Pesti Srácok

Jeszenszky szerint nincs értelme olyan harcokba belemenni, amelyeket nem nyerünk meg

Jeszenszky szerint nincs értelme olyan harcokba belemenni, amelyeket nem nyerünk meg

Október 31-ével fejezi be norvégiai diplomáciai munkáját Jeszenszky Géza, aki eddig nagykövetként dolgozott a skandináv országban. Sajtóhírek szerint a Norvég Alapok körüli vita áll a háttérben. Oslóban a nagykövet a Közbeszédnek elmondta, hogy miként látja a két ország kapcsolatát, mit gondol az amerikai kitiltási ügyről és mi az igazság a hazatérését illetően.

Jeszenszkyről több hírforrás is azt írta, hogy bár készülő könyvére hivatkozott, amikor beadta lemondását, azonban valójában a Norvég Alapok körül kibontakozott vita miatt kell hazajönnie. „Engem sem Budapest nem hívott vissza, sem a norvégok nem mondták azt, hogy ilyen körülmények között nem kívánatos ember vagyok, sőt nagyon hangsúlyozták, hogy értékelik a munkámat” – tette egyértelművé Jeszenszky.

A leköszönő nagykövet úgy látja, hogy a Norvég Alapokkal kapcsolatos vitát le lehet zárni, mert biztos abban, hogy mindkét félben megvan a jó szándék. „Norvégia szövetségesünk, barátunk, támogatónk - a Norvég Alapon keresztül -, ráadásul egy befolyásos és nagyon gazdag ország, amellyel minden okunk meg van, hogy jóban legyünk” – emelte ki.

PestiSracok facebook image

Az amerikai kitiltási ügyről az egykori külügyminiszter és amerikai nagykövet úgy vélekedett, hogy az egy olyan vita a két ország között, mint amilyet a magyar kormány már lezárt az előző ciklusban az Európai Unióval szemben. Szerinte nincs értelme olyan harcokba belemenni, amelyeket nem nyerünk meg. Amerikával szót lehet érteni, le kell ülni a vitákról tárgyalni. „Biztosan vannak olyan ügyeket, amelyek túlzottan aggasztják az Egyesült Államokat Magyarországgal kapcsolatban, ezeket tisztázni is kell, ahogy az Európai Unióval is” – fogalmazott.

A diplomata véleménye az, hogy nem szabad megengedni, hogy Magyarországgal szemben kritikus legyen a nemzetközi a hangnem, mert azzal veszélybe sodorjuk a más területeken elérendő céljainkat. „Ez kihat a magyar kisebbségek életére, helyzetére" – jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy a jóindulat megszerzése és megtartása mindig rendkívül fontos a külkapcsolatokban.

Forrás: Duna Televízió/Közbeszéd

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.