Hazai pályán, tizenegyesekkel nyerte meg a Ferencváros a Magyar Kupát a bajnokságban előtte végző Vasas ellen. A Fradi potyagóllal szerzett vezetést, s bár az ellenfél egyenlített, végül behúzta a meccset. Szép zárás ez a bajnokságban történt leszereplés után.
Ilyen is Magyarországon van, nemzeti stadion híján a Ferencváros hazai pályán fogadhatta a Vasast a Magyar Kupa döntőjében. Rá is fért ez a támogatás a Fradira, amely nagyon gyengén szerepelt a bajnokságban, s nem sok ellenállást mutatott például a Videoton elleni nem is olyan régi rangadón. A jó hangulatban, nagyjából tizenötezer néző előtt megrendezett meccsen a Böde nélkül fellépő Fradi szerzett vezetést – a vasasos Nagy alaposan benne volt a gólban -, s bár a Vasas egy szép villanással egyenlített, végül a hosszabbítás után a tizenegyesek döntöttek. A párbajban a Fradi koncentrált jobban, sorozatban harmadszor is megnyerte a Magyar Kupát.
A krónikához tartozik, hogy a Fradi egyik válogatottja, Lovrencsics nagyon komoly sérülést szenvedett. A szélsőt hordágyon, nyakmerevítővel vitték le, de a hírek szerint már jobban van. Sokáig nagyon nagynak tűnt a baj – több Fradi- és Vasas-játékos is összetört -, de szerencsére nem történt nagyobb tragédia. A Fradi sokat bírált német edzője őt is megemlítette a meccs végén:
„Az a fontos, hogy Lovrencsics felépüljön, a végén érte is küzdöttünk. Sok problémánk volt az idényben, de ezzel kicsit szebbé tettük a szezont és zsinórban harmadszor nyertük meg a Magyar Kupát” – mondta Doll. Sajnos, arra nem tért ki, hogy mik voltak ezek a komoly problémák, pedig igazán elmagyarázhatná, hogy hogyan sikerült ennyi válogatottal, jól fizetett légiósok egész hadával ennyire botrányosan teljesítenie az egész idényben. Ezzel együtt – és Lovrencsics sérülésére gondolva – tulajdonképpen nagy dicséret illeti a Ferencváros játékosait, hogy ezek után képesek voltak megnyerni a tizenegyespárbajt.
Nagy kérdés, hogy az újonnan érkezők – Priskin mellett egy sokra tartott dél-amerikai játékos már biztosan a Fradinál folytatja – mellett mi lesz a sorsa Dollnak. Sokan elküldenék, de úgy tűnik, a vezetés ragaszkodik a német edzőhöz. Ahogyan a vénaszkennerhez is.
Fotó: MTI
Artur
2017-06-01 at 08:07
Ismerjük el, évtizedek óta, az atletikai versenyek közönsége még a focinál is kevesebb. Ma. Holnaptól, ha ezt a módszert bevezetik, rengeteg önként jelentkező középiskolai diák akar majd együtt futni, nyolcan indulhatnak egy futamban, pár valódi sportemberrel és pár focistával. A kettő ma nem ugyanaz. Magyarországon. Csekély díj ellenében, bárki jelentkezhet a negyedéves megmérettetésekre, s a nézők is eszmei díjat fizetnek. Végre,megint lesznek teltházas sportrendezvények. Hiszen az iskolák tanárai és a szülők, csak látni akarják majd élőben is kedvenceiket, hogyan futják le, ugornak nagyobbat, mint a felsült munkakerülő focistáink. Kezdetben. Hiszen „névtelen” valódi sportemberek teljesíteni fogják a kötelező szinteket, s ők fognak játszani a pályákon, nagy iramú és jó mérkőzéseket. Négy éven belül, megint magyarok lesznek a fociban az élen. A fociban jelenleg áll az idő, alszanak bástya elvtársék, ők azok a szocialisták, akik még Puskás Öcsit is képesek voltak tehetetlenné varázsolni. Ma alszik a közönség, mely azért átlag, mert középszerű, alszik a szagemberek közössége, a fociból élők zöme, alszanak a játékosok, csoda, hogy futás közben még nem estek el. Böde tekintetét nézzék! Még akkor is alszik, ha kérdez. Csak Thomas D. nem alszik, ő bosszankodik, s nem érti,mi van a magyarokkal. Miért nem érti? Mert nem tudja, mit tettek a magyar néppel 1944 óta, a bolsevikok. Miért lett ilyen a magyar átlag. Nem az edző a hibás, ilyen a magyar átlag, a fociban. A fociban is.
