Bő négy évnyi szégyenpad után visszaemelte a befektetési ajánlású osztályzati sávba Magyarország államadósság-besorolását, ,azaz a magyar államkötvényeket a Fitch Ratings. A nemzetközi hitelminősítő pénteken késő este, az európai és az amerikai piaci zárások után Londonban bejelentette, hogy a devizában kibocsátott hosszú lejáratú szuverén magyar adósságállomány osztályzatát az eddigi “BB plusz”-ról egy fokozattal “BBB mínusz”-ra javította. Ez az osztályzat a befektetésre ajánlott kategória alapszintje. A Fitch Ratings a három nagy nemzetközi hitelminősítő közül elsőként adott ismét befektetési ajánlású államadós-besorolást Magyarországnak.
A kereskedelmi adósok felső besorolási korlátját jelző országplafont a Fitch az eddigi “BBB”-ről az elsőrendű “A mínusz” kategóriába emelte, a rövid lejáratú devizaadósság osztályzatát pedig “B”-ről “F3”-ra javította. A másik két cég, a Standard & Poor’s és a Moody’s Investors Service egyelőre a befektetési ajánlású alapszinttől egy fokozattal elmaradó – “BB plusz”, illetve “Ba1” – besorolással tartja nyilván a hosszú lejáratú magyar szuverén devizaadósságot, de a Moody’s magyar osztályzatának kilátása pozitív, ami felminősítés lehetőségére utal. A Fitch Ratings a pénteki osztályzatjavításhoz fűzött indoklásában kiemelte, hogy a folyómérleg-egyenlegek magas többlete, az Európai Uniótól érkező jelentős értékű folyósítások, a bankrendszer külső mérlegalkalmazkodási folyamata, az önfinanszírozási program és a devizaalapú ingatlanhitelek átváltása nyomán komoly mértékben javult Magyarország külső fizetési egyensúlyi helyzete, és enyhült a magyar gazdaság sérülékenysége.
A részletes indoklás
A hitelminősítő saját számítási módszertana alapján – amely eltér a Magyar Nemzeti Bank (MNB) metodikájától – a nettó külső adósság a hazai össztermék (GDP) 48 százaléka volt a tavalyi harmadik negyedévben a 2012-ben mért 73 százalék után. Mindemellett a magyar folyómérleg-egyenleg 2010 óta többletet mutat, az ipari bázis bővülését követő exportnövekedés, a 2008 előtti időszakhoz képest gyengébb hazai kereslet, a csökkenő külső kamatfizetési teher és a nyersanyagárak csökkenése miatt. A GDP-arányos folyómérleg-többlet tavaly 4,4 százalék volt, de a Fitch várakozása szerint a 2017-ig tartó előrejelzési távlatban már csökkenni fog a növekvő hazai kereslet támasztotta magasabb importigény miatt. A hitelminősítő jövőre 2,7 százalékos többletet valószínűsít a magyar folyómérleg-egyenlegben.
A felminősítés tényezői között szerepel a Fitch péntek esti indoklása szerint az is, hogy a feszesebb költségvetési politika elősegíti a magas államadósság-ráta fokozatos csökkenését. A Fitch Ratings elemzőinek várakozása szerint a bruttó államadósság-ráta a hazai össztermék 73,2 százaléka lesz 2017-ben a tavalyi év végén mért 75,3 százalék, és a 2011-ben elért 80,8 százalékos legutóbbi csúcs után. A hitelminősítő szerint középtávon is az adósságráta lassú további csökkenése várható. A cég 2022-re 67 százalékos államadósság-rátát valószínűsít. Az önfinanszírozási program nyomán a szuverén adósságállomány immár kevésbé van kitéve a külső kockázatoknak. A devizaadósság a teljes államadóságon belül jelenleg 28 százalék a 2011-ben mért 49 százalék helyett, a nem rezidens befektetők kezén lévő forintadósság-eszközök aránya pedig 23 százalékra csökkent a 2012-ben elért 40 százalékról – áll a Fitch pénteki elemzésében. A hitelminősítő kiemeli, hogy a GDP-arányos államháztartási deficit tavaly 1,9 százalékra csökkent az előző évi 2,3 százalékról, elsősorban az erőteljesen növekvő bevételek miatt, tükrözve a javuló gazdasági kondíciókat.
