A nemzethalál víziója elég nagy karriert futott be itthon, „mi imádtuk eltemetni magunkat”, azonban „a dolog ma valóban egyre félelmetesebb”. Nyugat-Európában ugyanis „őrültek járják a haláltáncot”, nem fogják fel, mi történik – mondta Bayer Zsolt publicista, az Echo TV műsorvezetője a Polgárok Házában azon a fórumon, ahol Stefka István, a PestiSrácok.hu lapigazgatója vele és Huth Gergellyel, portálunk főszerkesztőjével beszélgetett Soros György nemzetközi hálózatáról és Andreas von Rétyi: George Soros – A multimilliárdos globális hálózata és az általunk ismert világ vége című oknyomozó portrékötetéről.
„Ez egy dokumentumértékű könyv, érdemes elolvasni” – jelentette ki Stefka István Andreas von Rétyi, a PestiSrácok.hu webáruházában is megvásárolható művéről. A Polgárok Háza nagytermét megtöltő nézők először rövid riportot láthattak az egy héttel ezelőtti fórumon az elmúlt évszázad végéről, melyből kiderült, hogy Csurka István és Antall József már akkor élesen bírálták Sorost.
„Termeszek rágják a nemzetet avagy gondolatok a Soros-kurzusról és a Soros-birodalomról”
címmel közölte a Magyar Fórum 1992-ben Zacsek Gyula MDF-es képviselő írását. „Már akkor mindent tudtak Sorosról” – jegyezte meg Stefka István, a PestiSrácok.hu lapigazgatója a „Sorosról – kendőzetlenül” címmel fémjelezett beszélgetésen.
„Engem legkevésbé Csurka lepett meg, ő mindig mindent tudott előre” – mondta el Bayer Zsolt. Elmesélte, hogy egyszer lehetősége nyílt kibékülni Csurka Istvánnal, bocsánatot kért tőle, ő pedig megbocsájtott, és érezhetően kijelölte, hogy továbbvigye az életművét, melyet Bayer a mai napig örömmel tesz. Kifejtette, hogy 1994-ben nagyon nem szerették Horn Gyulát, és akkor minden ok meg is volt rá, de ennyi év távlatából azonban be kell vallani, hogy a Horn-féle baloldalban legalább volt nemzeti elköteleződés: Horn Gyula nem adta az OTP-t Soros Györgynek, hanem elhajtotta. „Adjuk meg Horn Gyulának, amit meg kell neki adni.” – tette hozzá, megjegyezve: „az az izgalmas kérdés”, hogy kik azok, akik odaadták volna a legnagyobb magyar bankot Sorosnak, majd Horn helyébe léptek a következő években.
Huth Gergely arról beszélt, hogy Andreas von Rétyi potrékötete nem csak Soros Györgyről szól, hanem nagyobb képet rajzol arról, hogyan tör magának utat a pénz a világban. – A régi időkben az ilyen kiskirályok véres háborúkat pénzeltek, uralkodókat buktattak meg, vagy emeltek a trónra. Még hálásak is lehetünk, hogy ma “csak” manipulálnak és álcivileket támogatnak az érdekeik védelmében és a ködös, világmegváltó terveik megvalósítására.
Ha Soros az örök dollármezőkre távozik, lesz, aki a helyébe lép, hiszen a hálózata, a felhalmozott tőkéje megmarad. Csak remélhetjük, hogy az utód nem magyar gyökerű lesz, s talán ez a világboldogító egylet leszáll majd Magyarországról
– fejtette ki Huth Gergely, megjegyezve, hogy hasonló babérokra tör Mark Zuckerberg, a Facebook-alapítója is, aki hatalmas, adóelkerüléssel felhalmozott vagyonát szintén világmegváltásra költi, a férfi-női szerepek eltörlésére, hiszen kimondta, hogy több mint 50 különböző “nemet” különböztet már meg. – Túl régóta van már béke a világban, és az unatkozó dollármilliárdosok mindenféle őrült ötletekbe ölik a vagyonukat, amelyekben csak egy a közös: senki sem kérte és senki sem hatalmazta fel őket a világpolitika alakítására. – Ezek az emberek a demokrácia valódi és legnagyobb ellenségei – tette hozzá.
1998-ban Csurka István azt írta a Magyar Fórumban: „a végső cél a magyarság kipusztítása”, ami Stefka István szerint nagyon szépen rímel Sorosra, hiszen a pusztítás nem fegyverrel, hanem pénzzel történik. „Nyelvünk helyén vartyogást hallhatunk” – vetítette előre a nemzet halálát Csurka.
Bayer Zsolt pedig arról értekezett:
Hosszú évszázadokon keresztül mi, kelet-közép-európai, kelet-európai népek voltunk mindig a Nyugat által lenézett, lesajnált, kimondva-kimondatlanul, de mindig megvetett, mindig a második sorba, a terem hátsó részére meg a cselédlépcsőre száműzött népek és nemzetek, akik hol ezért, hol azért, de nem érdemlik meg, hogy odaülhessenek – idézzük meg itt akkor Petőfi szellemét – a jognak asztalához. Soha nem érdemeltük meg, hogy a bőség kosarából mind egyaránt vehessünk, mert mi elmaradottak vagyunk, évszázados lemaradásokkal küszködünk, mi foglyai vagyunk a saját rögeszméinknek, képtelenek vagyunk a haladásra, nekünk nem is való a demokrácia… Hányszor hallottuk ezt évszázadokon keresztül? Most azonban a nyugaton káosz uralkodik, itt Kelet-Közép-Európában viszont valami működik. A világháború utáni mérhetetlen jólét tönkretette a nyugati országokat, a szabadság önmaga paródiájává vált.
Heidegger egész könyvet szentelt a témának – folytatta Bayer – hozzátéve, hogy a nagymamája viszont egy mondatban megfogalmazta: „nem tudjátok jó dolgotokban, hogy mit csináltok.”
Facebook
Twitter
YouTube
RSS