Lomnici: káosz, a nemzetbiztonság fenyegetettsége állhat elő rövid időn belül
Elkészült a külföldi lobbi szervezetek tevékenységét szabályozó törvény. A részletekről ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász beszélt a Kossuth Rádió 180 perc adásában.
A Híradó összefoglalta az elhangzottakat: a törvényjavaslat indoklása szerint arra a következtetésre jutott a jogalkotó, hogy a külföldről támogatott szervezetek, érdekcsoportok sok esetben a közösségi célokat háttérbe szorítva egyéni érdekeiket helyezik előtérbe – mondta Lomnici Zoltán.
Az alkotmányjogász ismertette, hogy Katánia főügyésze jelenleg Soros György által finanszírozott, illetve a Clinton családhoz köthető civil szervezetek után nyomoz, akik feltételezhetően együttműködhetnek az embercsempészekkel, jelentős hasznot realizálva ezáltal.
Egyértelmű bizonyítékok vannak rá, hogy Izraelben 2012-ben és 2015-ben az érintett milliárdoshoz köthető szervezetek a jobboldali kormány leváltását próbálták elősegíteni, illetve belpolitikai befolyásolási tevékenységet fejtettek ki – szögezte le.
A magyar jogalkotónak empirikus tapasztalatai lehetnek arra vonatkozóan, hogy a Soros György nevéhez köthető szervezetek körül belátható időn belül átláthatatlanság, káosz, az általános nemzetbiztonság fenyegetettsége áll elő – világított rá az alkotmányjogász.
Kétségtelen ténynek tartja, hogy az érintett szervezetek Magyarországon már 2010 előtt megkezdték a működésüket, azonban számos jel utal arra, hogy nem feltétlenül az objektivitás talaján sokszorozták meg az évek alatt az aktivitásukat és tevékenységük alkalmas lehet belpolitikai nyomásgyakorlásra. Jogvédő szervezetek, tűcsere program, melegek jogainak támogatása, abortusszal kapcsolatos szabályozás legalizálása, valamint jelenleg a migrációval kapcsolatos tevékenység van előtérben, illetve a “migráns biznisz” - írja a Híradó.
A strasbourgi „futószalagon” született ítéletek jogi megalapozottsága erősen megkérdőjelezhető, mégis vannak jogvédő szervezetek melyek ezen eszközt használva sok millió forintot szednek ki a magyar állam zsebéből – hangsúlyozta.
Pártok külföldi támogatásban nem részesülhetnek – ismertette. A Századvég kutatása hívta fel a figyelmet a kérdéses szervezetek körüli legitimitási, átláthatósági problémákra, miután a tevékenység, amit folytatnak komoly belpolitikai befolyásolásra alkalmas, mégsem vonatkoznak rájuk hasonlóan szigorú szabályozások, mint a pártokra.
Egyetért azon állásponttal, hogy közvetett módon ezek a szervezetek, illetve az említett milliárdos felelős azért, hogy a terrorizmus megjelent az Európai Unióban, ugyanis buzdítják az embereket, hogy induljanak Európa felé.
Teljesen egyértelmű a jogszabály – magyarázta Lomnici. Amennyiben egy szervezet meghatározott összegen felül kap külföldi támogatást, akkor azt fel kell tüntetnie szórólapjaiban, nyomtatott és elektronikus sajtótermékeiben. A hatálybalépést követően 15 napos bejelentési kötelezettség áll fenn. Minden civil szervezet adóköteles, így az alkotmányjogász bízik benne, hogy a jogszabály hatályba helyezése képes minimalizálni az adókikerülést, a transzparens adományozáson keresztül.
PS/Híradó Fotó: pecsma