Megfogadtam, nem nyilazok hátrafelé, mint őseink. A szerkesztőségi szennyes nem kiteregetendő. De van, ami nem hagyható szó nélkül. Vannak helyzetek, amikor vissza kell szólni, helyre kell tenni a dolgokat. Ide sorolható, ha méltatlan támadás ér valakit csak azért, mert nem adja tovább a nevét a Magyar Nemzethez.
Szerető Szabolcs, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese levelet írt Pilhál Györgynek, amelyben hitványnak és árulónak nevezte őt, amiért átmegy a Magyar Időkhöz.
Rendben. Most akkor kéretlen prókátorként fölidézem, milyen pályaívet járt be apám, és mindenki eldöntheti, vannak-e benne vargabetűk. A rendszerváltás előtt sportújságíró volt, nem politizált. Csak a rendszerváltás után nyergelt át a politikai újságírásra: Pesti Hírlap, Esti Hírlap, Új Magyarország, Napi Magyarország, Magyar Nemzet. Mindig megmaradt jobboldali, nemzetben gondolkodó embernek, és ez az írásaiból is pontosan követhető volt. A 2015. február 6-ai G-nap nála azért nem hozott 180 fokos fordulatot, mert ha úgy adódott, előtte is odamordult egy-egy magáról megfeledkező fideszesre, és ezt a szokását azóta is megtartotta. De a lényeg: amikor kritizált, méltányosan, igazságosan tette. Szerintem.
De az én véleményem keveset számít, én elfogult vagyok. Figyeljünk inkább az olvasókra, akiknek (mint vásárlóknak) mindig igazuk van! Nem túlzok: több tucat olvasó üzente rajtam keresztül apámnak a G-nap után, hogy már csak miatta járatják a Nemzetet, amúgy már lemondták volna. Csak miatta, mert ő maradt, aki volt.
Azt hiszem, Pilhál György egy nemzetiszínű masninak kellett még a Magyar Nemzetbe: hogy a megmaradt kevés jobboldali olvasóval elhitessék, elfogadtassák a lap hajtűkanyarját. (Lám, nincs itt semmilyen 180 fokos fordulat, hisz itt maradt néhány veterán jobbos is!”) Piros-fehér-zöld pántlikának kellett oda az öreg. De ennek most vége.
És erre leárulózza őt a főszerkesztő-helyettes…
Szabolcs! Te egy fölkészült, pontos szerkesztő voltál. De a te girbe-gurba pályaíved össze sem vethető apáméval. Ha jól tudom, a liberális Magyar Narancsból indultál („Cápalátogatás” stb.), aztán megfordultál az akkor épp balliberális Magyar Hírlapnál, és utána mentél – nem kis vargabetűt leírva – a Magyar Nemzethez, ahol fölkészülten, pontosan, de a Simicska Lajos által elvárt irányt hűen követve dolgoztál – immár a Fidesz sikeréért. Aztán a G-nap után először fölmondtál, aztán visszamondtad a felmondásodat, és mégis maradtál, és most dolgozol éppen valami teljesen más célért. Ami szíved joga. Ez idáig minimum két vargabetű. Vagy árulás – ha a te szavajárásodat használom. És te írod apámnak, hogy ő aljas, meg hitvány alak? Hogy áruló? Van tükör a közeledben, Szabolcs?
Érdekes, a lap többi szerkesztője megértő, korrekt volt vele, mikor elmondta nekik, hogy eljön. Elsősorban is DHG (D. Horváth Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztője – a szerk.), aki átölelte őt. Mindketten megkönnyezték a búcsút. Tudod, neki eszébe sem jutott leárulózni őt, és nemcsak azért nem, mert két évtizede barátok.
Csak te akadtál ki, mint az ingaóra. Azt is írtad neki, hogy visszaküldöd a dedikált Tollhegyen-köteteket, mert csak üres szavak halmaza mind, „fedezet nélkül”. Szabolcs! Beszélgess el régi MN-olvasókkal, kérdezd meg tőlük, mi a véleményük rólad és apámról, meg a lapról. Kérdezd meg, szerintük kinek van „fedezete”, ki maradt hű önmagához, az elveihez az elmúlt években, évtizedekben! Vagy szemezgess a Facebookról. Érdemes. Tükör helyett tudom ajánlani. A vezércikkeid alatti legfinomabb vélemény is így szól: „Mi történt magával?”