Ha Balczó András igényével megteremtjük a mérhető, mindenki számára egyenlő feltételeket és követelményeket, akkor azonnal eredményesek leszünk, s rövid időn belül a fociban leszünk a legjobbak újra. Lásd Puskás Öcsi a Realban. Varga Zoltán lelkében oly rohadt volt, mint az a korszak, amit itt hagyott. Ezért és csak ezért nem ért el künn, eredményeket. Albert ezerszer különb volt, pedig „Rozoga” munkabírása sem volt legendás.. Ha azonban mindig a zsenikre várunk, s maga az átlag közélet, napi élete a focistának nem lesz erkölcsös, sosem érünk el valódi eredményeket. Ha valaki 150 kg-val akar súlyzózni, guggolásban erősödni,ezek mérhető dolgok. A felmérő versenyek sokszor nem lesznek igazságosak. Ha valaki éppen beteg lesz, s hasmenése miatt a kijelölt két hétben nem tud eredményt produkálni, akkor bizony a következő negyedévben egy vasat sem fog keresni.
A tévéközvetítések szabályos só műsorok lehetnek, s népszerűbb lesz, az atlétika, de a foci is. A néző pénzéért igazi játékot és cirkuszt fog kapni. jelen pillanatban a magyar foci, műanyag súlyokat emel a cirkuszokban. Egy gyerek is átlátja, a nézők pénzükért semmit nem kapnak. Csalók a magyar focisták ma. Holnap emberek lehetnek..
..
Artur
2017-06-01 at 06:54
Mivel itt igazán a legjobb társaságban írhat az ember, nem tolonganak sokan. Csak a derék német edző akarta ezt a győzelmet, jó lenne, ha a magyar pénzemberek végre észrevennék. A mi kis focistáink Bödével az élen, szabályosan hülyét csinálnak belőlük. Gyorsan s sietve esnek ezért ki a nemzetközi kupákból, mert a színvonalbeli különbség nem lesz égbekiáltó s botrányos. Tavaly is egyöntetűen estek ki, ennyire még ezek a lusta lumpen elemek sem rosszak. Csak nincsen kondi, sem erkölcsi erő bennük, hiszen nincsen közösen végzett nagy munka, egész éves nagy munka mögöttük.
Idős, öregedő pénzemberek bizonyára értenek ahhoz, amiből milliomosok lettek, de közük sincsen a sporthoz és az értékteremtő nagy munkához. Ilyen nagy pénzt, ilyen kevés munkával, az élet semmilyen más területén nem tudnak összeharácsolni a fociból élők. Miért nem veszi észre ezt az olasz, vagy a német edző? Egyetlen oka ennek az, hogy ha az óvodások edzői lesznek, pár hónap múlva lekuporognak, ugyanúgy izgulnak, mintha a nagyok fociznának, s észre sem veszik, ha a László kórház nővéreiért izgulnak, azért ez nem a férfi spanyol, vagy német, vagy angol bajnokság. Mert csak ezek vannak, ez itt az átlag..
