Gellert kaphat a takarékok integrációja - baloldali és külföldi vállalkozók a nyeregben
Egyre inkább úgy tűnik, lyukra futottak azok az elemzők, akik a takarékszövetkezeti rendszer két éve elkezdődött megújítását kormányközeli üzletemberek mutyijaként igyekeztek bemutatni. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő által az FHB Jelzálogbank ellen kezdeményezett per is láttatja: a befektetett állami milliárdok dacára nem az állam, hanem off-shore lovagok és más külföldi, továbbá a baloldali holdudvarhoz sorolt pénzemberek kaszálhatnak majd nagyot a takarékok integrációján.
Alkotmánysértésről, botrányról, az oligarchaállam előretöréséről, rablásról és lerohanásról írt néhány felhevültebb ellenzéki orgánum, amikor 2013. nyarán körvonalazódtak a kormány tervei a takarékszövetkezetek integrációjának kikényszerítésére. Pedig nyomós érvei voltak a kormánynak, hiszen a többnyire a Kádár-rezsim volt vidéki pénzügyesei és középsúlyú kiskirályai által felügyelt takarékok körül valóban gyülekeztek a viharfelhők, majd a 2014-15-ös évek bankbotrányai is bebizonyították, hogy brutális károkat tudnak okozni a gazdaságban a zavaros hátterű kisebb pénzintézetek bedőlései. E véleményformálók mégis igyekeztek az Orbán-kormánnyal szembeni ellenállási mozgalomként láttatni a korábbi tulajdonosok dacolását. Mindezek tükrében valódi meglepetést okozott az FHB Jelzálogbank Nyrt. karácsony utáni, teljes titokban előkészített "átváltozása", amellyel egy kormánypártiként csak nagyon nehezen aposztrofálható érdekkör lépett a takarékszövetkezetek élére, éppen a magyar állam kárára.
Ezzel az átváltozással függ össze, hogy kedden bejelentette a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.: fenntartja az FHB ellen benyújtott keresetét. Az MNV közleményében hangsúlyozta: "az állam álláspontja egyértelmű, és egyértelmű volt az FHB december 28-i közgyűlésén is. Az állam részt kíván venni a tőkeemelésben, mégpedig úgy, hogy az elsőbbségi részvényjegyzési jogát fenntartja", s mivel ebből a lehetőségből, mint tulajdonost a közgyűlés határozatával kiszorították, december 30-án bírósághoz fordultak, a keresetben kérve az FHB társasági határozatainak hatályon kívül helyezését, valamint azt, hogy a bíróság a jogellenes határozatok végrehajtását függessze fel.
Már az ok is pikáns, amiért az állami vagyonkezelő közleményben volt kénytelen megerősíteni, hogy komolyan gondolta a szilveszter előtti bejelentetését az FHB elleni per megindításáról: a bankcsoport elnöke, azaz Spéder Zoltán nagyvállalkozó lapjaiban, az Index.hu-n és a Portfolio.hu-n ugyanis olyan cikkek jelentek meg a hét elején, amelyekből az derül ki, hogy aki az FHB-t támadja, az Orbán Viktort támadja. (Nem kell érzékeltetni, hogy mennyire furcsán hat a miniszterelnökért való aggódás egy olyan lapcsoportban, amely egy éve még minden bizonyíték nélkül, mégis eltökélten és első kézből híresztelte az amerikai adminisztráció vádjait az állítólagos milliárdos korrupcióról, jelentősen alápakolva a kibontakozó tüntetéseknek.) A kissé gyerekes felütésekben mindkét orgánum (ITT és ITT) felidézte a miniszterelnök a takarékszövetkezetek 2014. december 10-i évzáró ünnepségen díszvendégként elmondott szavait, miszerint a kormány is érdekelt a takarékok sikereiben, mert azok "stabilitást és nyugalmat hozhatnak a gazdaságba", hiszen ha a gazdaságban baj van, akkor "mindenki osztrák lesz, német, vagy amerikai, s rögtön hazaszalad", szemben a nemzeti befektetők tulajdonában álló takarékokkal. "A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akciója szembe megy az állam eddig nagyon is egységes és következetes politikájával. Ha innen nézzük, a lépés legjobb esetben is csak egy felejthető epizódja lesz a szilveszteri bakiparádénak" - fejezte ki reményét a két Spéder-lap.
A Portfolio.hu névtelen szerzője azt ugyanakkor elmulasztotta megemlíteni, hogy
Orbán 2014-es óhaja óta gellert kapott a takarékszövetkezeti integráció, és a magyar tőke helyett éppen a felemlegetett osztrák tőke, illetve egy kiismerhetetlen hátterű off-shore-csoport, továbbá a nagyok világában Csányi Sándor OTP-vezér oldalán szocializálódott, majd a baloldali-liberális politikai térfélen helyezkedő Spéder Zoltán érdekeltségei álltak az integráció élére (lásd korábbi írásunkat!).
Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy miközben a december 28-i közgyűlésen a részvénykibocsátással végrehajtott tőkeemelésből kizárták (és így tulajdoni hányadának radikális csökkentésére kényszerítették) az FHB-ban többek között a nyugdíjpénztárakból származó tőke fialtatásával jelen lévő államot, egy nagy titokban előkészített ügylettel behúzták az FHB-ba a takarékszövetkezeteket. Így az FHB Jelzálogbank egyszerre próbált meg kimenekülni az évek óta halmozódó veszteségei okán folyó jegybanki felügyeleti eljárás alól és biztosította be vezető pozícióját a szövetkezetek élén. Az FHB Jelzálogbank honlapján a közgyűlés után két nappal, december 30-án közzétett adatokból ugyanis kiderült, hogy a 30,4 milliárd forintos értéken kibocsátott új részvényeket harminc kijelölt takarékszövetkezet és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. vehette meg. Utóbbiról az FHB honlapját böngészve kiderül, hogy takarékszövetkezeti bank a Magyar Postával folyt részvényadásvétel eredményeképpen már 2014-ben jelentős részben az FHB felügyelete alá került. Persze ismerni kéne a karácsonyi részvénykibocsátás vevőkörének pontos megoszlását, de
a tények egyre inkább arra engednek következtetni, hogy a közelmúltban a takarékszövetkezetek egymást erősítő és stabilizáló integrációja helyett inkább a Spéder-vagyon integrációja ment végbe, ráadásul a formálódó, sajtóhírek szerint majd az OTP-hez mérhető erejű új hazai pénzintézeti csoportban (FHB-s részvénycsomagjaik révén) csendestársként a külföldi, részben off-shore tőke is fontos pozícióhoz jutott.
Persze mindez nem jöhetett volna létre, ha a Simicska Lajos legszűkebb udvartartásából miniszterré, majd a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkárává avanzsált Németh Lászlóné nem teszi lehetővé, hogy Magyar Posta Zrt. és az FHB Jelzálogbank Nyrt. egyfajta véd- és dacszövetségre lépjen a piacon. Az állami és a privát szféra e furcsa szövetsége a vezető posztokon ülő emberek kicserélésétől több tízmilliárd forintnyi állami tőke rendelkezésre bocsátásáig számos formában megnyilvánult. Mindezek a bonyolult összefüggések is láttatják, pillanatnyilag elég nehéz megmondani, hogy ki megy szembe a "következetes politikával" és kik gazdagították valójában a szilveszteri bakiparádék tárházát.
PESTISRÁCOK.HU - A vezető képen Spéder Zoltán látható a Portfolio.hu rendezvényén/Fotó: Népszava
