Európai bizottság vizsgálja Erdély és Székelyföld autonómiatörekvéseit
Az erdélyi magyarok és Székelyföld önrendelkezési törekvéseit mutatták be Brüsszelben a Régiók Bizottsága elnökének. Bár a bizottság nem szabhatja meg egy tagállam kormányának, hogy milyen intézkedést hozzon, az általános érvényű szabályok betartását azonban számon kérheti. A megbeszélés témáját a régiók esélyegyenlősége ügyében elindított európai polgári kezdeményezés, valamint a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatai képezték.
Tőkés László az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) mutatta be Brüsszelben az erdélyi és székelyföldi autonómiatörekvések folyamatát. Az EMNT és az SZNT korábban Markku Markkulát, a Régiók Bizottsága elnökét közös levélben kereste meg, melyben azt kérték, hogy a bizottság vitassa meg a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatait, és kövesse figyelemmel a romániai közigazgatási átszervezés folyamatát.
A megbeszélésen Izsák Balázs azt hangsúlyozta, hogy Székelyföld olyan uniós szabályozásban érdekelt, amely nem teszi lehetővé, hogy a tagállamok megkerüljék a demokratikus elveket, és nem sérti a régiók esélyegyenlőségét. Felhívta az elnök figyelmét arra, hogy Románia EU-csatlakozása óta fokozódott Székelyföld Románián belüli gazdasági lemaradása. Hangsúlyozta, hogy a régiók gazdasági esélyegyenlősége a kulturális sokszínűséget óvná meg, ha ezt a közösségi jog szavatolná. Izsák Balázs szerint a közösségi jog kialakításában nagy szerepe lehetne a Régiók Bizottságának, még ha a testület csupán véleményezési jogkörrel rendelkezik is az EU-ban.
Tőkés László EP-képviselő elmondta, hogy még az egykori kommunista rezsim is nagyvonalúbb volt Székelyfölddel szemben, mint a jelenlegi bukaresti hatalom, mely Székelyföldet egy román többségű régióba próbálja beolvasztani.
Szilágyi Zsolt azt hangsúlyozta, hogy Románia jobban járna, ha történelmi régiói, az európai haladó gyakorlatnak megfelelően, önálló pénzügyi és döntéshozási illetékességgel rendelkeznének. Úgy vélte, hogy az erdélyi magyar autonómiatörekvések valójában megerősítenék a térség stabilitását, ezek elutasítása pedig a meglévő feszültségeket fokozná.
Markku Markkula, a bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a jelentéstévők által elkészített dokumentumok referenciaként szolgálnak más, hasonló témájú dokumentumok elkészítésekor.
Az elnök arról is tájékoztatta az erdélyi magyar vezetőket, hogy a Régiók Bizottsága szakértői már a 2020 utáni közösségi kohéziós politika tervein dolgoznak, és fontosabb szerepet szánnak a történelmi régióknak és a helyi önkormányzatoknak a kohéziós politika kialakításában.
Forrás: MTI Fotó: erdelyma.hu
