Pesti Srácok

Komoly gond lehet a CEU amerikai akkreditációjával

Komoly gond lehet a CEU amerikai akkreditációjával

Minimum súlyos tévedésnek tűnik, hogy az elvileg New York-i székhelyű CEU (Central European University) oktatási intézményként való működését az amerikai akkreditációs bizottság nem az amerikai székhelyével engedélyezte, hanem a kiadott okiraton a budapesti Nádor utca 9. szerepel címként. Hiába köztudott tény, hogy a CEU New Yorkban csak postacímként működik (ahol egyébként Soros Nyitott Társadalom Alapítványai tanyáznak), a székhelyeként akkor is azt kellett volna megadni az iraton. A PestiSrácok.hu által megkérdezett jogi szakértő szerint egy ilyen alapvető adat téves megadása az okirat érvénytelenségét is fölveti.

A Közép-európai Egyetem alapító okiratának 1. § (1) bekezdése szerint „Az Egyetemet a Middle States Commission on Higher Education (USA) intézményi akkreditációban részesítette.” Ugyanakkor a Tűzfalcsoport blog egy minapi bejegyzésében fölhívta a figyelmet, hogy az említett Middle States Commission on Higher Education a budapesti, Nádor utca 9. szám alatti címen akkreditálta az egyetemet. Ennek igazolására magyar és angol nyelven is közzétették az akkreditációs papírokat. Íme, az angol nyelvű okirat:

A Central European University akkreditált címe: Nádor utca 9.

Itt pedig az okirat magyar nyelvre lefordított példánya:

PestiSracok facebook image
A Közép-európai Egyetem akkreditált címe: Nádor utca 9.

A Tűzfalcsoport mindezek alapján föltette a kérdést: hogyan akkreditálhatták Philadelphiában a magyarországi Közép-európai Egyetemet (KEE)? És ha ez már megtörtént, hol van a CEU New York akkreditációja?

Most akkor mi van?

Először is tisztázzuk, amit eddig megtudtunk az egyetem kusza hátteréről. Az intézmény honlapján azt írják, hogy ők „az Amerikai Egyesült Államokban és Magyarországon akkreditált budapesti székhelyű felsőoktatási intézmény”. Tehát eszerint a Central European University (CEU) és a Közép-európai Egyetem (KEE) székhelye is Budapest. Ami viszont lehetetlenség. Hiszen – miként azt például ebben az áprilisi közleményében maga a CEU-KEE is elismerte: a CEU-t New York Államban jegyezték be. Márpedig egy cég bejegyzett székhelye nem lehet egyszerre New Yorkban és Budapesten is.

A hatályos magyar Cégtörvény szerint egy cég székhelye a társaság cégjegyzékbe bejegyzett irodája, amely egyúttal a levelezési címe is. Ezen a székhelyen történik a levelek és iratok átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása. A cégnek a székhelyét cégtáblával meg kell jelölnie.

A CEU New York-i székhelyén nyoma sincs CEU-nak, helyette ott van a Nyitott Társadalom Alapítvány központja; Fotó: Ripost

A magyar cégnyilvántartás szerint a Central European University pontos címe (székhelye): 10019 New York, West 57th street 224. Ám – miként arról a Ripost cikke alapján áprilisban beszámoltunk – ezen a New York-i címen semmiféle CEU nincs, helyette viszont ott van az Open Society Foundations, azaz Soros György Nyitott Társadalom Alapítványának a központja. A Ripost cikkéből az is kiderült, hogy az épületben dolgozók még csak nem is hallottak a CEU-ról. CEU-s cégtáblának sem volt nyoma az ominózus irodaházon.

Az amerikai akkreditációs okirat utolsó lapján is csak a Nádor utca 9-et tüntették föl címként

Furcsa magyarázat

A CEU-KEE székhelyével és akkreditációjával kapcsolatos ellentmondások föloldására megkerestük az egyetem sajtóreferensét, Rüll Ildikót, aki a következő magyarázattal szolgált:

Ezzel szemben az akkreditációban nem „működési helyként” van megadva a budapesti, Nádor utcai cím, hanem a cég címeként („address”). A portálunk által megkérdezett jogi szakértő szerint súlyosan aggályos, hogy az okiratban egyáltalán nem szerepel a CEU New York-i székhelye. A jogász úgy vélte, egy ilyen kaliberű hiba fölvetheti az okirat érvénytelenségét is.

– fogalmazott a jogász. Egyúttal arra is rámutatott: a Nádor utcai cím föltüntetése önmagában nem lenne gond, ha jelezték volna, hogy az a működési cím – így viszont azt a látszatot kelti, mintha ez lenne a cég székhelye is.

Még egy furcsaság

Az sem világos, hogy miközben a Middle States Commission on Higher Education a föntebbi okiratok tanúsága szerint csupán 2004-ben akkreditálta a CEU-t, a KEE alapító okiratából kiderül:

Hogyan működhetett a CEU 1995-től Budapesten úgy, hogy az Egyesült Államokban csak 2004-ben akkreditálták? Vagy már 2004 előtt is akkreditálták egyszer a tengeren túl? Ha igen, mikor? Többek között ezeket a pótlólagos kérdéseket tettük föl a CEU-KEE sajtóreferensének, Rüll Ildikónak, és amint válaszol, cikkünket frissítjük.

Akármi is lesz majd a válaszban, mi már semmin nem fogunk meglepődni. Különösen annak a levélnek a fényében, amit Soros György küldött Magyar Bálint „barátjának” még 2005 márciusában. És ami alapján aztán az MSZP-SZDSZ-es többség alig egy hónap leforgása alatt az amerikai spekuláns szája íze szerint módosította a „Lex CEU”-t. Amely jogszabály rögzítette az egyetem kiváltságait. E kiváltságok, a többi egyetemmel szembeni jogtalan előnyök elvétele miatt generáltak világraszóló hisztit az amerikai tőzsdecápa emberei, szervezetei, kitartottjai az utóbbi hónapokban.

Forrás: tuzfalcsoport.blogstar.hu. Vezető képünkön a CEU címeként megadott New York-i székház; Fotó: Ripost.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.