Pesti Srácok

Kúria: nem kell mindig kitakarni a rendőrök arcát

Kúria: nem kell mindig kitakarni a rendőrök arcát

A Kúria jogegységi határozata szerint bizonyos esetekben, nagy közérdeklődésre számot tartó rendezvényeken nem kell kitakarni a rendőrök arcát, de ez mérlegelés kérdése.

Továbbra is ki kell takarni a rendőrök arcát, amennyiben nem nagy közérdeklődésre számot tartó rendezvényen teljesítenek szolgálatot - ezt monda ki a Kúria Polgári Kollégiumának hétfőn meghozott jogegységi határozata.

A Polgári Kollégium szóvivője, Simonné Gombos Katalin több mint 2 óra csúszással hirdette ki a határozatot, ennek indokaként elmondta, a testület előterjesztése nyomán hosszas vita bontakozott ki az ülésen és átnéztek több szakértői anyagot is, ami időt vesz igénybe.

PestiSracok facebook image

A jogegységi határozat meghozatalára azért volt szükség, hogy ne legyen ellentét az Alkotmánybíróság 2014-es döntésével, illetve hogy az új Polgári Törvénykönyv alapján jelenleg folyó jogvitákban ne a Kúria korábbi jogegységi határozata alapján hozzanak ítéleteket.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy a rendőrök, és más, nyilvánosság előtt dolgozó, közfeladatot ellátó személyek még nem közszereplők, de nem is magánszemélyek, ezért szituációtól függ, hogy engedély nélkül közzétehető e képmásuk, illetve róluk készült hangelvétel, így a nagy közérdeklődésre számot tartó események, rendezvények esetében a közfeladatot ellátókról is közölhető képmás és hangfelvétel is, a hozzájárulásuk nélkül. Ezzel szemben például egy bírósági tárgyaláson az ott feladatot ellátó bv-sek, rendőrök arcmása az engedélyük nélkül nem közölhető.

Az utóbbi nem nagy rendezvények után nyilvánosságra hozott képmások ügyében a közfeladatot ellátó személyek által indított perekben a független bírák a konkrét eseteket mérlegelve hozzák majd meg döntésüket, és a bírói gyakorlat feladata lesz azon elvek kialakítása, amelyek alapján tovább tisztulhat a kép - mondta a szóvivő, aki hozzátette, ha jogbizonytalanság alakul ki, vagy nem egyértelmű a bírói gyakorlat, akkor a Kúria is visszatérhet a kérdésre.

Forrás: hvg.hu/MTI

Fotó: sikerado.hu

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

László Petra: Ami velem történt, az a XXI. század legjobban megszervezett boszorkányüldözése volt – PS-interjú!

Magyar ugar 2018 november 5.
Nemcsak a korábbi munkáját, hanem kis híján az egzisztenciáját is elveszítette a PestiSrácok.hu operatőre, László Petra, akit a múlt héten jogerősen felmentett a Kúria, amely kimondta, hogy nem rugdosott migránsokat 2015 szeptemberében Röszkén. Kolléganőnk fejére dzsihadisták tűztek ki vérdíjat a nemzetközi szintre gründolt hisztéria legsötétebb időszakában, miközben a hangulatot keltők egy olyan embert – az állítólagos áldozatot – magasztaltak jóságos menekültként, aki a hírek szerint tevékenyen részt vett a kurdok elleni népirtásban Irakban. László Petra portálunknak beszélt arról is, hogy az N1TV vezetésének esze ágában sem volt meghallgatni az ő verzióját, amit ma már megért, hisz a néppártosodás szemfényvesztésével kampányoló, ám valójában balra tolódó Jobbiknak inkább az volt az érdeke, hogy az őrjöngők elé vessék koncnak. László Petra reménykedik, hogy a bűncselekmény hiányában történt felmentő ítéletnek lesz olyan következménye is, hogy az eddig csak hazugságokat terjesztők kénytelenek lesznek egyszer közölni a tényszerű valóságot is az ügyben.