Kormányzati szinten korlátozzák az internetszabadságot egyre több országban
Az idén immár a hatodik egymást követő évben csökkent az internetszabadság a világban, egyre több kormány támadja minden korábbinál agresszívabban a közösségi médiát és a csevegőappokat - állapítja meg a Freedom House (FH) amerikai központú emberi jogi szervezet az internetszabadságról hétfőn nyilvánosságra hozott legfrissebb jelentésében.
A kormányok az elmúlt években egyre jobban törekedtek az olyan népszerű közösségi médiumok cenzúrázására, mint a Facebook vagy a Twitter, de ennél is szigorúbban próbálják korlátozni az olyan csevegőalkalmazásokat, mint a WhatsApp vagy a Telegram - írta a jelentésben Sanja Kelly, az FH internetszabadsággal foglalkozó részlegének igazgatója.
A csevegőappokkal gyorsan és titkosan lehet kommunikálni, és egyes kormányok ezt veszélyesnek érzik magukra nézve"
- tette hozzá. A jelentésben (Freedom on the Net 2016) 65 országot vizsgáltak meg, amelyek együtt a világ internethasználóinak 88 százalékát fedik le. Európában Izlandot, Nagy-Britanniát, Németországot, Franciaországot, Olaszországot, Magyarországot, Észtországot, Oroszországot, Fehéroroszországot, Ukrajnát, Törökországot, Örményországot, Grúziát és Azerbajdzsánt vizsgálták, és elsősorban a 2015. június 1-je és 2016. május 31-e között történt fejleményeket vették figyelembe, de néhány azóta történt jelentősebb eseményt is. A nevezett időszakban az internethasználók 67 százaléka élt olyan országban, ahol a kormány, a hadsereg vagy az uralkodó család bírálatát cenzúrázták.
A kormányok 24 országban akadályozták a közösségi médiához vagy a csevegőappokhoz való hozzáférést
Az egy évvel korábbi hasonló időszakban ez a szám még csak 15 volt. A tekintélyelvű kormányok általában politikai tüntetések idején élnek ezzel az intézkedéssel. Bizonyos országok - még demokráciának minősülők is - különösen azért támadják a csevegőappokat, mert nagyon biztonságos a titkosításuk, és üzemeltetőjük erősen védi a magánélethez való jogot, és ezt a kormány veszélyesnek tartja a nemzetbiztonságra nézve. A csevegőalkalmazások közül a WhatsAppet korlátozták a legtöbb országban, a 65-ből 12-ben.
Noha ezeknek a netes platformoknak a blokkolása mindenkit érint, különösen káros hatása van a jogvédő szervezetek és az újságírók munkájára, a marginalizálódott közösségek életére, amelyek gyakran csak ezeken a csatornákon kommunikálva tudják kikerülni a kormányzati ellenőrzést"
- írta az igazgató. Nyomás alá kerültek egyes országokban olyan hang- és videohívásos netes alkalmazások is, mint a Skype, mert a telefonálni akarók átszoktak az ingyenes vagy nagyon olcsó csatornákra, a kormány viszont meg akarta védeni a hazai távközlési cégeket a bevételkieséstől.
Börtön jár rémhírterjesztésért vagy vallási tartalmú videó nézéséért
Tizenöt országban fordult elő, hogy a kormány bizonyos események hatására ideiglenesen kikapcsolta az internetet vagy a mobiltávközlési hálózatot. Kína már a második egymást követő évben lett az az ország, amely a leginkább korlátozta az internet szabadságát, utána Szíria és Irán következett. Például a kínai büntetőtörvénykönyvet úgy módosították, hogy hét évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, ha valaki rémhíreket terjeszt a közösségi médiában. Ezt a vádat gyakran használják ellenzékiek bebörtönzésére. Kínában az is előfordult, hogy bebörtönöztek valakit, mert mobiltelefonon valamilyen vallási tartalmú videót nézett - olvasható a Freedom House jelentésében.
PS/MTI Fotó:Common Dreams
