A külpiacok kezére játszhatja a vetőmagtermesztést az unió

December elsején lépett hatályba a neonikotinod tartalmú vegyszerrel bevont vetőmagok használatát korlátozó rendelet, amelyről az újabban magát a méhek védelmezőjének kikiáltó Európai Bizottság döntött még május 24-én. Az érintett szereket gyártó és forgalmazó cégek szerint tudományos és gyakorlati bizonyítékok nélkül fogadta el a rendeletet az uniós testület. A PestiSrácok.hu-nak nyilatkozó egyik cég kereskedelmi vezetője átmenet nélküli, példátlan esetnek nevezte a tilalom bevezetését. Az Európai Bizottság a zöldek javaslatára tiltotta be a növényvédelmi technológiát, fittyet hányva ezzel azon figyelmeztetésekre, hogy öt év alatt tizenhétmilliárd eurós gazdasági kárt szenved el a közösség, és ötvenezer munkahely kerül veszélybe. Ráadásul a neonikotinoidok betiltása csak az első állomása a megmagyarázhatatlan uniós döntéseknek, az EU-ban gőzerővel dolgoznak a további szigorítások előkészítésén. Az uniós döntéshozók szinte valamennyi rovarölő szert és számos gombaölő, valamint gyomirtó szert is a célkeresztjükbe vettek, amellyel az egész európai mezőgazdaság jövőjét kockáztatják. A gazdák mozgástere csekély, a napokban életbe lépett rendelet megszegése tizenötmillió forintos bírságot jelenthet.

SZABÓ FRUZSINA- PestiSrácok.hu

Decemberben lépett életbe az Európai Unió területén a neonikotinoid alapú szerekkel csávázott magok vetését és forgalmazását tiltó rendelet. Ahogy a PestiSrácok.hu korábban megírta: a közelmúlt nagy "tudományos" felfedezése, hogy a neonikotinoidok csoportjába tartozó klotianidin, az imidakloprid és tiametoxam okolhatók a méhek tömeges pusztulásáért. Szakmai szervezetek azonban úgy tartják, hogy az Európai Bizottság tudományos és gyakorlati bizonyítékok nélkül, pusztán egy vélelmezett veszélyre hivatkozva hozta meg 2013. május 24-én a tiltó rendeletet. Az unió ezután arra kötelezte a tagállamokat, hogy szeptember végéig vonják vissza, vagy módosítsák ezen szerek engedélyeit, a meglévő készletek felhasználására pedig november 30-ig adott engedélyt. A Vidékfejlesztési Minisztérium ugyan derogációt kért az Európai Bizottságtól a tervezett intézkedések végrehajtására 2016-ig, és még a fokozott ellenőrzésekre is ígéretet tett, ám a bizottság elutasította hazánk kérését. A PestiSrácok.hu utána járt, hogyan is látják a kialakult helyzetet a szakmai szervezetek, a gyártók és a forgalmazók?

Akár tizenötmillió is lehet a bírság

Illegális technológiák terjedhetnek el

A cégek és a forgalmazók értetlenül állnak az Európai Bizottság döntése előtt. Keserű Mihály, a Hőgyészi Agrokémia Kft. kereskedelmi vezetője átmenet nélküli, példátlan esetnek véli a tilalom hatályba lépését: „Erre a hirtelen döntésre senki nem tudott felkészülni. Sem a gyártók, sem a forgalmazók, sem pedig a kisebb kereskedők. Ez egy példátlanul gyorsan bevezetett döntés, amely több szempontból is aggályos. Először is a gyártók valószínűleg nem tudták eladni a készleteiket, így hatalmas veszteséget kénytelenek elkönyvelni. A kereskedőknek szerencséjük volt, mert a gyártók korrekt módon visszavették a megmaradt terméket. Nagyon kíváncsi leszek, mennyivel lesz jobb a méheknek, ha kiiktatják a miligrammnyi mennyiségben elegendő csávázószereket, talajfertőtlenítőket, majd szántóföldi szórókerettel liter számra elkezdik locsolni a rovarölő szereket, nagyobb környezeti terhelést generálva ezzel. Növényvédelmi szempontból is veszélyes lépés a tilalom bevezetése, nem tudom például azt, hogy a napraforgó termesztők ezután hogyan védekeznek majd a barkó ellen. Félő, hogy a jövőben nem engedélyezett technológiákat alkalmaznak majd a termelők, annak érdekében, hogy megvédjék a terményeiket.”

