A kvótaügyben indított köztelezettségszegési eljárás és az Ahmed H.-ügy egyaránt az Európai Bizottság nyomásgyakorlása Magyarországgal szemben a betelepítési kvóta elutasítása miatt – közölte Lázár János a Kormányinfón. A szokásos csütörtöki sajtótájékoztató vezérfonalát ismét az egész EU-s közbizalmat és közbiztonságot megrázkódtató migrációs válság adta, hiszen az EU jövője a két hét múlva kezdődő magyar V4-es elnökség központi kérdése lesz, ráadásul a német sajtó minap hanyagsággal vádolta meg a magyar rendőrséget a „halálkamionnal” kapcsolatban.
Az Európai Bizottság nyomás alá akarja helyezni Magyarországot a kvótaügyben indított kötelezettségszegési eljárással, el akarja érni, hogy a magyar kormány és parlament változtassa meg az álláspontját a kérdésben, erre azonban nincs lehetőség, a választók álláspontja ugyanis egyértelmű – jelentette ki a Lázár János a csütörtöki Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter világossá tette, hogy Magyarország eddig nem vett át senkit, és nem is akar. Mint mondta, Magyarország kivette a részét az európai szolidaritásból, hiszen nagyrészt neki köszönhető, hogy megállt az Ausztria és Németország irányába tóduló bevándorlás a balkáni útvonalon.
Efölött terhet vállalni nem tudunk
– jelentette ki. Szerinte az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz, és Magyarország teljesítményének elismerése helyett folyamatosan bünteti.
98 255 bevándorlót szeretnének szétosztani kötelező jelleggel Európában. Ez abba a tervbe illeszkedik bele, amit Soros György diktált Európa vezetőinek
– mondta a tárcavezető, megjegyezve, hogy eddig 20 ezer ember áthelyezése történt meg, vagyis a program nem valósult meg, és nem a Visegrádi Négyek, hanem a tagállamok ellenállása miatt, az uniós tagországok egy-két kivételtől eltekintve ugyanis nem hajtják végre a döntést. Míg az Európai Bizottság szerint meg kell szervezni a bevándorlást, addig a magyar kabinet szerint meg kell állítani – hangoztatta a miniszter.
A bangladesiek kártérítése valójában a migránssimogató ügyvédeknek kellene
Lázár János a nyomásgyakorlás egy másik formájának nevezte az Ahmed H.-ügyet. Kifejtette: Ahmed H. hét útlevéllel, ciprusi villával bíró, állítólagos politikai menekült, aki terrorcselekményt követett el a magyar-szerb határon, megtámadta a határt és a rendőröket társaival, és a magyar bíróság elítélte. Az európai baloldali frakciók ezen ember mellett tették le a voksukat, piedesztálra emelik, és úgy mutatják be, mintha ő lenne az idealizált menekült – fogalmazott. Felidézte, hogy a Magyarországot elítélő európai parlamenti határozatba belekerült ez az ügy is, mint amely a magyar kormány működése szempontjából elítélendő, ahogy a strasbourgi bíróság is két, egyébként személyesen meg nem jelenő, azóta eltűnt bangladesi bevándorlónak adott igazat. Utóbbi ellen egyébként a kormány fellebbezést nyújtott be, és megkezdte a másodfokú eljárás előkészítését. Szavai szerint az ítélet elfogadásával a kártérítési pénz nagy részét az az ügyvédcsoport kapta volna, amelyik Magyarországon illegális bevándorlók Európába való bejuttatásán dolgozik, és akik a határon a tranzitzónában gyűjtik a megbízásokat.
A „halálkamionnal” kapcsolatos sajtóhírekre, miszerint a magyar rendőrök lehallgatták az embercsempészeket, de a beszélgetést nem fordították le időben, úgy reagált Lázár János, hogy a német közszolgálati média – reméli, nem a német kormány biztatására – lejárató kampányt folytat Magyarországgal szemben, mert az nem akar befogadni illegális bevándorlókat Németországból. Hozzátette, hogy változott a világ az elmúlt 70-80 évben, így már nemcsak Németországnak lehet kritikája Magyarországgal szemben, hanem Magyarországnak is lehet véleménye ebben. A miniszter elmondta, hogy a lehallgatások értelmezése nem azonnal történik, főleg ha az elkövetők nyelvének lefordítása is gondot jelent a balkáni migrációs útvonal felszámolása miatt egyébként is leterhelt magyar rendőrségnek. Lázár hangsúlyozta, hogy a magyar rendőrség nélkül az elkövetők sem lennének meg.
