Pesti Srácok

Hátrább az agarakkal - politikai üzenet Csányinak és Simicskának

Hátrább az agarakkal - politikai üzenet Csányinak és Simicskának

Annak ellenére, hogy a kormány 2010 után sokat tett a szocialista rendszerek és földbizniszek megszüntetése érdekében, és egyértelműen a kis- közepes és családi gazdaságok kerültek reflektorfénybe, még bőven van tennivaló a kabinet által kitűzött cél elérése érdekében, miszerint a magyar földterületek 80 százalékán kicsik gazdálkodjanak és 20 százalékra zsugorodjon a nagybirtokok részaránya.

A jelenlegi helyzetet jól szemlélteti, ha rápillantunk arra a listára, hogy 2014-ben mely cégek, mely agrárvállalkozók tehették zsebre a legtöbb támogatást Magyarországon. Ahogy korábban, 2014-ben is Csányi Sándor, Simicska Lajos és Nyerges Zsolt, valamint Leisztinger Tamás érdekeltségei taroltak az agrártámogatások kiosztásánál. Csányi és Simicska érdekeltségei különböző jogcímeken közel 6-6 milliárd forintnyi agrártámogatásban részesültek.

2014-ben összesen 424 ezer esetben 208 ezer cégnek, egyéni gazdának, magánszemélynek osztott ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal valamilyen agrártámogatást. A tavalyi támogatások kifizetésére nagyságrendileg 726 milliárd forint állt rendelkezésre. A teljes keretösszeg 83 százalékát az uniós támogatások fedezték. A legtöbben, a gazdák 43 százaléka területalapú támogatásban részesült. Az egy hektárra jutó „elméleti” területalapú támogatás összege mintegy 70 ezer forint volt tavaly.

PestiSracok facebook image

A támogatások eloszlása – a korábbi évekhez hasonlóan – 2014-ben is egyenlőtlen képet mutatott. A támogatási rendszer haszonélvezői a nagybirtokok, a támogatottak felső tíz százaléka kapja ugyanis a támogatások több mint 80 százalékát, ők összesen 574 milliárd forinton osztoztak. Ezzel szemben például az alsó húsz százalék részesedése nem érte el összesen a fél százalékot sem. A kiosztott támogatások átlagértéke egyébként hozzávetőlegesen 1 millió 700 ezer forint.

A 100 legnagyobb gazdaság, vállalkozás illetve két közintézmény nagyságrendileg 81 milliárd forintot kapott, ez a támogatások több mint 10 százaléka volt. A legnagyobb kedvezményezett cégcsoportok nagyjából ugyanazok, mint az elmúlt években. Csányi Sándor érdekeltségei 28 290 hektáron gazdálkodhattak, a Simicska-Nyerges duó érdekeltségei 24 768 hektáron, míg a Leisztingerhez köthető vállalkozások 23 159 hektáron tevékenykedhettek.

agrártámogatás

A Simicska-Nyerges agrárbirodalomról egy következő cikkben értekezünk, ezért itt most csak a másik két dobogós támogatásait emelnénk ki.

Csányi Sándor és az érdekeltségeibe tartozó cégek, illetve családtagjai 2014-ben összesen 5,944 milliárd forint agrártámogatásban részesültek, míg 2013-ban 4,997 milliárd forintban. A tárgyévi területalapú támogatásuk összesen 1,95 milliárd forintra rúgott.

A képzeletbeli dobogó harmadik fokára 2014-ben is a Forráscsoport, azaz Leisztinger Tamás érdekeltségei kerültek 3,787 milliárd forinttal, amelyből 42 százalék a területalapú támogatás (1,6 milliárd forint) aránya. A Forrás csoport agrárbevételei így 670 millió forinttal nőttek egy év alatt. Megjegyzendő, hogy esetükben a területalapú támogatás összege 21 millió forinttal csökkent, azaz vélhetően kisebb nagyságú földterület után kaptak 2014-ben támogatást, mint egy évvel korábban.

A kormány ugyanakkor a területalapú támogatások kiosztásánál is fontos döntést hozott, amely majd alapvetően változtatja meg a 2015-ös év összegzéseit, és hasonló kimutatásait. Az idén ugyanis megváltozott az agrártámogatások rendszere. Fazekas Sándor bejelentette, az 1200 hektáros birtokméret felett száz százalékban elvonja a kormány a mezőgazdasági vállalkozások területalapú támogatásait (SAPS), 1037 és 1200 hektár között pedig 5 százalékot vonnak el. Az így felszabaduló forrásokat az állattartók támogatására fordítják. A miniszter szavaiból kitűnt, hogy a nagyüzemektől így évi 20 milliárdot vesznek el 2015-ben.

Az agrártámogatások rendszerének megváltoztatásával 525 cég került feketelistára, 1200 hektár felett ugyanis 525 cég gazdálkodik, így a száz százalékos elvonás ezeket érinti.

A feketelista, amelynek élbolyában számos olyan volt állami agrárgazdaság található, amelyet korábban az általuk művel állami földek hosszú távú bérbeadása mellett privatizáltak a különböző kormányok.
A feketelista, amelynek élbolyában számos olyan volt állami agrárgazdaság található, amelyet korábban az általuk művel állami földek hosszú távú bérbeadása mellett privatizáltak a különböző kormányok.

Érdemes megjegezni, hogy az Európai Unióban egyes törekvések arra irányulnak, hogy 500 hektáros birtokméret felett ne járjon semmilyen uniós agrártámogatás, így a kormány mostani döntése ehhez képest jóval szélesebb támogatási lehetőséget biztosít a hazai gazdálkodóknak.

Hátrább az agarakkal – summázva így értelmezhető az az újabb, az eddigieknél sokkal egyértelmű politikai üzenet, amelyet a kormány küldött a második generációs zöldbáróknak, köztük Csányi Sándornak, Simicska Lajosnak és társaiknak a területalapú támogatások átalakításával, megnyirbálásával. Az 1200 hektár feletti elvonás ugyanis a baloldal által kiszolgált zöldbárók mellett a jól körülhatárolható fideszes érdekcsoportokat is érzékenyen érinti. Kormányzati forrásokból úgy értesültünk, hátország ide, hátország oda, a tőkeerős holdudvarnak is el kell fogadnia az új politikai irányvonalat, hosszú távra is eszerint kell berendezkednie. Az agrártámogatások átrendezésével még inkább arccal a családi gazdaságok felé fordult a kormány, hogy azok tőkeerősebbé, versenyképesebbé váljanak és további munkaerőt szívjanak fel. Most már a korábbiaknál is erősebb a törekvés a helyben élő, egzisztenciálisan önálló agrárközéposztály megteremtésére.

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)