Komoly, nehéz és részletes bizonyítási eljárást folytatott le az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék, több mint 150 tárgyalási napot tartott, az okirati bizonyítékokat szinte teljes egészében a tárgyalás anyagává tette, az ítélethozatal során azonban olyan hibát vétett, ami abszolút hatályon kívül helyezési ok. Az ítélőtáblának nem volt mérlegelési lehetősége, hatályon kívül kellett helyeznie az első fokú ítéletet – mondta dr. Széplaky László, a Győri Ítélőtábla elnöke a vörösiszap ügy ítélethirdetése utáni sajtótájékoztatóján.
Az eljárási hibáknak két csoportja van, a relatív és az abszolút eljárási hibák. Ez utóbbi esetében az ítélet többi részével, hogy az egyébként megalapozott volt, avagy sem, nem foglalkozhat a táblabíróság. Az első fokú ítélet indoklása rendkívül hiányos volt, abból nem lehetett megállapítani min alapul a felmentő ítélet. A tanúvallomások, vádlotti vallomások, szakértői vallomások ellentmondásainak ütköztetését, feloldását a törvényszék elmulasztotta, és nem sorakoztatta fel az érveket, amelyek megalapozzák a határozatot. Széplaky László elnök és Ferenczy Tamás szóvivő úgy fogalmaztak, hogy egy fajta felsorolás jellegű pertörténettel álltak szemben, ami nem meríti ki az indokolási kötelezettséget. A bizonyítékokat folyamatosan elemezni, értékelni kellett volna, abból ok, okozati következtetéseket levonni, összességében számot adni arról, hogy miért ezt az ítéleti tényállást állapították meg.
Soron kívül
Ferenczy magyarázatként megjegyezte, az hogy nem adekvát a történeti tényállás és felsorolt bizonyítékok, gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Veszprémi Törvényszék miközben szinte szó szerint beemelte a történeti tényállásba a vádirati tényállást, a végkövetkeztetése, és a hivatkozott bizonyítékok azzal nincsenek szinkronban. A szakértői vélemények sem voltak nyomon követhetők, előfordult, hogy egy-egy kérdésben más szakértő adta az alap, és más a kiegészítő szakvéleményt, amik aztán nem lettek összevetve. A szakértői csoportban ellentmondások is elfordultak, amiket nem ütköztettek és nem tisztáztak. A táblabíróság elnöke a tájékoztatón kijelentette, 30, bonyolult ügy esetén 60 napjuk van, hogy az ítéletet írásba foglalják. Mivel az új elsőfokú eljárást soron kívül kell lefolytatni, és a már felvett bizonyítási eljárást be lehet emelni az új perbe, ez gyorsabb ügymenetet jelent, de így sem jósolható meg, mikor kezdődhet az új per és főleg mikor lehet új első fokú ítélet.
Széplaky újságírói kérdésre megismételte, hogy nagyon alapos, részletes bírósági eljárás zajlott első fokon, de a bírók hibáztak, ami máskor, máshol is elfordult már. Mivel nem megalapozatlanság miatt helyezték hatályon kívül az ítéletet, ezért azt nem kell másik törvényszékre utalni. A Veszprémi Törvényszéknek kell kijelölnie az új bírói tanácsot, mert a pártatlanság és függetlenség elve ezt megkívánja.
Elfogult vagy nem?
Azon kérdésünkre, hogy miért nem látták megalapozottnak az ügyészi indítványt, miszerint elfogultság miatt zárják ki a veszprémi bírákat az új eljárásból, az elnök úgy felelt, minden bírónak a lelkiismeretére van bízva, hogy ne legyen elfogult. A tanács, amely az első fokú ítéletet hozta, már nyilván letette a voksát egy irányba, de ettől a többi bíró azon a törvényszéken még nem elfogult. Attól pedig, hogy a törvényszék kommentálta az elsőfokú ítéletet – hiszen most mi is ezt tesszük a saját ítéletünkkel – még nem lett elfogult. Ettől függetlenül, ha ők elfogultnak érzik magukat, kérhetik, hogy az ügy másik törvényszékre kerüljön – fogalmazott Széplaky László.
A fotók a szerző felvételei
algohun
2017-02-06 at 20:03
Tévedtem.
Helyesen a sav okoz coagulation necrosis t.
A lúg penetrating liquefaction necrosist okoz. 12 pH fölött. A NaOH pH ja 14 ami maximális érték.
A bauxit lúg pHja 13.5 volt.
Nem nevezném vörösiszapnak mert az iszap nem folyékony nem egy zavaros pusztitó árviz.
Ha a pHja 13.5 volt akkor az majdnem a lehető maximális 14 ami a NaOH pHja.
Ez maró égési sebeket okoz és folyékonnyá teszi az emberi és az állati testet. Ez a liquefaction necrosis.
