A balliberális véleményvezérek által oly sokszor elszigetelt, szalonképtelen politikusnak nevezett magyar miniszterelnök kedden az év első hónapjában lebonyolított ötödik kormányfői találkozón vett részt, ezúttal Bécsben. Orbán Viktor és Sebastian Kurz egyetértettek abban, hogy az uniós kvótarendszer nem működik, és az európai emberek biztonságának szavatolása érdekében az illegális migrációt meg kell állítani. Ez a kölcsönös alapvetés vált a jövőbeli osztrák-magyar együttműködés kiindulópontjává. Ezenkívül más fontos ügyek is terítékre kerültek a két vezető egyeztetésén, valamint megfogalmazták a közös célkitűzéseket a jövőre nézve. A találkozó azonban messze túlmutat az ott megtárgyalt dolgokon. (PolgárPortál-publicisztika)
Az osztrák kancellár kijelentette, országa jó együttműködésre törekszik a visegrádi államokkal. Sebastian Kurz elmondta, Ausztria hídépítő szeretne lenni a V4-ek és a nyugat-európai országok között. Szerinte a feszültségeket európai szinten kell kezelni és csökkenteni annak érdekében, hogy egy erősebb EU-val védhessék meg a kontinenst. Kiemelte: rendőri erőkkel támogatják többek között Magyarországot is az Európai Unió külső határainak védelmében, és ezt a jövőben is folytatják.
Vitás kérdésnek bizonyult a paksi atomerőmű ügye. Kurz szerint a Paks II. beruházás megtámadása nem kétoldalú kérdés – a kancellár meggyőződése, hogy az atomenergia veszélyes lehet. Amióta Ausztriát atomenergia-mentessé nyilvánították, az ország valamennyi európai állam atomreaktor-fejlesztését megtámadja különböző nemzetközi fórumokon. Így tett három éve a brit Hinkley Point C atomerőmű építése hajnalán is. Orbán Viktor úgy reagált, mindent megtesz annak érdekében, hogy a nukleáris energia kérdésében fennálló véleménykülönbség ne ronthassa az osztrák-magyar kapcsolatokat.
Az Ausztriában esedékes családtámogatási reform ügyében Orbán elmondta, azt szeretné, hogy a magyarok tisztességes eljárásban részesüljenek, és megkapják azt, ami megilleti őket.
Az utóbbi két ügyben keletkező diskurzus nem politikai, hanem az európai jog szempontjából lefolytatandó vita. Elkeserítő hír ez a túlbuzgó balliberálisok számára, akik az elmúlt napokban azért szorítottak, hogy az osztrák kormányfő magyar kollégája ellen forduljon. A közös sajtótájékoztató során világossá vált: Kurznak nincs problémája Orbán Viktorral és politikájával. Épp ellenkezőleg.
„A külső határok védelmének kérdésében egy irányba tartunk.” – jellemezte a két ország migrációs együttműködését a kancellár.
Az Európa jövőjét érintő fontos kérdésekben, így a bevándorlás és a szubszidiaritás témájában (azaz abban, hogy az EU-ban a lehető legtöbb ügyről tagállami hatáskörben dönthessenek az országok) teljes az egyetértés a két politikus között.
Orbán Heinz-Christian Strachéval is tárgyalt. Az alkancellárral megállapodtak abban, hogy országaik biztonságért és infrastruktúráért felelős miniszterei kétoldalú tárgyalásokat folytatnak majd a két állam biztonságának érdekében. Örömét fejezte ki amiatt, hogy az előző, magyarellenes kabinetet váltó osztrák kormány baráti viszonyban szeretne állni Magyarországgal. Strache szerint ezt a baráti kapcsolatot kell erősíteni. A politikus méltatta tárgyalópartnere migrációs szerepvállalását. Úgy véli, Orbán Viktor nemcsak a magyar érdekeket tartja szem előtt, hanem európai módon gondolkodik.
A miniszterelnök egyébként az eredeti tervek szerint 2015 szeptemberi bécsi látogatásakor is találkozott volna az Osztrák Szabadságpárt elnökével, azonban az európai politika fősodrata akkor még szalonképtelenként tartotta számon Strachét, és végül nem tartották meg a találkozót. Az egyeztetést most, több mint két évvel később bepótolták, az FPÖ elnöke pedig már Ausztria alkancellárjaként fogadta Magyarország miniszterelnökét. Ennyit az európai mainstream címkézésekről.
Érdekesség, hogy a Magyarországtól nyugatabbra fekvő országok közéleti szereplői közül az egyik legnagyobb Orbán-rajongót éppen Kurz helyettesének személyében tisztelhetjük. 2015-ben, a migránsválság legkritikusabb időszaka alatt szinte nem telt el úgy hét, hogy Strache a Facebookon ne hozta volna fel követendő példaként a magyar miniszterelnököt, különböző nyilatkozatait idézve. Az akkori szociáldemokrata kormányfőt gyakran bírálta Magyarország-ellenes kirohanásai miatt. Rendszeresen kiállt a magyar kormányfő mellett és Orbánt állította példaként a krízis tetőpontján tétlenül álldogáló osztrák kormánykoalíció elé. Véleménye szerint az EU-nak nem kritizálnia kéne Orbán Viktort, hanem inkább örülnie neki. A politikus többször elmondta, ugyanúgy látja országa és a kontinens jövőjét, mint Magyarország miniszterelnöke. Strache meggyőződése, hogy Orbánnal még megmenthető Európa.
Mi tehát a bécsi találkozók eredménye?
Nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország és Ausztria közös utat járva, szoros együttműködésben lépnek fel a jövőben az illegális migrációval szemben. Mivel kölcsönös az akarat egymás megértésére és a rendszeres párbeszédre, a vitás ügyek sem árnyékolják be a két ország folyamatosan javuló kapcsolatait. A közös érdekérvényesítésről és értékharcról szól majd az osztrák-magyar államközi kapcsolatok most kezdődő, új fejezete.
Orbán és Kurz a tagállami szuverenitás élharcosaiként állnak az európai nagypolitika színpadán. Mindketten sokáig ellenszélben követték álláspontjukat. Egyiküknek kormánytagként a kabinetben egyedül maradva, másikuknak pedig a teljes ellenzék hisztériakeltése ellenére kellett kitartania nézetei mellett. Bátran és határozottan szálltak síkra országuk és az egész kontinens védelmében. A nehézségeken túljutva pedig Közép-Európa erős emberei és a migrációs vita győztesei lettek – véleményük ma már megkerülhetetlen az Európai Unióban. A keddi találkozó tehát egyértelmű üzenet Berlinnek és Brüsszelnek: nem lehet az örökkévalóságig szembemenni a népakarattal. Elmúlt az a korszak, amikor a választók többségének véleményét figyelmen kívül hagyva lehetett politizálni. A világ nagyot fordult, és a dolgok kezdenek a helyükre kerülni. A brüsszeli elithez való kényszeres igazodás ideje lejárt: Európában ma már az emberek érdekében cselekvő politikusoknak terem babér.