fotó: kormany.hu / Botár Gergely
Az EU-val a magyar érdekeket szem előtt tartva kell megegyezni
A V4-ek július 1-jétől induló, egyéves magyar elnökségével kapcsolatban négy olyan témát emelt ki Lázár János, amelyekre fókuszálni kíván a kormány. Mint mondta, szeretnék áttekinteni, mit jelent a V4-államoknak a következő években az EU. A tervezett témák között szerepel még a régiók együttműködése, a lehetséges infrastrukturális beruházások, hogy a digitalizáció hogyan járulhat hozzá a gazdasági versenyképesség erősítéséhez, valamint az, hogy a globális erőtérben milyen szerepet játszhatnak ezen államok – részletezte.
A 2020 utáni időszak költségvetésével kapcsolatban elmondta, hogy zajlanak a tárgyalások az EU-val, és a kormány nem zárkózik el a Magyarországot érintő pénzügyi kérdések felülvizsgálata elől, viszont Magyarország egy olyan szuverén állam, amely a partnerség jegyében együttműködik az Unióval, teljesíti kötelezettségeit, él jogaival, de nem engedhet semmilyen zsarolásnak.
Csak olyan megegyezésre van lehetőség, amely az ország érdekeit szolgálja
– rögzítette.
A külföldről támogatott szervezeteket érintő törvény elfogadása után a TASZ-tól és a Helsinki Bizottságtól érkezett jelzésekről, a kilátásba helyezett polgári elégedetlenségről a miniszter azt mondta: demokrácia van, mindenki elég sok mindent megtehet, ha viseli a következményeit. Magyarország egy olyan ország, ahol a törvények mindenkire vonatkoznak, azokat mindenkinek be kell tartania – jelentette ki. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének kritikájára úgy reagált: a nagykövetség álláspontját tiszteletben tartják, ez a kétoldalú kapcsolatokat nem befolyásoló kérdés. Szerinte egyébként kizárt, hogy bárkit elrettentene az önszerveződéstől a jogszabály. Arról is faggatták a minisztert, hogy sajtóhírek szerint polgári engedetlenségi képzést tartottak titkokban radikális aktivistáknak, ahol Gulyás Márton baloldali aktivista volt az előadó, és arra képezték ki a résztvevőket, hogy provokálják a rendőröket, azért, hogy egy tüntetésen közbelépjenek. Lázár János erre azt mondta, a rendőrségnek a Gyurcsány-kormányzást leszámítva belső rendje és nagy gyakorlata van a tömegrendezvények, tüntetések kezelésére. Arra számít, hogy durva választási kampány lesz, várhatóak provokációk szeptembertől a tavaszi választásokig, de az a lényeg, hogy a józanságot, a törvényszerűséget a rendőrség tudja garantálni. Hozzátette: neki eddig pozitív tapasztalatai vannak.
A bankok helyett az államnak kéne intéznie a csokot
Lázár János kérdésre beszélt arról is, hogy elkerülhetetlennek tartja a családi otthonteremtési kedvezmény, a csok rendszerének felülvizsgálatát. Szerinte meg kell fontolni, miért nem az állam bonyolítja a támogatást a bankok helyett. Szerinte legkésőbb szeptemberben újra foglalkozni kell a csokkal, összegezni kell a tapasztalatokat, mert egyrészt az otthonteremtést tervezők sok esetben bürokratikusnak, nehézkesnek tartják az igénylést, másrészt a bankok nem feltétlenül a csokot ajánlják az igénylőknek, hanem inkább saját terméküket.
További felvetésre jelezte: szeptemberben a Modern városok programban részt vevő minden települést meghívnak, és egyeztetnek velük. Azt látja, hogy akadnak elmaradások, mert vannak jogi bizonytalanságok. Példaként hozta: az Európai Bizottság most járult hozzá, hogy állami tulajdonú ipari terület is kaphasson uniós forrást.
Arról, hogy Vona Gábor Jobbik-elnök levélben fordult a bankszövetséghez, mert nem tudtak hitelt felvenni a bankrendszerből, azt mondta: nem követi a pártok pénzügyeit, az az elvárása parlamenti képviselőként, hogy azok átláthatóak és törvényesek legyenek. A pártfinanszírozási törvény az egyik legszigorúbb Európában, azt mindenkinek be kell tartania, ha nem ezt teszik, a következményeket viselni kell – mondta. Megjegyezte: az ő lelkiismeretük tiszta, volt egy javaslatuk, amely azonban nem kapta meg a többséget a parlamentben.
forrás: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS