Évtizedekre nyúlhat vissza Portik és az NBH kapcsolata?

A 2008 előtti időszakra, de nem kizárt, hogy akár az 1990-es évek elejéig is kiterjeszti a vizsgálódást az Országgyűlés Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága - jelentette be Mile Lajos, a testület elnöke kedden budapesti sajtótájékoztatóján. Kedden első körben két embert hallgattak meg az albizottság tagjai az Alkotmányvédelmi Hivatal épületében, őket nem nevezték meg. A független országgyűlési képviselő a több mint három órás ülést követően azt mondta: mindkettejükkel átfogó és alapos beszélgetést folytattak, amely ismét igazolta, hogy egy nagyon szerteágazó és bonyolult ügyről van szó. Nyilvánvalóvá vált, hogy további iratokba kell betekinteniük, s a meghallgatandók körét is bővíteni kell - tette hozzá. Az LMP-s politikus kiemelte, most már bizonyos, hogy az eredetileg szeptember végére tervezett határidőt nem tudják tartani, de reméli, hogy az év végére be tudja fejezni a munkát a bizottság. Ekkor fognak tudni arról is dönteni, hogy a jelentésnek mekkora és mely része hozható nyilvánosságra, és melyek azok a fejezetek, amelyek műveleti okokból vagy nemzetbiztonsági érdekekből nem publikusak. A ténymegállapító albizottság jövő kedden ül össze ismét. Mile Lajos azt mondta: még egyelőre nem tudják, hogy akkor hány embert hallgatnak meg, ugyanis megjelenési kötelezettségük csak azoknak van, akik jelenleg is a szolgálat állományába tartoznak. Mile Lajos kiemelte: reméli, hogy a meghallgatások során minél többen - lehetőleg mindenki - eleget tesz majd az albizottság meghívásának. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy Portik Tamás meghallgatásának érdekében levélben megkereste a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának parancsnokát is. Jelenleg az illetékes bíróval tisztázzák Portik Tamás meghallgatásának feltételeit, körülményeit. Ezt követően Portik Tamás ügyvédjét is megkeresi, hogy megtudják, Portik hajlandó-e részt venni a bizottsági ülésen, ugyanis - mint Mile Lajos elmondta - neki sincs megjelenési kötelezettsége. Az LMP-s politikus szerint az már az albizottság eddigi munkája után látszik, hogy nemcsak a szolgálatok működésében, hanem a rendszerben is voltak hibák. Kiemelte: az ilyen típusú tevékenységeknél a hatékony munkához a szervek összehangolt működésére van szükség. Ebben a koordinációban "komoly hiányosságok voltak" - fogalmazott Mile Lajos. Hozzátette: azt csak később lehet megmondani, hogy ez mennyire volt bekódolva a szabályozatlanságba, mennyire következett normaszegésből és milyen mértékben történt politikai befolyásolás miatt. Mile Lajos a jövőre nézve a fontos tapasztalatok közül kiemelte, hogy a rendőrség és a szolgálatok közötti kapcsolat további harmonizálására van szükség, a rendőri tevékenység kontrollját meg kell erősíteni. Ezen felül a szerveztet bűnözéssel, az alvilág különböző kísérleteivel kapcsolatban szintén határozottabb, összeszedettebb, törvényileg is szabályozott fellépésre van szükség. A testület elnöke reméli, hogy az albizottság vizsgálata végén konkrét eredményeket és valódi javaslatokat fognak tudni felmutatni azzal kapcsolatban, hogyan lehet a rendszer működtetését javítani, hogyan lehet visszaszorítani azokat a kísérleteket, amelyek például Portik-Laborc találkozókat is eredményezték. Az Alkotmányvédelmi Hivatal április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára. A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága május 14-én tartotta meg alakuló ülését. Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja korábban azt mondta: javaslatot fog tenni arra, hogy az akkori politikai felelősöket - köztük Szilvásy György volt titokminisztert, és az akkori miniszterelnököt, Gyurcsány Ferencet is - hallgassák meg. Továbbá azt is kezdeményezi, hogy Gyurcsány Ferenc utódját, Bajnai Gordont is hallgassa meg a testület. A ténymegállapító albizottság július 15-ei ülésén döntöttek arról, milyen ütemezésben hallgatják meg az embereket. Mile Lajos akkor azt mondta: első körben a szolgálat munkatársait hallgatják meg és alulról felfelé haladó logika szerint később politikai szereplőket is meghallgathatnak. Hozzátette, hogy Portik Tamást, Laborc Sándort és Szilvásy Györgyöt is meghallgathatja az albizottság.

Szöveg és fotó: MTI