Már megint Magyarország katonai megszállását várják a haladók

A leghíresebb magyar pornóregény-író a Klubrádió Hetes Stúdió című műsorában hozta a tőle elvárt szintet, és ehhez hagyományosan alkalmas vendégeket is talált maga mellé. A fájdalom aktuális okozója még mindig a CEU-ügy. Bolgár (aki egyébként igazi nagypályás lenne a ­Ki tudja minél kevesebb mondatban minél többször kimondani, hogy európai versenyben) szerint a kormány azért tolta ki egy évvel az egyetemmel szembeni elvárások teljesítési idejét, hogy bizonytalanságban tartsa az intézményt, amely így „magától meghal”, mert nem mennek oda a diákok. A műsorvezető felismerése, hogy hiába rendelte be példátlan módon a magyar miniszterelnököt az Európai Néppárt elnöksége is, hiába az európai botrány,

Amikor beszélgetőtársa, a Fejér Megyei Hírlaptól az Orbán-interjú meghamisítása miatt kirúgott Klecska Ernő visszakérdezett, hogy mi védi Orbánt, elgurult Bolgár György gyógyszere, és felmelegítette a teljes szétesettségből kijönni képtelen baloldal végső vágyát, a külföldi katonai intervenciót Magyarország ellen:

Bolgár György tehát azt fájlalja, hogy az Európai Unió nem buktathatja meg Orbán Viktor törvényesen választott kormányát az EU-ból való kirúgással, pénzmegvonással, horribile dictu katonai beavatkozással.

Az uniós-kínai kereskedelem üdvös, a magyar-kínai aggályos

Itt azonban még nem volt vége, hiszen nincsen klubrádiós műsor önellentmondás nélkül. A résztvevők a magyar-orosz kapcsolaton kezdtek sopánkodni. Szerencsére ott volt a műsorban Herskovits Eszter, a 168 Óra munkatársa is, akinek minderről az jutott eszébe, hogy a minapi kínai látogatás is komoly aggályokat ébresztett az uniós vezetőkben. Ebből kiindulva azon filozofált a trió: mekkora hülyeség, hogy Magyarország lesz a Kelet és Nyugat közti kapu, hiszen Kína nem fogja feláldozni a EU-s gazdasági kapcsolatrendszerét, hogy Magyarországgal kivételezzen.

– tette hozzá harsány magabiztossággal Herskovits, nagy helyeslést bezsebelve.

Nagyon vártuk volna, hogy elmeséljék, Kína uniós gazdasági kapcsolatai miként jöttek létre, ha nem kínai küldöttségek nyugati látogatásai révén. Ha pedig mégis, akkor ezek a nyugati látogatások is komoly aggályokat ébresztettek-e az uniós vezetőkben? Ehelyett még némi sopánkodás hangzott el, hogy a kínai gazdasági kapcsolat pont annyira aggályos, és pont annyira nem tud ellene mit tenni a Művelt Nyugat, mint az orosz kapcsolat ellen.

Persze ne játsszuk a hülyét, pontosan tudjuk, hogy ha Németország vagy Franciaország üzletel az oroszokkal és a kínaiakkal, arra nem ráncolja úgy a szemöldökét a haladó kórus, mint amikor Magyarország teszi ugyanezt. Ugyanúgy, ahogy például annak sincs következménye, ha Franciaország tíz éven át nem képes elérni a kötelező költségvetési hiánycélt, míg Magyarországnak kőkeményen elmagyarázták még 2010-ben, hogy számára ilyen opció nem is létezik. Az oroszokkal és kínaiakkal kiépített magyar gazdasági kapcsolaton pedig azért aggódik az Európai Unió, mert annyival kevesebb üzlet jut a haladó kórust eltartó gazdasági köröknek, nem beszélve a magyar mozgástér növekedéséről. Röviden szólva: sem a nagy nyugati cégeknek, sem az általuk kitartott német, francia és más nyugati politikai elitnek, sem az EU vezetőségének nem érdeke, hogy Magyarország vagy bármely más ország kimásszon a félgyarmati állapotából.

Ha pedig mégis megpróbálja, akkor a gyarmattartók helyi megbízottainál rögtön elkezd működni az alapreflex, és tekintetüket nyugat felé vetve, lázas izgalommal remélik a katonai intervenciót, amely majd helyreteszi ezt a renitens népet.