Hallgatásra és maszatolásra vették rá a csalással vádolt szocialista elnökhelyettest, Simon Gábort
Vádat emelt a főügyészség Simon Gábor, az MSZP korábbi elnökhelyettese ellen, akit különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja, hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásának vétsége, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás gyanújával vádolnak. Az ügyben Simon társa ellen, egy magánszemély ellen is vádat emeltek. Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője ma bejelentette, letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozták az egykori szocialista politikusra. A Simon-pénzek forrása továbbra is ismeretlen, ugyanakkor az kiderült, hogy az MSZP egykori elnökhelyettese komplett kommunikációs stratégiát kapott valakitől, vagy valakiktől azzal kapcsolatban, hogy hogyan kommunikálja az ügyét. Eszerint Simon figyelmét egyebek mellett arra hívták fel, hogy "nem kell semmit túlmagyarázni, és nem kell mindenre emlékezni". Simon alaptalan információk bedobásával kapcsolatban is kapott gyakorlati tanácsot, hogy megfontolandó "egy tuti titok szivárogtatása, ami elterjed és az összekuszálja a közvéleményt". Simon készpénzben kaphatta meg a százmilliókat. A PestiSrácok.hu megtudta, a nyomozás során Simonon kívül más politikus érintettsége nem merült fel.
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt vádat emeltek pénteken Simon Gábor volt szocialista országgyűlési képviselő ellen - jelentette be a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője sajtótájékoztatón, Budapesten. Keresztes Imre ismertette: a főügyészség letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozza az egykori politikusra, akit hamis magánokirat nyolc rendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolnak. Az ügyészség a közügyektől is eltiltaná a volt képviselőt. A főügyészség Simon Gábor társa, egy magánszemély ellen is vádat emelt, őt felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással vádolják. Simon Gábor kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést is kaphat a költségvetési csalásért.
"Simon Gábor ismeretlen forrásból 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem tett eleget a személyi jövedelemadóra és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettségének, ezzel 120 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A pénz forrása továbbra is ismeretlen" - nyomatékosította Keresztes Imre.
A főügyész ismertette, kiterjedt vagyonkutatást folytattak, jogsegély keretében az osztrák és svájci hatóságok segítségét, adatszolgáltatását is kérték, de Svájcból nem kaptak segítséget, mert az ügy banktitkokat érintett, ráadásul pikáns, hogy Svájcban az adóelkerülés nem számít bűncselekménynek, így a kettős büntethetőség elve sem állt fenn.
"Svájc csak Simon Gábor kérésére működhetett volna együtt a magyar hatóságokkal, de a korábbi országgyűlési képviselő ezt a nyilatkozatot nem volt hajlandó aláírni. Emiatt csak annyit tudunk, hogy 2012-ben Simon a svájci számláról 250 ezer eurót utalt egy osztrák számlára, a pénz 2006-ban került Svájcba. Az ügyészség 4 osztrák és 1 svájci bankszámláról tud, amelyeket Simon Gábor kezelt. A pénz eredetét illetően olyan iratok kerültek elő, amelyek legendát tartalmaznak annak forrásáról. Eszerint Magyarországon kézből kézbe, készpénz formájában, befektetési céllal vándorolt a pénz, mielőtt Svájcba került" - árulta el Keresztes Imre.
Az ügyészség arra jutott, hogy Simonnak 267 millió forint tisztázatlan hátterű, nem bevallott vagyona van. Ezután nem adózott, 120 millió forintnyi adót és járulékot nem térített meg. Vagyonát zár alá helyezték, de ez csak a becsült kárra vonatkozott, pénze fennmaradó részével szabadon rendelkezhet. Ismert, az eljárás során, 2015. októberében Simon 128 millió forintos adóhátralékot fizetett meg.
Keresztes Imre ma azt is ismertette, hogy az elhunyt Welsz Tamás Logodi utcai lakásában házkutatás során olyan iratokat és adathordozókat is lefoglaltak, amelyek szerint mintha Simon történeteket kreált volna arról, hogy kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos befektetésekre kapott pénzt, de ezekre sem találtak konkrét bizonyítékot, mint ahogy arra sem, hogy az MSZP korábbi elnökhelyettese a tisztázatlan forrású összeget kenőpénzként kapta volna. A házkutatás során lefoglalt iratokból kiderült, hogy Simon Gábor komplett kommunikációs stratégiát is kapott valakitől, vagy valakiktől azzal kapcsolatban, hogy hogyan kommunikálja az ügyét. Eszerint Simon figyelmét egyebek mellett arra hívták fel, hogy "nem kell semmit túlmagyarázni, és nem kell mindenre emlékezni". Simon alaptalan információk bedobásával kapcsolatban is kapott gyakorlati tanácsot, hogy megfontolandó "egy tuti titok szivárogtatása, ami elterjed és az összekuszálja a közvéleményt".
Keresztes Imre konkrétan nem nevezte meg, hogy összesen mennyi pénz került Simon Gáborhoz, de az elhangzottakból összeadható, hogy a 267 millió forinton túl egy 345 ezer eurós és egy 250 ezer eurós tétel is Simon számláin landolt, utóbbiak a külföldi bankbetétek.
A PestiSrácok.hu a mai sajtótájékoztatón megkérdezte a főügyésztől, hogy a nyomozás során Simonon kívül más politikus érintettsége felmerült-e, amire Keresztes Imre határozott nemmel válaszolt. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a pénz eredetét illetően indult-e, vagy indul-e elkülönített nyomozás, amire a főügyész úgy válaszolt: "kötelességünk eljárni, ha a pénz eredetét illetően bármilyen információ felmerül".
Keresztes Imre Simon bűntársáról is beszélt, aki ellen ma ugyancsak vádat emeltek. "Ő magánszemély, aki hamis útlevelet készített és használt. Az útlevélben bélyegző lenyomatok is voltak, amely arra utal, hogy az okiratot használták, azzal utaztak, sőt a hamis dokumentummal még bankban is intézkedtek" - fogalmazott a főügyész.
Emlékezetes: Simon Gáborról 2014. február elején derült ki, hogy több száz milliós vagyont tart egy bécsi bankszámlán, amelyet nem tüntetett fel képviselői vagyonnyilatkozataiban, és az összeg után jövedelemadót sem fizetett. Később a titkos svájci bankszámlájára is fény derült. Az MSZP korábbi elnökhelyettese a a kihallgatások során nem tett érdemi vallomást. A politikus lemondott a képviselői mandátumáról és kilépett az MSZP-ből. A nyomozás költségvetési csalás és ötrendbeli hamis magánokirat-felhasználás gyanúja miatt indult el ellene. A bíróság 2014. szeptember 10-én rendelte el a Simon Gábor bécsi bankszámláján lévő vagyon zár alá vételét, ez november 17-én, a másodfokú bíróság döntése értelmében emelkedett jogerőre. A korábbi képviselő sokáig előzetesben, majd házi őrizetben volt.
Vezető fotó: PestiSrácok.hu