A Fitch várakozása szerint a deficit az idén jórészt megegyezik majd a tavalyival, jövőre pedig a GDP-érték 2,5 százalékára emelkedik. A hitelminősítő szerint az nem valószínű, hogy 2019-re – a középtávú célkitűzésnek megfelelően – Magyarország 1,5 százalékra tudja csökkenteni a strukturális deficitet. A Fitch Ratings szerint ugyanakkor a magyar bankszektor helyzete javult, ami enyhíti a gazdasági és pénzügyi stabilitást terhelő kockázatokat. A rendszerszintű átlagos tőkemegfelelési ráta 2015 végén 19,7 százalék volt, a kinnlevőség- és a betétállomány rátája pedig 102 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 122 százalékról. A bankszektorra kivetett adóterhek idei csökkentése mutatja, hogy a kormány elkötelezett a bankok működési környezetének javítása mellett, és a Fitch Ratings azzal számol, hogy a kormány nem fogadtat el olyan új jogszabályokat, amelyek hátrányosan érintik a bankokat. A londoni elemzői közösségen belül többen is várták, hogy a Fitch pénteken visszaemeli a befektetési ajánlású kategóriába a magyar osztályzatokat.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közgazdászai a közép-európai EU-térségre összeállított, e hétre szóló előrejelzésükben valószínűnek nevezték a Fitch e lépését. A ház szerint ezt indokolta a magyar gazdaság alapmutatóinak jelentős javulása, és az, hogy stabilabbá vált a makrogazdasági politika. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport Londonban ismertetett havi helyzetértékelésében Magyarországról szintén azt állapította meg, hogy az elmúlt években stabilabbá és kiszámíthatóbbá váltak a gazdaságpolitika elemei, javult a külső fizetési helyzet és konszolidálódott a költségvetési politika, és e tényezők valószínűsítették, hogy Magyarország az idén visszanyeri befektetési ajánlású besorolását. A JP Morgan elemzői szerint 2016-ban a Moody’s részéről is várható ilyen döntés, mivel ez a hitelminősítő is felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátást tart érvényben a magyar szuverén osztályzatra.
NGM: Itt a bizonyíték, hogy sikeres volt a gazdaság átalakítása!
A felminősítés is bizonyítja, hogy a magyar gazdaság átalakítása sikeres volt, a magyar reformok működnek – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken este arra, hogy a Fitch Ratings hitelminősítő intézet a befektetési kategóriába sorolta a magyar államkötvényeket. Mint az NGM közleményében kiemelte, a Fitch elemzői is elismerték, hogy – többek között – a tartósan pozitív fizetési mérlegnek, a devizahitelek forintosításának és az önfinanszírozási programnak köszönhetően jelentősen csökkent az ország és a pénzügyi szektor sérülékenysége. A hitelminősítő cég a pozitívumok között említette a csökkenő államadósságot, amelynek finanszírozása egyre nagyobb arányban hazai – banki, lakossági – forrásból történik, és kiemelték a javuló államháztartási folyamatokat is, így a tartósan 3 százalék alatti költségvetési hiányt. A hitelminősítő idén 2 százalék, jövőre 2,5 százalék hiányt jelez előre. Szintén pozitívan értékelték a bankszektor javuló helyzetét, a bankadó idei és tervezett csökkentését – írta közleményében az NGM.
