Gyurcsány újabb nemzetárulása: megtagadná a szavazati jogot a külhoni magyaroktól
Új, népszavazással megerősített alkotmányra, a kétharmados jogszabályok számának csökkentésére és az alapvető alkotmányos jogok védelmének növelésére van szükség – árulta el egy pénteki konferencián Gyurcsány Ferenc. A DK elnöke, nemzetünk korábbi vezetője arra az igen bölcs meglátásra jutott, hogy az új alkotmánynak őriznie kell majd az 1989-es alkotmány szellemiségét, de tartalmazza az utóbbi 28 év tanulságait. Gyurcsány megvonná a szavazati jogot azoktól a külhoni magyaroktól, akik nem élnek a csonka hazában – tehát szinte mindegyiküktől.
Az Új Köztársaságért Alapítvány pénteki, a „IV. Magyar Köztársaság közjogi rendszere” című konferenciáján Gyurcsány Ferenc kijelentette: a mostani magyar alaptörvény illegitim, „lényegében egypárti diktátum” – tette hozzá indoklásként. Majd a preambulumra utalva kijelentette: meg kell szüntetni az alaptörvényt ideológiailag megalapozó rendelkezéseket. El kell törölni a kormányozhatóságot akadályozó szabályokat, radikálisan csökkenteni kell a kétharmados törvények számát, el kell távolítani a független intézmények éléről a pártkatonákat, az új alkotmányt pedig népszavazással kell majd megerősíteni – foglalta össze véleményét.
Majtényiék ötleteivel házal
Arra is kitért, hogy a mainál nagyobb stabilitást kellene adni az alkotmánynak. Majd idézte a teljesen „független” és természetesen „civil” Eötvös Károly Intézet (Ekint) javaslatát, amely szerint két, egymást követő parlamentnek kellene megerősítenie az új alkotmányt, aztán arról népszavazást kellene kiírni. (A Majtényi László vezette Ekint, mint arról beszámoltunk, 2010 és 2017 között összesen több mint 145 millió forintnyi támogatást kapott George Soros amerikai spekuláns különböző szervezeteitől.) Tovább fűzve eszmefuttatását, Gyurcsány azt mondta: a másik lehetőség azoknak az úgynevezett merev szabályoknak az alkotmányba való beépítése, amelyeket a későbbiekben semmilyen többséggel nem lehet megváltoztatni. Ezek közé sorolta az alapvető állampolgári és szabadságjogokat, a köztársasági államformát vagy a többpárti politikai szerkezet meglétét. Újra biztosítani kell minden állampolgárnak annak lehetőségét, hogy közvetlenül fordulhasson az Alkotmánybírósághoz – jelentette ki Gyurcsány.
Nemzetárulás újratöltve
Gyurcsány Ferenc, bár nem tartja tisztességesnek a jelenlegi választási rendszert, de nem ért egyet egy arányos választási rendszer bevezetésével. Arányos választási rendszert az akar, aki vereségre készül, és minimalizálni akarja a vereségét – fogalmazott. A többségi rendszer viszont annak kedvez, aki győzni akar, hisz magában és azt gondolja, hogy stabil többséget tud létrehozni – tette hozzá. A bukott kormányfő szeretné, ha többen vennének részt a választásokon, ám nagyvonalúan hozzátette, nem kellene bevezetni a kötelező részvételt. (Köszönjük! – A szerk.) Ehelyett azt javasolta, hogy a választásokat hétköznap bonyolítsák le, a résztvevők pedig kapjanak fizetett szabadnapot. A külföldön élő szavazók kérdéséről beszélve leszögezte, hogy az állampolgárságot senkitől nem lehet elvenni, de a voksolás jogát ahhoz kell kötni, hogy a szavazásra jogosultak valamennyi ideig életvitelszerűen Magyarországon éljenek. (Vagyis megvonná a szavazati jogot határon túli nemzettársainktól.) A DK visszaállítaná az attól megfosztott közösségek egyházi státuszát és felülvizsgálná a Vatikáni Megállapodást – jelentette be. Hozzátette, hogy az egyházi személyeknek és az egyházaknak pedig ugyanolyan közteherviselési kötelezettségi lennének, mint mindenki másnak.
Nem kell „toldozni-foldozni”
Az utána felszólaló Majtényi László azt mondta, szerencsés pillanatban rendezik a konferenciát, mert megjelent egy új nemzedék, egy olyan életkori csoport, amelyikről mindenki azt hitte, hogy nem érdekli a politika. Az ország már nem olyan, mint egy hónapja volt és ez nem is fog megváltozni – tette hozzá, a kormányellenes tüntetésekre utalva. Az Ekint elnöke úgy fogalmazott: nincs értelme a jelenlegi alaptörvényt „toldozni-foldozni”, ehelyett eredeti alkotmányozásra van szükség, amelynek során meg lehet alkotni a Magyar Köztársaság végleges alkotmányát. A végleges alkotmányt egy olyan, kifejezetten erre a feladatra létrejövő alkotmányozó nemzetgyűlésnek kellene elfogadnia, amelyben az alkotmányos jobb- és baloldal egyaránt képviselné magát, a jogszabályt pedig végül népszavazással kell megerősíteni – tette hozzá Majtényi.
Forrás: MTI. Vezető kép: Borsonline