Tényleg, mi történt veled, Szabolcs?
lola
2017-01-19 at 21:32
A Magyar Nemzet az egyik legjobb napilapból, a legundoritóbb ujság lett! A Hir-tv-ről ugyanez a véleményem!
Matyko-X
2017-01-18 at 21:19
Simicska egy meglehetősen buta ember – amellett, hogy pénz- és egyéb manipulációs ügyekben ügyes… Aki egy ilyen emberhez köti magát, számolhat nemcsak a szélkakas kiszámíthatatlanságával, de egy sértett ide-oda vagdalkozó alakéval is.
Elóször a Diurnus-korszakban hagytam el az MN-t, tavalyelőtt pedig ezt a primitív simli-mószer stílust untam meg.
A többi “similis” lappal is hasonló a helyzet: a H.Válasz is rálépett erre az egyre unalmasabb, szellemtelen és eléggé primitív útra. Berzenkedve ugyan, de eddig bírtam elviselni a “kritikának” álcázott fúrást-faragást.
Tisztelet Pilhál Györgynek, hogy volt bátorsága lépni! Minden jót kívánok neki!
Bognár Béla
2017-01-18 at 17:03
Egyidős vagyok Gyurival(bocs) briliáns szösszenetei miatt olvastam már csak a lapot de már nem vagyok
MN olvasó.Ismeretlenül is testvérként szeretlek, egy úton járunk csak én toll nélkül, amit az MN most művel az gyalázat.Kritizálni kell de nem ilyen gusztustalanul.Ismeretlenül is ölellek Bognár Béla.
Péter
2017-01-18 at 09:19
Tartalmas és színvonalas jobboldali, azaz polgári keresztény napilapnak tartottam a Magyar Nemzetet. Valaha.
A G-Nap óta azonban, mintha más célja és programja nem lenne, mint ócsárolni a regnáló kormányt és annak első emberét.
Lehet a kritikai pozitív, segítő, előre vivő és lehet negatív, csak a kritikáért magáért szóló.
Nos a MN ebbe az irányba megy, sajnos.
Tökéletesen megértem azon urakat akik átigazolnak a Mi-höz.
Mondjuk rá is fér erre az újsütetű napilapra a tartalmas és ha kell,kritikus újságírók fedélzetre lépése.
Aladin
2017-01-18 at 08:33
Lassan mindenki otthagyja Geci Lajost, hiába van pénze, csak a Kálmán féle pénzéhesek maradnak meg nálla.
Jakab Béla
2017-01-18 at 07:54
“Simicskacsicska” ez jó. Milyen kifejező szó. Minden benne van.
Anna
2017-01-18 at 07:27
Amit tegnap jegyeztem be, megerősítem. Igaza van Pilhál Tamásnap az apjáról írtakkal. Sok sikert mindkettőjüknek!
greta garbo
2017-01-17 at 19:02
hitvány ember vagy szabolcs.
Horváth Mária
2017-01-17 at 18:11
Bölcs maradtál volna,ha csenden maradtál volna.Ezt kellett volna meggondolni Szerető Szabolcsnak.Igaz,hogy már az ide-oda szaladgálás miatti hitelvesztésen ez sem segített volna.Nagy stallum a főszerkesztő helyettesség,csak az a baj,hogy nem tart ki a pálya végéig !!!!!! A nagy arcból lesz még kis senki is.DE Pilhál Györgyöt még akkor is szeretni fogjuk mi ,az olvasói.
Kovalik Erika
2017-01-17 at 18:09
Üdvözöljük Pilhál Györgyöt újra köreinkben a Magyar Időkben, régen a Magyar Nemzetben Ő volt az első akinek elolvastam az írásait. Végre eljött abból a gittegyletből és újra jó írásokkal fog minket megörvendeztetni.
szerető szabolcsnak a szeme sem áll jól, nem is tudom miért volt ő ott régen a nemzetben, elég unszimpatikus feje van, ettől a gusztustalan megjegyzésétől csak saját magát minősíti.