előnyös áram vásárlása, olcsón tovább adása? Az összes idegen mesterségesen nyomja fel az árakat, csak meg kell nézni a részletesen villanyszámlákat. Oly baromságok vannak feltüntetve költségtételként, hogy az ember nem tudja mi az, de ők sem. De fizessük ki. Az idegen áramszolgáltató tulajdonos a telkemből kiszakított egy nagy darabot, vezetéképítés címén, fellebbezési és kártérítési lehetőség nélkül. És még hosszan lehetne sorolni.
Zsolesz Baka
2017-04-27 at 11:32
Be ne vegyék már kérem,ezt a szemtelen hazugságot,az Isten szerelmére!
Nem eléggé érthető,érezhető,mekkora megvezetés ez a hüblütty is,mint már annyi ezelőtti?
Keményebb válasszal kellene ezt már érthetőbbé tenni,mert a szép szó se,meg az értelmes érvek sem segítenek.
Matyko-X
2017-04-27 at 09:25
Mindegyik pontra “adott válasz” csak ócska, átlátszó hazudozás, semmi több!!
Metodikailag is azonnal nyilvánvaló, hogy az üres, hosszú süket duma, amit ezek a “válaszok” jelentenek, azok semmi másra nem jók, mint a ködösítésre, hazudozásra.
A helyzet az ugyanis, hogy ha az NK kérdőívet egy egyszerű “igen-nem” kérdéseket tartalmazó szavazólapnak tekintjük, akkor teljesen világos, hogy a polgároknak DÖNTENI kell, ezt vagy azt választják?
Zseniálisan egyszerű és világos.
Ezzel szemben ez az ostoba brüsszeli süketelés semmi más, mint hosszú lére ersztett hazudozás!
Ilyen például: “igen de nem mert nem az igen és különben is az úgy van hogy ami nincs az van, de persze csak azért, mert ami van az nincs mert az a napnál is világosabb, hogy a nap van ugyen, de mivel csak úgy látjuk, azért nincs, ás amiért nincs pontosan azért van, de …”
Ferenc
2017-04-27 at 09:09
Undorító, álságos hazudozás, jó anarcholibernyák brüsszeli “imám” módra! Ha nem éltük volna át vagy éppen a hírekben nem látnánk-hallanánk naponta mindezeknek az ellenkezőjét, még nyalogatnánk is ezt a “Soros-mézet”! Gyökeresen meg kell újítanotok a hazudozási technikáitokat, elvtársak, mert nem üt át!
Kaktusz
2017-04-27 at 09:09
Bla-bla-bla
Redfield
2017-04-27 at 08:18
Ha már közös adópolitikáról beszélünk kíváncsi lennék a Luxemburg véleményére, mint az EU belső offshore országa. Feltételezem ez a rendelkezés vonatkozna rájuk is ugye? 10 perc alatt menne tönkre ez az ország, ha bevezetnék.
selyemfrankó
2017-04-27 at 02:06
Kár hogy nem bontották hat részre ezt a szöveget hogy egyenként lehetne reagálni és ha kell cáfolni az ellenérveket.
Ez egy ősrégi trükk úgy hivják OMNIBUS BILL omnibus nem egy lóvontatta kocsi hanem mindenkit jelent. A lényege hogy rengeteg felfoghatatlan törvényjavaslatot vagy érvet egy hatalmas csomagba pakoljanak hogy ne lehessen szétszedni és egyenként megtárgyalni az egyes részeket.
Vagy hogy a leggonszabb és ellnszenvesebb tervek ártalan lényegtelen témák közé elrejtettessenek.
Igy lehet sok EU hamis törvényt lenyomni harminc ellenkező államon mert ki tudja követni az összeset egyszerre? Senki és aláirják azt amit eszükbe sem volt külön külön.
Ócska aljas trükk és átlátszó.
Atavus
2017-04-27 at 00:27
“Lássuk a Tényeket”??? – Ez egy körmönfont csusztatásokkal tele bonyolult szöveggyüjtemény, amelynek felelöse nincs!(ma ezt mondjuk, holnap azt…) A magyaroktól csak kussolást és behódolást várnak és csak a pánik szól belölük hogy példa-értékü lehet a nemzeti konzultácio más országoknak is.
dillon
2017-04-26 at 23:18
húúúú…mennyire néznek totál idiótának minket ezek a brüsszeli bürokraták? mi a tököm? mi a szar ez a kontraszar a konzultációra?!
– igenis közös adópolitikát terveznek..ez mióta jó nekünk (kisebb országoknak, rohadtul igazságos)
– mekkora elméleti szar az, hogy több szereplő majd olcsóbb energiaárakat eredményez (tudjuk a piac majd megoldja, csakhogy a piac szarik az emberekre: max. profit, minimum költség,,ennyi érdekli)
– …..a migráns szarra szerintem válaszolni sem érdemes (jól kiválogatott..na menjetek ti a…)
ezek akkora tetvek..hát láttuk-hallottuk folyamatosan, hogy mit műveltek erre ilyen óvodás szarral akarják megmagyarázni,,,tényleg full idiótának néznek mindenkit…