Pesti Srácok

Magyar zsidók álltak ki élő adásban az Orbán-kormány politikája mellett

Magyar zsidók álltak ki élő adásban az Orbán-kormány politikája mellett

Több holokauszt-túlélő magyar honfitársunk telefonált be a Karc FM hétfői Paláver című műsorába, és állt ki az Orbán-kormány migránspolitikája mellett, és foglalt állást Soros György ténykedése ellen. Egyikük, Gyepes-Gilbert Ottó leszögezte: a Soros-ellenes plakátkampány egyáltalán nem antiszemita. Egy másik betelefonáló azt kérte mindenkitől, hogy jövőre ne két-, hanem háromharmados győzelemhez segítsék Orbán Viktort.

Ha Bokros Lajos, Heisler András vagy Horn Gábor netán hallgatta a Karc FM hétfői Paláverét, valószínűleg menten szívszélhűdést kapott. Ugyanis a műsorba több, magát zsidó származásúnak mondó, ugyanakkor magyarságára is büszke, magyar hazáját szerető ember telefonált be, akik keményen kiosztották az utóbbi időszakban (is) „antiszemitizmus-iparban” utazó Bokrosékat. Emlékezetes, Bokros néhány napja az interneten fasisztázta” le Orbán Viktort a Soros elleni, szerinte antiszemita propagandakampány miatt. Heisler András Mazsihisz-elnök levélben kérte a miniszterelnököt a sorosozó” plakátkampány leállítására, mert az szerinte alkalmas lehet antiszemita indulatok felkorbácsolására. A néhai SZDSZ volt ügyvivője, Horn Gábor pedig arról értekezett, hogy Soros „a legnagyobb magyarjaink egyike”, aki arra költi a pénzét, amire csak akarja.

Főként e három úriember szavaira reflektáltak a Paláver betelefonálói, akikkel Stefka István műsorvezető, a PestiSrácok.hu lapigazgatója beszélgetett. Gyepes-Gilbert Ottó holokauszt-túlélő például arról beszélt: szerinte az izraeli nagykövet Soros-kampány-leállításra való fölszólításának az lehetett az előzménye, hogy a Heisler András vezette Mazsihisztől informálódott a helyzetről, ahol vélhetően azt mondták neki, hogy itt tombol az antiszemitizmus.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott a 85 éves férfi. Elmondta, csaknem ötven évig élt az Egyesült Államokban, tizenkilenc éve költözött haza, de sohasem érzett Magyarországon antiszemitizmust. Stefka István műsorvezető azt kérdezte Gyepestől, hogy szerinte más zsidó származású emberek miért nem szólalnak meg a plakátügyben, miért nem mondják ki, hogy a Soros-plakátok nem antiszemiták. Erre Gyepes-Gilbert Ottó azt felelte: mert 1956-ban a zsidóság krémje elment az országból, és jórészt a párthoz kötődők, a volt ÁVH-sok maradtak, vagy akiknek idős szüleik éltek itt. Például az Újlipótvárosban, ahol ő is lakik,

Egy Anikó nevű telefonáló elmondta: ő is Újlipótvárosban lakik, édesanyja zsidó származású, így ő is annak minősül, ám mivel édesapja nem volt az, a környezetében élő zsidók gójnak csúfolták őt. Már csak emiatt is egyetért Gyepes-Gilbert Ottó minden szavával. Egyebekben pedig azt kérte mindenkitől, hogy jövőre szavazataikkal ne kettő-, hanem háromharmados győzelemhez segítsék Orbán Viktort.

Soros, a „frontember”

Egy másik betelefonáló, Vajda Miklós úgy jellemezte a mostani helyzetet, mintha a moziban kimerevítették volna nekünk a képet: most jól látszik, hogy ki hová tartozik. Itt van Soros György, aki szervezi a migrációt, és „többek között Magyarország létére tör a világból összeharácsolt, mérhetetlen vagyonával”. Ám Soros csak egy „frontember”, aki előre van tolva, ő valójában a „háttérhatalom képviselője – fogalmazott a telefonáló.

Ez utóbbi csoportba sorolta a Sorosnak köszönetet mondó, őt a legnagyobb magyarok egyikének nevező Horn Gábor volt SZDSZ-es politikust. Egyúttal visszautasította Horn állítását: nem igaz, hogy az amerikai spekuláns arra költi a pénzét, amire akarja – ugyanis arra nem fordíthatja, hogy más népeket, jelen esetben a magyart, tönkretegye.

Reiner Péter; fotó: felvidek.ma

A szintén holokauszt-túlélő Reiner Péter (akit 2006. október 23-án a Fidesz nagygyűlése után bántalmaztak a rendőrök) a műsorban arról beszélt: mélységesen egyetért az Orbán-kormány migráció elleni fellépésével – még ha vannak olyan egyéb ügyek, amikben kevésbé.

Egy másik betelefonáló azt részletezte, mi minden tett az Orbán-kormány a zsidóság érdekében. Megemlítette, hogy a budapesti zsidó olimpiára harmincszor annyit költenek, mint amennyit a németek a berlinire, ám a Magyarországot antiszemitázóknak „ez sem elég?!”. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az erre szánt hárommilliárd forintban benne van egy újonnan épülő sportközpont is, amely a kormányzat szándéka szerint a játékok után a zsidó közösség sportcentruma lesz – P. T.)

„Bevándorlásszervező Ügynökség”

A műsorban Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára elmondta: nem a magyar kormány az egyetlen, amelynek komoly vitái vannak Soros Györggyel. Fölidézte:

Az államtitkár megemlítette, sokan az amerikai spekulánst sejtették a kilencvenes évek második felében kirobbant ázsiai pénzügyi válság hátterében is. A migránsválság kapcsán megjegyezte:

Forrás: Karc FM. Vezető kép: nava.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.