Lista készül a legkiemelkedőbben teljesítő iskolákról
Megmérettetnek az iskolák is. Az Országos Kompetenciamérés (OKM) nem csak arról szól, hogy képet adjon a magyar gyerekek kepésségeiről, hogy miként tudják az iskolában megszerzett tudást a mindennapokban használni. Hanem tükör az intézményeknek, a saját teljesítményükről. Az Oktatási Hivatal (OH) idén is összegzi azokat az intézményeket, amelyek kiemelkedően jól kompenzálták a társadalmi hátrányt vagy ugyanígy a fejlesztés területén nyújtottak kimagaslót. Az OH 3 évente a rosszul teljesítő intézményeket megkeresi, nekik saját intézkedési tervvel kell javítani a gyenge színvonalon.
Idén is közzéteszik azon iskolák listáját, melyek - függetlenül az átlagteljesítménytől – hátránykiegyenlítésben vagy fejlesztésben kiemelkedően teljesítettek. Az egy évvel korábbi, elérhető az Oktatási Hivatal(OH) oldalán. Ennek az összesítésnek az évente lezajló Országos kompetenciamérés az alapja. A teszt a gyerekek a megszerzett tudásának hétköznapi alkalmazását nézi, míg az eredménye az iskoláknak tükör – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Brassói Sándor az Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettese. Ez a lajstrom egyébként a szülőknek is segíthet az iskolaválasztásban. Az Oktatási Hivatal az átlag alatt teljesítő iskolákat és a fenntartót értesíti a rossz eredményről és ezeknek az intézmények intézkedési tervet kell készíteni, miként változtatnak a jövőben a negatív tendencián. Az iskoláknak ezt követően 3 évük van javítani az eredményeken, és amennyiben ez nem sikerül, az érintett iskolák fenntartójának kell intézkedési tervvel előállni a probléma orvoslására. Az elnökhelyettes kifejtette, nem egy, hanem három mérést vesznek alapul.
Ha 3 éven keresztül az adott iskola permanensen nem éri el az egyes képességszintet, akkor kap levelet
– fejtette ki Brassói, hozzátéve,
idén nagyjából 70-100 intézménynek kell - a több mint 4300 közül - intézkedési tervet készíteni.
Az Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettese szerint a pedagógushiánnyal küzdő intézmények esetében a szakemberhiány is szerepet játszhatott a rossz eredményekben. Elmondta azt is, hogy létrehoztak egy elemzőcsapatot, amely a diákok "szociokulturális hátterének és teljesítményének összefüggését" vizsgálja. Ők ugyanakkor csak egy javaslatcsomagot fognak letenni az asztalra, a további döntés az oktatási kormányzat kezében lesz - tette hozzá Brassói. Az elnökhelyettes azonban nem tudott konkrét időpontot mondani, hogy mikorra készülnek el az ajánlással.
Tavaly decemberben egyszerre lettek nyilvánosak a 2015-ös PISA, TIMSS és az Országos Kompetenciamérés eredményei. Az első, amely 35 OECD és 37 partnerországban vizsgálta a 15 évesek teljesítményét természettudományokból, matematikából és szövegértésből, átlagon alul sikerült. A magyar gyerekek még a 3 évvel korábbi eredményekhez képest is rontottak természettudományok terén és szövegértés tekintetében is. A nemzetközi teszt azt figyeli, hogyan tudják a diákok a megszerzett tudást a mindennapi életben használni. A négy évente esedékes TIMSS a 4. és 8. osztályosok képességeit vizsgálja matematikából és természettudományból és arra keresi a választ, hogy hatékonyan adja-e át az iskola a tantervben megcélzott tudást. Ebben a magyar gyerekek kiemelkedően teljesítettek. A hazai országos kompetencia-mérés (OKM) pedig évente jelez vissza az országostól az iskolain keresztül egészen a tanulói szintig a szövegértés és a matematikai képességekről. Hasonlóan a PISA-hoz, a tudás hétköznapi helyzetekben való alkalmazását nézi, de nem egy korosztályra szűr, hanem a 6., 8. és 10. osztályos tanulókra egyaránt.
Mint a fociban a liga...
Múlt pénteken ismertették a legutóbbi Országos kompetenciamérés (OKM) eredményeit összegző jelentést. Az eseményen ismét elhangzott, ami korábban, hogy a produkált eredményt nagyban befolyásolja, a gyerekek családi háttere. Ezt erősítette meg egyébként a 4*45 perces tesztfüzetek kitöltése mellett az az Önkéntes Tanulói háttérkérdőív, tanulói családi háttérindex, melyet országosan 78 százalékban töltöttek ki. Ostorics László az Oktatási Hivatal osztályvezetője ennek kapcsán úgy fogalmazott, az éves szinten, minden tanulóra kiterjedő felmérő teszi lehetővé a diákok eredményeinek, fejlődésük követését, mérését és elemzését. Ugyanakkor az iskolák felé is egy tükör, általa az intézmények képet kapnak saját teljesítményükről - ahogy fogalmazott - arról,
melyik ligában játszanak
Ami az országos adatokból látszik, hogy bár az eredmények mind szövegértésből, mind matematikából stabilitást tükröznek, utóbbinál a fejlődés egyenetlen. A 6. és 8. osztály között jelentős fejlődés látható, majd a 8. és 10. évfolyam között lassulás tapasztalható. A teljesítmény településtípusonként is megoszlik. Mérhető különbség van – növekvő sorrendben - a községi, a városi, a megyeszékhelyi és a fővárosi iskolák között mind 3 évfolyamnál. Ez a differencia azonban összefüggésben áll a szociális háló milyenségével.
Címlapfotó: Pitypang Iskola
