Pesti Srácok

A fogvatartottak is megkezdték az érettségi vizsgát a börtönökben

A fogvatartottak is megkezdték az érettségi vizsgát a börtönökben

Hétfőn az ország minden középiskolájában egyszerre kezdték meg a tanulók az érettségi vizsgát, köztük a jogerős szabadságvesztésüket töltő elítéltek is. Idén összesen 52 fő fogvatartott készült fel az érettségi vizsgákra a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben - közölte Orosz Zoltán, a Büntetés-végrehajtási Szervezet szóvivője.

Az idei évben 840 fogvatartott folytat általános iskolai, több mint 1100 középiskolai, 40 pedig felsőfokú tanulmányokat. OKJ-s szakvégzettséget adó képzésekben résztvevő fogvatartottak száma meghaladja a 800 főt. A büntetés-végrehajtási intézetekben elhelyezett fogvatartottak közül évente átlagosan mintegy 2200-an szereznek valamilyen iskolai végzettséget, szakképzettséget. Az érettségi vizsga a börtönökben is ugyanúgy zajlik, mint a civil életben, a fogvatartotti tanulók ugyanabban az időpontban kezdik el és addig is végezhetik a feladatok kidolgozását, mint a civil diákok. A különbség mégis abban mutatkozik, hogy nem ünneplőben és iskolapadban ülve, hanem egy börtön tantermében, formaruhát viselve adnak számot tudásukról.

Elenyésző a börtönökben lévő analfabéták száma

Míg az 1980-as években a börtönökben lévő analfabéták aránya több mint 15% volt, addig ma már ez az arány kevesebb, mint 1%. Ez annak a következetes és egységes oktatási koncepciónak köszönhető, amely az elmúlt években jellemezte a büntetés-végrehajtási szervezetet. Az új bv. kódex még nagyobb hangsúlyt fektet a fogvatartottak egyéniesítésére és reintegrációjára, hiszen ennek egyik legfontosabb eleme az oktatás biztosítása és a piacképes szakképzések megszervezése. Az általános iskola és az érettségi mellett a fogvatartottak számára olyan hiányszakmákban igyekszik a büntetés-végrehajtás gyakorlatorientált képzést biztosítani, amely javíthatja a szabadulás utáni munkaerőpiaci esélyeiket. Az elítéltek körében a legkeresettebb szakmák a festő, mázoló, tapétázó, a konyhai kisegítő, a targoncavezető, a bútorasztalos, a kőműves és burkoló.

PestiSracok facebook image

Forrás: PS, fotó: BvOP

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.