Fenyő János médiavállalkozó tizennégy évvel ezelőtti meggyilkolásáról számos találgatás jelent meg a sajtóban, ám a valódi okokra eddig még nem derült fény. A PestiSrácok.hu munkatársa egy olyan emberrel beszélgetett, akit közvetlenül a bérgyilkosság után a rendőrség tanúként kihallgatott, mivel a médiacézár szakmabeli konfliktusainak kitűnő ismerője volt.
Vallomásában a tanú akkor feltárta, miként alakult Fenyő János hatalmi ütközete Gyárfás Tamással, a Nap Tv akkori tulajdonosával, a Magyar Úszószövetség mai elnökével, és miként került a képbe Portik Tamás.
PestiSrácok.hu
Informátorunk arra kért bennünket, hogy ne írjuk le a nevét. Mi belementünk, mert olyan érdekes, szerintünk eddig még le nem jegyzett történésekre világított rá, amelyek jól kiegészítik a lassan egy évtizede zsákutcába jutott nyomozásról kiszivárgott információkat. Mint közismert, az éjszaka császáraként emlegetett Vizoviczki László és az alvilág rettegett uraként számon tartott Portik Tamás közelmúltbeli letartóztatása, továbbá a bűnbánó keresztapa, Radnai László elsőként a PS-ben ismertetett vallomása adott új lendületet a minden jel szerint annak idején „felülről” sem túlságosan támogatott rendőrségi tényfeltárásnak.
Mi nem állítjuk, hogy a tanú szavai minden téren kiállják a valóság próbáját, de elgondolkodtató, hogy ha mindezt a tanú elmondta a rendőrségen is, akkor miként fordulhatott elő, hogy tizennégy éve csupán pletykaszinten ismerjük a gyilkosság hátterét, körülményeit és annak felbujtóját. Arról nem is beszélve, hogy Brády Zoltán, a Kapu szerkesztője már jó nyolc éve elkészítette a Számvetés című dokumentumfilmjét, amelyben Fenyő János egy másik bizalmasa, a felvételkor már – súlyos betegsége miatt – a halála előtt járó Perczel Tamás pszichológus mesél életéről és nem mellékesen Fenyő János hatalmi és üzleti konfliktusairól. E dokumentumfilmet 2006-ban a rendőrség lefoglalta és csatolta a gyilkosság miatt indult nyomozás anyagaihoz – mégsem történt semmi. Érdemes összevetni beszélgetőpartnerünk információit a Perczel Tamás által elmondottakkal. Utóbbiról előszedtünk egy cikket, amelyet anno a PestiSrácok.hu munkatársa írt meg a Magyar Nemzetben.
Fenyő vs. Gyárfás
Először kezdjük a PS-nél jelentkező informátor, a médiavállalkozók között zajló akkori háború egyik kényszerű résztvevőjének a visszaemlékezésével. Eszerint Portik Tamás hihetetlen karrierjére nincs csak egy magyarázat: ő a rendőrség, vagy a titkosszolgálat alvilágba épített informátora, akiről egy idő után nem lehetett tudni, hogy kinek dolgozik. Kapcsolatainak minden oldalát kihasználva jutott egyre feljebb, és a titkosszolgálatok csak mostanában eszméltek rá (vagy eddig valamilyen érdekből nem is akartak ráeszmélni), hogy a közelmúlt legnagyobb maffiózóját védik. Így hát mos ejtették – az eredmény ismert. A tanú szerint a sajtóban manapság megjelent néhány adat pontosításra szorul: Fenyő János és Portik Tamás soha nem bérelt együtt villát a Gellérthegyen, ezt kizárólag Portik bérelte Gyárfástól. A tanú azt állítja, Fenyő János és Gyárfás Tamás nem ismerte egymást személyesen, egészen látványos „kibékülésükig”, amelyet egy akkori kormánypárti politikus hozott tető alá (erről részleteket alább, Perczel Tamás ismertetésében olvashatnak), mert már annyira kínos volt a szocialistáknak a két akarnok háborúja. Érdekesség, hogy annak ellenére nem ismerték egymást, hogy mindketten a szaknévsoros Bodnár György köpenyéből bújtak elő. Bodnár nélkül egyikük sem lett volna dúsgazdag, mint ahogy Várszegi Gábor is más karriert futott volna be. Utóbbinak is kínos volt már ez a durva háború, állítólag ő is dolgozott azon, hogy befejeződjön a harc, amely az egész magyar politikai életet megviselte. Mindkét fél hatalmas erőket mozgósított: miniszterek és rendőrkapitányok, főszerkesztők, az újságíró szövetségi elnök, szinte a komplett médiaelit sorakozott fel a frontokon. Nem jókedvből: Gyárfás és Fenyő voltak a munkaadói a magyar sajtó nagyobbik részének.
Fenyő János, a VICO Rt. elnök-vezérigazgatója és Csintalan Sándor MSZP ügyvivő 1996. februárjában, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége által, a Hotel Marriottban megrendezett 114. Sajtóbálján (Fotó: MTI/Soós Lajos)
A tét: ki csinálhat „kertévét”
Beszélgetőpartnerünk szerint Fenyő és Gyárfás fő konfliktusa a kereskedelmi televíziókra kiírt pályázat miatt keletkezett. Mindketten szerettek volna országos magántévét. Fenyő az SZDSZ segítségével betette a lábát a Nap-Keltébe, amelyet addig Gyárfás cége gyártott. A kereskedelmi tévés pályázathoz, a külföldi befektető bizalmának elnyeréséhez szakmai csapat szükségeltetett – ez volt a Nap-Kelte stábja, amelyet mindkét médiacápa magáénak akart tudni. A tét nemcsak a milliárdos bevétel volt, hanem a politikai-hatalmi fölény, a műsor által megszerezhető befolyás. A tanú úgy vélte, Fenyő János lelövése után a hatalom mindent megtett, hogy ne derüljön ki az igazság – bárki is lehetett a megbízó, az csak kellemetlen helyzetbe hozhatta volna a Horn-kormányt. Így történt, hogy inkább lecseréltek nyomozókat, elvesztettek bizonyítékokat, s hamis szálakat szőttek a történetbe.