Ez történt a tiz halottal és a kétszáz sebesülttel. Bőrüket leolvasztotta a lúg és ha lenyelték vagy belélegezték ez történt a nyelőcsövükkel gyomrukkal hörgőikkel tüdejükkel.
Folyékonnyá marta szöveteiket a folyékony lúg.
Ez bármilyen pH 13.5 ös folyadék hatása.
Iszap ilyet nem tehet csak folyékony folyadék.
Alex
2017-02-06 at 18:22
Az ügyet elsikálni igyekvő bírák bűnösségét ki hivatott megállapítani és hány évet adnak egy bírónak aki egy ekkora katasztrófát 10 halottal megpróbál elsikálni?
algohun
2017-02-06 at 18:10
Jogi küzdelem folyik amit a laikusok nem értenek a jogi zsargon tolvajnyelv érthetetlensége miatt
amint a birák jogászok ügyvédek ügyészek sem értenek semmit a következő tudományágakhoz:
fizika anyagok stress and strain Young’s modulus …ez a gát gyengeségét alkalmatlanságát mutatja….
fplyadékok folyása ….Fourier transform….biológia orvostudomány igazságügyi orvostan azaz forenzikus medicina patológia kórbonctan bőrgyógyászat és plasztikai sebészet és gyermeksebészet sürgősség …ezek látták el a lúgos marásokkal roncsolt betegeket…. Hét ember szörnyethalt három a kórházakban halt meg feltehetően égési sebek következtében összesen tiz halott és több mint kétszáz sebesült.
Ezt mind a lúg a maró 13.5 pHjú lúg okozta.
Mindez azért történt nem csak az árviz szerű folyadék ömlése miatt hanem mert az anyag nem volt iszap hanem folyékony folyadék. Iszap nem folyik víz vagy más folyadék folyik. És ez a folyadék valószinűleg
NaOH volt lúg mivel az NaOH pHja 14 és ennek a folyadéknak ha a Greenpeace nek helyesek az adatai
a pHja 13.5 volt. Tehát méreg maró lúg ami égési sebeket okoz és coagulation necrosis t bármilyen élőlényben. A víz pHja 7 az emberi testé 7.4.
Ez a lényeg: életveszélyes halálos mérget tároltak hanyagul veszélyesen felelőtlenül.
Tehát szükség lett volna szerves és szervetlen vegyészekre akik elmagyarázták volna a biráknak hogy mit jelent a 13.5 ös pH érték.
Ha a biróság nem is volt elfogult feltétlenül tudatlan volt ami óriási hiba egy több tudományos és mérnöki ismeretet halmazt érintő eseményben.
Nem kell egy birónak elmagyarázni hogy mit jelent ha valaki 12O kilométeres sebességgel hajt buszt vagy személygépkocsit. Teljesen függetlenül attól hogy van e és mekkora a sebességkorlátozás.
Ismeretlen úton betonoszlopok szomszédságában éjjel fáradtan ez egyenlő a gyilkossági szándékkal ha mást is szállit.
De kétlem hogy a jogi szakma művelői értenek a vegyészethez a rheológiához … ez folyadékok viselkedése….és az orvostudományiok különféle ágazataihoz és szintén nem a gátak tartósságához összetételéhez fizikai stabilitásához stb.
Ezek a szakemberek fevilágosithatták volna a jogi szakmát hogy mi egy gát mi a bauxit mit jelent a pH 13.5
mi a NaOH mi a lúg és mennyire életveszélyes bőrön lenyelve és belélegezve.
Az új tárgyaláson ezeket a szakembereket kell felkérni az ügyészeknek. Kötelező.
És természetesen a kezelő orvosaikat az elhunytaknak és az égési sebeket elszenvedetteknek.
Ha valaki fát dönt vagy tárnát fúr vagy búvárkodik vagy mint vegyész életveszélyes anyagokkal
dolgozik vagy épitőmunkás vagy mezőgazdasági gépekkel akkor törvény nélkül is tudnia kell hogy gyerekeket laikusokat nőket fogyatékosokat nem enged a munkafolyamatok közelébe.
Ha rászólsz egy gyerekre vagy egy nőre hogy ne állj oda juszt is oda fog állni a dülő fa irányába. Vagy céllövésnél megnézi közelről a céltáblát amikor lősz. Világos hogy ilyen veszélyes munkákban szórakozásokban a munkás vagy az azt elkövető felelős azért hogy ne sérüljön meg senki.
A bányászat különlegesen veszélyes akár az épitőipar és a gépesitett mezőgazdaság.
Ezért ezeknek a veszélyes folyamatoknak művelői különleges felelőséggel vannak terhelve.
Természesen a gáttervezők épitők és a gátat használók.
Felelősek azért hogy a gát ne szakadjon roggyanjon meg dőljön össze.
Pláne települések felett.