Különleges hely Magyarország, mert sem az újságírószakmának, a médiumok riportereinek nem fontos, sem a gazdag pénzeseknek, sem a klubigazgatóknak, senkinek a világon, hogy a szotyolázó alvó foci társadalom, valaha is értéket adjon, s igazi munka legyen mögöttük. Itt az alacsony átlag szotyizni jár ki, s mindegy neki, hogy Kápolnásnyék nyer, vagy Velence veszít.. fontos a látszat, olyan mintha fociznának. Pedig valójában inkább egy golfedzéshez hasonlítanak, le és föl sétálgatnak, majd nagyon óvatosan azonnal lefekszenek s jajgatnak, ha labda, vagy a másik fél játékosa hozzájuk ért.
Egyszerű megoldás lenne a Cooper tesztnek egy modern változata, ahol felmértük azaz elkértük a nagyok adatait, a Real és Ronaldo ugrásszintjét, atletikai eredményeiket. Pelé büszke volt arra, hogy 11 alatt futotta a százat, 185 magasat ugrott, távolugrás eredményére nem emlékszem, de jól tudta azt is. 35 évesen! Valamelyik magyar tévé riporter elszólta magát, s elkezdte mondani a mutatóikat a nagy csapatok játékosainak. Szólhattak neki a központból, ne tegye ezt!
Mert sietve abbahagyta. Lehet, hogy ez egyszerű előítélet és alaptalan gyanú. De van egy olyan érzésem, a mai öreg Pelé, még mindig könnyen lefutná a mi élfocistáink zömét. Ezt könnyen cáfolhatják, s mindenki számára bizonyíthatják, ha végre Kubatovék is megértik, meg az MLSZ, kell egy negyedévenként ismételt játékosigazolás, azaz, mint az USA olimpiai szintfelmérője, minden játékosnak, élő tévéközvetítés mellett, negyedévente teljesíteni kell, egy olyan alapszintet, időt, távot, súlyt, 10 ezer métert, 100 métert, magasugrást, amit a nagy nyugati klubok játékosállománya is tud. Ezek mérhető adatok ugyanis. Erre két hetük van, s a tévé élő adása a valódi futók és ugrók részvétele mellett, laikus és önkéntes rajongók mellett, diákokkal együtt felmérheti minden egyes magyar játékos teljesítményét. Ha nem érte el valaki a szintet, akkor abban a negyedévben nem játszhat, mert a játékvezetőnek nem tudja felmutatni érvényes igazolását. EZÉRT SOKKAL NAGYOBB KERETET ad majd a Fradi, s becsületes középtávfutók, kézilabdások, tízpróbázók közül toborozhatnak fiatal, de valódi sportolókat. Lehet, nem oly ügyesek a labdával, mint Böde Dani. De. Tudnak és akarnak futni, s még nem aludtak el meccs közben. Böde Dani még nem döntötte el, igazából Csipkerózsika, vagy focista akar lenni. Viszont mindig kövér s túlsúlyos, s lassú, végtelen lassú.
Ez a derék német edző a jövőben, ilyen rendszer bevezetése után, nem konfrontálódik senkivel, azt a keretet használja, amit kapott a negyedéves felmérő szint után. Azokat, kiknek papírja lesz arról, hogy tudnak futni, ugrani, és minden szinten teljesítik az európai átlag nagy klubok színvonalát. Legalább erőnlétben…
Mi lesz a lustákkal,az egész bagázzsal? Könyörögni fognak technikai, atletikai edzőkért, s fogcsikorgatva, de elkezdenek dolgozni. Nézzék Ronaldot, milyen, mennyi munka van mögötte. S nézzék ezeket itt, a lumpen semmittevőket.. Családjuk azonban a magyaroknak is van, s még mindig jobb focizni, mint dolgozni. S a negyedéves rendszer a nézők számára garantálni fogja a 90 perc folyamatos és izgalmas játékát. Emberileg is többek lesznek, hiszen aki egész évben dolgozik, jobb ember lesz, mint aki nem dolgozik, dolgozott.
..