Teltek az évek, eljött a kecskeméti maffiaper, ahol az újabban bűnbánó keresztapaként, azaz pentitóként ismert Radnai Lászlóék ráeszméltek, hogy „neveltjük”, Portik Tamás ellenük dolgozott. Ekkor vesztek össze látványosan, ami már előrevetítette, hogy egyszer majd születik egy terhelő vallomás Portikra. Portik Tamás jelleme külön figyelmet érdemel: filmet csináltatott életéről (Kaméleon), s még az Operánál lévő Callas nevű luxuséttermét is a stáb rendelkezésére bocsátotta. A tanú szerint hírlett róla, hogy a körözése alatt is itthon tartózkodott, átszabatta arcát, és mindent megengedett magának. Maseratival járt, s a menekülés évei alatt sem engedett a luxusból. Gyárfással sosem találkozott volna a vidéki lelencben nevelkedett csibész, ha nincs a rendszerváltás. Gyárfás Tamás, ez a belvárosi szolid családban született, karrierista újságíró és az olajozásból meggazdagodott fiatalember útja a gellérthegyi villabérlésnél futott össze: ki más, ha nem egy maffiózó tudta volna kifizetni a 90-es évek közepén a félmilliós lakbért…
Számvetés
Eddig a tanú által a rendőrségen elmondott vallomás. Most térjünk át Brády Zoltán nagyszerű, Számvetés című filmjére, amiben Perczel Tamás, Fenyő János tanácsadója veszi számba a médiacézár viselt dolgait. Így írtam a filmről még hat éve: „Gyárfás Tamás producernek, Princz Gábor exbankárnak és Székely Herbert üzletembernek a nevét említi filmre rögzített vallomásában az elhunyt Perczel Tamás pszichológus, aki halála előtt a Fenyő-gyilkosság előzményeiről nyilatkozott. A felvételen a médiacézár bizalmasa állítja: Horn Gyula akkori kormányfő és Kuncze Gábor volt belügyminiszter is tudott Fenyő és Gyárfás médiapiaci háborújáról. Perczel befolyásolni próbálta az 1998-as választások kimenetelét, és remélte, hogy a „balos” Vico-csoportot és lapját, a Népszavát átállíthatja a jobboldalra. Perczel sikeresnek értékelte a törekvést, ugyanakkor azt vélelmezte, hogy a Vico-vezér vesztében szerepet játszhatott ez a szemléletváltás is. A médiacézár emellett képtelen volt abbahagyni magánháborúit, köztük azt a Gyárfással folytatott „halálos, vérre menő küzdelmet”, amelyet a Nap-kelte című tévéműsor jogaiért folytattak – nyilatkozta a filmben Perczel. Fenyő adatokat gyűjtött Gyárfás gazdasági kapcsolatairól, és több helyre eljuttatott egy, a jogsértésekre utaló százoldalas dossziét. Beszámolt Kuncze Gábor belügyminiszternek is, aki elkérte az iratokat – állította Perczel, de Kuncze mindezt cáfolta.
Valakik levették a kezüket Fenyőről
Az elmegyógyász tudomása szerint a dokumentum eljutott Kiss Ernőhöz, az időközben megszüntetett Központi Bűnüldözési Igazgatóság vezetőjéhez is. Fenyő emellett Princz Gábor Postabank-vezér viselt dolgairól is gyűjtetett információkat, amelyeket a saját tulajdonában álló Vico-csoporthoz tartozó Népszavában hoztak nyilvánosságra. Fenyő 1997 őszén találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel is, aki jónak látta volna befejezettnek tudni az üzletember Gyárfással folytatott küzdelmét. A hadakozások éppen alábbhagytak, amikor felbukkant Székely Herbert, aki egy ideig a titkára volt a Vico urának. Székely célja Fenyő zsarolása volt egy terhelő adatokat tartalmazó kazettával – vélekedett Perczel.
A gyilkossághoz Perczel szerint az vezetett, hogy Fenyőről „valakik levették a kezüket, és védtelenné vált”. „Lehetetlen helyzetbe hozta Kunczét”, összetűzésbe került a rendőri vezetéssel, Horn Gyulával, vagyis „az egész hivatalos Magyarországgal”. Ezekben a körökben nem kellett direkt módon utasítást adni valakinek a meggyilkolására, elképzelhető, hogy valaki akár „önszorgalomból” is hajlandó volt erre – jelentette ki Perczel. Princz Gábor akkor érdeklődésünkre nevetségesnek nevezte a pszichológusnak az állítólagos érintettségére mutató felvetését. Állította: csak felszínesen ismerte Fenyő Jánost. Gyárfás Tamás, a Nap-kelte producere a HVG-nek nem cáfolta, hogy akadtak megoldatlan problémáik Fenyővel, akkori megkeresésünket azonban elhárította. Székely Herbertet akkor nem értük utol.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS