Pesti Srácok

Kúria: nem kell mindig kitakarni a rendőrök arcát

Kúria: nem kell mindig kitakarni a rendőrök arcát

A Kúria jogegységi határozata szerint bizonyos esetekben, nagy közérdeklődésre számot tartó rendezvényeken nem kell kitakarni a rendőrök arcát, de ez mérlegelés kérdése.

Továbbra is ki kell takarni a rendőrök arcát, amennyiben nem nagy közérdeklődésre számot tartó rendezvényen teljesítenek szolgálatot - ezt monda ki a Kúria Polgári Kollégiumának hétfőn meghozott jogegységi határozata.

A Polgári Kollégium szóvivője, Simonné Gombos Katalin több mint 2 óra csúszással hirdette ki a határozatot, ennek indokaként elmondta, a testület előterjesztése nyomán hosszas vita bontakozott ki az ülésen és átnéztek több szakértői anyagot is, ami időt vesz igénybe.

PestiSracok facebook image

A jogegységi határozat meghozatalára azért volt szükség, hogy ne legyen ellentét az Alkotmánybíróság 2014-es döntésével, illetve hogy az új Polgári Törvénykönyv alapján jelenleg folyó jogvitákban ne a Kúria korábbi jogegységi határozata alapján hozzanak ítéleteket.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy a rendőrök, és más, nyilvánosság előtt dolgozó, közfeladatot ellátó személyek még nem közszereplők, de nem is magánszemélyek, ezért szituációtól függ, hogy engedély nélkül közzétehető e képmásuk, illetve róluk készült hangelvétel, így a nagy közérdeklődésre számot tartó események, rendezvények esetében a közfeladatot ellátókról is közölhető képmás és hangfelvétel is, a hozzájárulásuk nélkül. Ezzel szemben például egy bírósági tárgyaláson az ott feladatot ellátó bv-sek, rendőrök arcmása az engedélyük nélkül nem közölhető.

Az utóbbi nem nagy rendezvények után nyilvánosságra hozott képmások ügyében a közfeladatot ellátó személyek által indított perekben a független bírák a konkrét eseteket mérlegelve hozzák majd meg döntésüket, és a bírói gyakorlat feladata lesz azon elvek kialakítása, amelyek alapján tovább tisztulhat a kép - mondta a szóvivő, aki hozzátette, ha jogbizonytalanság alakul ki, vagy nem egyértelmű a bírói gyakorlat, akkor a Kúria is visszatérhet a kérdésre.

Forrás: hvg.hu/MTI

Fotó: sikerado.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.