Kitért arra, hogy a Fitch idén 2,1 százalékos, jövőre 2,5 százalékos növekedést becsül, amelynek hajtóerői a kedvező külső környezet és a belső fogyasztás élénkülése. A fogyasztás bővülését nagymértékben támogatja a csökkenő munkanélküliség, az alacsony infláció és a háztartások növekvő pénzügyi vagyona. Közleményében az NGM úgy fogalmaz, hogy a magyar gazdaság teljesítménye és a piaci értékítélet már megelőlegezte a felminősítést, az országkockázati felár és az állampapírok után fizetendő hozamok pedig már több éve a befektetésre ajánlott országok mutatóival közel azonos szinten vannak. Amikor a kormány belevágott a gazdaság átalakításába 2010-ben, elmondták, hogy először leminősítések lesznek, majd felminősítések. A Fitch lépése után várható, hogy az elkövetkező időszakban a másik két hitelminősítő is kedvező irányba vizsgálja felül hazánk besorolását – olvasható a közleményben.
Az elemzők szerint erősödni fog a forint
Nem tartották váratlannak, hogy a Fitch Ratings hitelminősítő pénteken felminősítette a magyar államadós-besorolást befektetésre ajánlott kategóriába az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik szerint a döntés az elmúlt évek makrogazdasági eredményeit tükrözi.
Virovácz Péter, az ING makroelemzője szerint a felminősítés már régóta esedékes volt, így a döntés nem számít meglepetésnek, már csak azért sem, mert pont egy évvel ezelőtt kapta meg Magyarország a “felminősítés előszobájának” számító pozitív kilátást. A csökkenő adósságráta, a stabil költségvetési politika és mindenekelőtt az ország külső sérülékenységének jelentős csökkenése meggyőzte a hitelminősítőt arról, hogy Magyarország befektetésre ajánlott kategóriába kerüljön – értékelte az elemző a döntést. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy még legalább egy kedvező hitelminősítői döntésre szüksége van Magyarországnak ahhoz, hogy a konzervatív befektetési politikát folytató intézményi befektetők is megjelenhessenek a magyar állampapírpiacon, lefelé nyomva ezzel az állam finanszírozási költségeit. Felidézte, hogy a Fitch 2012 január elején vonta meg a befektetési ajánlású államadós-osztályzatot Magyarországtól, így pénteki döntése több mint négyéves időszakot zárt le.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a felminősítés visszaigazolja az elmúlt 4-5 év makrogazdasági stabilizációs erőfeszítéseit. A szakértő szerint annak ellenére, hogy kedvezőtlen hatással van az államháztartási hiányra és az államadósság pályájára a költségvetési fegyelem idei és jövő évre tervezett lazítása, ennek mértéke nem túlzottan jelentős, és hatását részben ellensúlyozza a keresletélénkítő politika eredményeként várható gazdasági növekedési többlet. Rövid távon a döntés kedvező hatású a forint árfolyamára is, az euróval szemben a forint visszatérhet a 315 alatti tartományba – vélte az elemző.
Barczel Vivien, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint a pozitív döntésre a piacok oldaláról is érkezhet reakció, erősödhet a forint a következő napokban. Fontos kérdés, hogy a többi hitelminősítő is követi-e a Fitch példáját, azaz befektetésre ajánlott kategóriába sorolja-e az országot. Az Erste elemzője szerint a mostani döntést követően a Moody’s is kedvezően dönthet július 8-án, ugyanis pozitív a kilátás ennél a hitelminősítőnél. A Standard & Poor’s felminősítésére azonban idén nem számít az Erste elemzője.
Emlékezetes, hogy a nagy nyugati hitelminősítők 2011-12-ben sorra helyezték át befektetésre nem ajánlott, “bóvli” kategóriába a magyar állampapírokat az ország a 2010 előtti kormányzástól örökölt rossz pénzügyi mutatói miatt.
Az MTI tudósításai alapján.
Aladin
2016-05-21 at 06:47
Ezt is Matolcsynak köszönhetjük, jó munkát végzett. Az ellenzékne most van egy rosz napja, most Kálmánnál lehet magyarázkodni, hogy tulajdonképpen ez az emelés nem is olyan jó, mert bla,.bla. bla.
Az ellenzék csak tovább vergödik a szarban.