A hadbíró „előélete” miatt várható volt, hogy botrányos lesz Gergényiék ítélete
Nemcsak az eleve enyhe büntetést (felfüggesztett szabadságvesztést, illetve pénzbüntetést) indítványozó vádiratból, majd a fellebbezésből lehetett sejteni, hogy a 2006 őszi rendőrtábornokperben a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla hétfői döntése sokaknál kiveri majd a biztosítékot. Ugyanis olyan hadbíróhoz került az ügy, aki korábban a Biszku-ügyben már hozott egy botrányos, később a Kúria által több szempontból is törvénysértőnek minősített verdiktet. Ám Ruzsás Róbert bíró hiába járt el jogsértően a volt kommunista belügyminiszter büntetőperében, ennek semmilyen következménye nem lett, és most egy újabb kiemelt ügy került az általa vezetett katonai tanács elé.
A Fidesz és a Jobbik is szégyenletesnek nevezte a 2006 őszi rendőrtábornokper hétfői jogerős ítéletét, amely a tizennégyből tizenkét vádlottat fölmentett, illetve megszüntette ellenük az eljárást, és csupán Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt, illetve Mittó Gábort, a tévészékház helyszínbiztosítási parancsnokát marasztalta el; előbbit pénzbüntetéssel, utóbbit megrovással sújtotta. A Fővárosi Ítélőtábla döntésének megalapozottságát többek között a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, Gaudi-Nagy Tamás is vitatta. Ám ha figyelembe vesszük, hogy a másodfokú határozatot az ítélőtábla Ruzsás Róbert vezette katonai tanácsa hirdette ki, máris nem tűnik annyira váratlannak a szànalmas ítélet. Ruzsásnak ugyanis e téren komoly "előélete” van.
Óriási vihart kavart például 2015 júniusában az a döntés, amellyel a Fővárosi Ítélőtábla Rúzsás Róbert vezette tanácsa megalapozottság hiányában hatályon kívül helyezte a háborús bűntettel vádolt Biszku Béla volt kommunista belügyminisztert öt és fél év szabadságvesztéssel sújtó elsőfokú ítéletet, és új eljárásra utasította a Fővárosi Törvényszéket. Ruzsás azzal indokolta a döntést, hogy az elsőfokú bíróság nem tett eleget maradéktalanul ügyfelderítési és indokolási kötelezettségének. Ráadásul azt is előírta, hogy a megismételt eljárást nem a korábbi ítéletet hozó, hanem egy másik bírói tanácsnak kell majd lefolytatnia.
Ki is az elfogult?
Ruzsás akkor fontosnak tartotta hangsúlyozni: különbséget kell tenni a történelmi és a büntetőjogi felelősség között, utóbbinál pedig figyelni kell arra, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok elegendőek-e ahhoz, hogy a vádlott esetében kétséget kizáróan meg lehessen állapítani a bűnösséget. Szerinte közvetett bizonyítékok alapján csak akkor lehetett volna kimondani Biszku bűnösségét, ha azok zárt logikai láncot alkotva igazolják, hogy a kommunista belügyminiszter adta ki a parancsot a gyilkosságokra, köztük a véres salgótarjáni sortűzre. A legnagyobb vihart Ruzsás azon megállapítása kavarta, amellyel elfogultnak minősítette az elsőfokú bíróság által igazságügyi szakértőnek fölkért Kahler Frigyest. A jeles történészt azért nevezte elfogultnak, mert már előzőleg ismert volt a sortüzekkel kapcsolatos álláspontja. A Ruzsás-féle Biszku-tárgyalás más tekintetben is botrányosra sikeredett. Novák Előd jobbikos politikus nem állta meg szó nélkül a furcsa határozatot, és többször közbekiabált: „Időhúzás, szégyen!”, „Egy napot sem fog ülni!”, „Mansfeld Péter forog a sírjában!” Ruzsás először rendre utasította a politikust, majd kiküldte a tárgyalóból.
Szétszedték Ruzsás döntését
Ám az igazi botrány ezután következett. A Kúria tavaly februárban kimondta: törvénysértő módon és indokolatlanul utasította új eljárásra az elsőfokú bíróságot a Fővárosi Ítélőtábla Ruzsás Róbert vezette tanácsa. Majd részletesen fölsorolták, milyen hibákat követett el Ruzsás és tanácsa.
Például szükségtelen volt a megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatás, így többek között a történész és levéltáros szakértők kirendelése. A Kúria rámutatott: ha megalapozatlan lett volna bizonyos mértékig az elsőfokú döntés, azt másodfokon ki lehetett volna küszöbölni, szükség esetén a tábla maga is kiegészíthette volna a tényállást, hogy azután érdemi döntést hozzon. A Kúria szerint helytelenül kifogásolta a tábla az elsőfokú bíróságnak azt a megoldását, hogy a sortűzperben korábban született jogerős ítéletre hivatkozott. Azt is hangsúlyozták: a másodfokú bíróságoknak lehetőség szerint érdemi döntést kell hozniuk – vagy felmentő rendelkezést, vagy az elsőfokú döntés megváltoztatását. A hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás csupán egyfajta végső eszköz lehet, amelynek feltételei ebben az ügyben nem álltak fenn, a táblának tehát érdemi döntést kellett volna hoznia.
A Kúria döntésének azonban csak elvi jelentősége volt, Biszku bűnösségéről nem foglalhatott állást, ráadásul addigra már a megismételt elsőfokú eljárásban két év felfüggesztett börtönre ítélték az egykori kommunista funkcionáriust. Végül tavaly áprilisban Biszku meghalt. Ruzsás Róbert tanácsának tehát kulcsszerepe volt abban, hogy Biszku Béla – jogerős helyett – csak egy elsőfokú elmarasztaló ítélettel a tarsolyában költözött át a túlvilágra.
Már csak az a kérdés: egy bírónak hány döntését minősítheti törvénysértőnek a Kúria következmények nélkül?
Vezető kép: Hír TV
