Legyünk büszkébbek történelmünkre! – Jövő hétvégén lesz az Ősök napja a bugaci pusztán (videóval)

Magyar ugar 2015. augusztus 6. 16:24

A Kárpát-medence legnagyobb hagyományőrző rendezvényét tartják augusztus 14-16. között Bugacon. Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke mai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, őseink hagyománya a mindennapjaink része, hordozzuk mozdulatainkban, gondolkodásunkban, világlátásunkban. A PestiSrácok.hu videóinterjújában a főszervező Bíró András Zsolt antropológust, a Magyar-Turán Alapítvány elnökét pedig arról kérdezzük: meddig tartja magát a finnugor-elmélet, illetve hol a határ a hagyományőrzés és a fröccsöntött sámánok között?

SUSÁNSZKY MÁTYÁS – PestiSrácok.hu

Őseink, ősi hagyományaink megünneplése egy egészséges nemzet válasza az uniós durrdefektre, amely tévútra vezette Európát – fogalmazott Lezsák Sándor az országgyűlés elnöke az Ősök napja rendezvényről tartott sajtótájékoztatón. Lezsák szerint számtalan erkölcseiben és hagymányaiban tönkretett nemzetállam keresi jelenleg is a szilárd kötődést térben és időben, ahogyan a magyar közösség is. Magyarországon is tapasztalható, hogyan duzzad tömegmozgalommá a magyar múlt iránti érdeklődés, minden település kutatja és felmutatja múltját. Ennek köszönhetően hatszáz település állított fel értéktárat a Kárpát-medencében, és további négyszáz munkálkodik ezen.

Az Ősök napjáról szólva az országgyűlés alelnöke kifejtette, hogy Bugac helyszíne sajátos helyzetet generál, hiszen jelenleg is folynak ásatások a tatárjárást megelőző időszak feltérképezéséről. Lezsák szerint az Ősök napja az év mind a 365 napja kellene legyen, hiszen minden mozdulatunkban, gyakorlatunkban ott vannak az ősök mozdulatai, megjelennek a táncban, dalokban, mítoszainkban. Olyan szellemi hagyomány ez, amely megjelenik a magyar nemzeti stílusban is.

Attila-szobor Budapesten?

Lezsák Sándor utalt arra, hogy lassan húsz éve tervezik Attila szobrának felállítását Budapesten, amihez kedvező segtséget nyújthat a jelenlegi nemzetpolitika. Attila itt élt, és a magyar földben nyugszik, teljesen természetes, hogy Belső-, és Közép-Ázsiából hozzánk látogató rokonaink, vendégeink nálunk keresik a szobrát.

Szabó László, Bugac polgármestere szerint a harmadik alkalommal megrendezendő Ősök napja a település jövőjét is meghatározó gondolatok szülője. A település turisztikai értékét növeli, hogy olyan rendezvényközpont létrehozásán dolgoznak, amely az év minden napján rendezvényekkel várja a Bugarcra Látogatókat.

Bíró András Zsolt, az Ősök Napja egyik szervezője szerint az Ősök napja azért is tekinthető családi rendezvénynek, mert az egész Kárpát-medencéből érkeznek önkéntesek a rendezvény lebonyolításához. Bíró kiemelte, hogy számtalan kisebbségben élő gyermek számár ez az első alkalom, hogy saját nemzeti jelképei között ünnepelhet, és élheti meg az élő magyar hagyományt.

Rekonstruált hun és besenyő harcos

Az Ősök napja rendezvényen a látogatók megtekinthetik a világ legnagyobb hordozható jurtáját, lovasíjászok élő csatajeleneteit, valamint két, a természettudományi múzeumban őrzött leletek koponya rekonstrukciót, egy előkelő hun és besenyő férfi arcát. Az idei rendezvényen mindennap magyar táncház, érdekes látnivalók és gyermekprogramok várják a látogatókat. A rendezvény nyitónapján fellép a Holdviola együttes.

PS Mozi: A keleti nyitás lovagjai

A PestiSrácok.hu videóinterjújában Huth Gergely és Stefka István arról kérdezte a főszervező Bíró András Zsolt antropológust, hogy mennyire egészíti ki a kormány keleti nyitás politikáját a Magyar-Turán Alapítvány nevében folytatott kazahsztáni, türkmenisztáni és törökországi tudományos és kulturális kapcsolatépítés, ezeken a vidékeken rokonoknak tekintik-e a magyarokat, illetve meddig tartható fenn a finnugor-elmélet? Szóba kerül néhány kulisszatitok a türk tudatú nemzetek számára páros években Bugacon megrendezett Kurultaj hagyományőrző törzsi gyűlésről, illetve a páratlan években sorra kerülő Ősök napjáról. Továbbá az utóbbit életre keltő eszméről, miszerint a magyaroknak túlságosan pesszimista a történelemfelfogása, más népek a tized akkora történelmükre is sokkal büszkébbek.