Pániknak egyelőre nyoma sincs

Keserű Mihály vázolta azt a lehetetlen szituációt is, miszerint a gazdák körében egyelőre egyáltalán nem érezhető a pánik, ugyanis a mai napig rengetegen adnak le rendelést csávázott vetőmagra, annak ellenére, hogy a szakmai szervezetek fél éve szajkózzák, nem lesznek ilyen magok, sőt néhány talajfertőtlenítő is megszűnik. Előre láthatólag tavasszal várható majd riadalom és kapkodás, ugyanis a termelők felkészületlenek lesznek egy csomó, előre látható problémára. A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségnek (AGRYA) felmérése szerint ennél azonban rózsásabb a helyzet, ugyanis a válaszadók többsége (88 százaléka) már értesült a neonikotionoid korlátozásról, akik nem (12 százalék), azok kisebb átlagos területen gazdálkodnak. Akik hallottak már a korlátozásról, azok még nagyobb hányada, 93 százaléka tud a szabályozás vetőmagokat illető vonatkozásáról. A felmérés során közel háromszáz kitöltött kérdőív érkezett, a válaszadók mintegy kétszázezer hektárnyi területen gazdálkodnak, elsősorban kukoricát, napraforgót, repcét, kalászosokat termesztenek. Az AGRYA nyomatékosította azt is, elkötelezettek a méhek védelme iránt, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartanak egy olyan eljárást, amely vélelmezett, megfelelő adatokkal, kísérletekkel és bizonyítékokkal alá nem támasztott korlátozást vezet be a mezőgazdasági termelésbe, s amely súlyos gazdasági kockázatokkal jár a termelőkre és az egész nemzetgazdaságra nézve. A szövetség arra kérte a döntéshozókat, hogy – figyelembe véve az érintettek, a gazdálkodók álláspontját a várható korlátozásokról – a tudományos és gyakorlati módszerekkel is igazolt adatok alapján vizsgálják felül a korlátozó rendelkezést.

Eret vágtak a növényvédőszer-gyártókon

A korlátozás hátrányos csapást mért a gyártással foglalkozó multikra. A NÉBIH-től megtudtuk, hogy Magyarországon ilyen típusú növényvédőszereket nem gyártanak, ám természetesen országunk nagy felvásárlója a gazdálkodáshoz szükséges toxinoknak. Lapunk az ügyben megkereste a növényvédőszer piac egyik legnagyobb halát, a Syngenta magyar képviseletét is. Többek közt arról kérdeztük őket, hogy milyen mértékű profitveszteséget jelent a tilalom, illetve hogy a megmaradt készletekkel mi történik, de a cég a nemzetközi céges előírásokra hivatkozva nem kívánt reagálni. A multibirodalom korábban jogi lépésekre szánta el magát a felfüggesztés miatt és nyíltan felhívta az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy helytelenül állapította meg az összefüggést a hatóanyag és a méhek elhullása között, így hibásan írta elő a tiltó rendszabályokat. John Atkin, a Syngenta vezetője hangsúlyozta, hogy a vállalat természetesen tovább folytatja a biodiverzitás növekedését elősegítő Beporzó Programot. Kádár András a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület (NSZ) titkára szerint a nagy multiknak nincs más választása, mint gyorsan megszabadulni a felhalmozott készletektől az Európai Unió területén kívül. Felmérések azt bizonyítják, hogy az Európai Unió volt a növényvédőszerek legnagyobb felvásárlója, ugyanis a világviszonylatban 47,3 milliárd dolláros tortából 26,5 százalékot hasított ki magának.

Külpiacok kezére játszik az EU

Az uniós döntés a világszínvonalú magyar vetőmagtermesztést is drasztikusan érinti, és azonnali negatív hatással jár a mezőgazdaság jövedelmezőségére és a gazdasági növekedésre. Egy kedvezőtlen forgatókönyv esetén akár felére is visszaeshet a vetőmag-termelési egységek kihasználtsági rátája, amely Magyarországon a vetőmag-előállítás fokozatos leépülését okozhatja. Egyes szakemberek egyenesen odáig mentek, hogy leszögezték, a technológia betiltásával az uniós a külpiacok kezére játssza a vetőmagtermesztést, ahol a növényvédelem koránt sem olyan fejlett és biztonságos, mint a közösségen belül. Igaz ugyan, hogy két év múlva az Európai Bizottság felülvizsgálhatja a saját döntését, és akár újra engedélyezheti a technológiát, de ismerve döntési és kontrollmechanizmusukat, nagy tétben nem fogadnánk arra, hogy a testület meggondolja magát.