Eljárást indított Ukrajnában az ügyészség a Scooter német technozenekar tagjai ellen, mert pénteken felléptek egy zenei fesztiválon az Oroszország által jogellenesen elcsatolt Krímben – tudatta egy interjúban Ukrajna berlini nagykövete.
A Funke Mediengruppe médiacsoportnak adott interjúban Andrij Melnik világossá teszi, hogy a zenekar súlyos jogi következményekre számíthat. Ez nem csak botrányos, hanem bűncselekmény – húzta alá Melnik.
Ez nem valami apró kihágás, hanem egy súlyos bűntett, melynek következményei lesznek” – hangoztatta a diplomata.
A Scooter a Szevasztopolhoz tartozó Balaklavában lépett fel a ZBFest nevű zenei rendezvényen. H.P. Baxter, a zenekar frontembere a múlt hónapban azt mondta: zenélni mennek a Krím félszigetre, nem politizálni. Az ellenük indult eljárást egyelőre nem kommentálták.
Kijev rendszerint kitiltja Ukrajnából azokat, akik jogellenesen látogatnak el az Oroszország által 2014-ben a nemzetközi jog semmibevételével elcsatolt Krímbe, amelyet a nemzetközi közösség továbbra is Ukrajna részének tekint, s elcsatolását semmilyen formában nem ismeri el. Kijev előre figyelmeztette a zenekart, hogy ha a Krímbe látogatnak, akkor Ukrajnában akár nyolcéves börtönbüntetést is kiszabhatnak rájuk.
A Krím elcsatolása miatt az Európai Unió is szankciókat vezetett be a Krímmel szemben; uniós állampolgárok szinte semmilyen üzleti tevékenységet nem folytathatnak a félszigeten, így a Scooter még Németországban is számíthat következményekre.
MTI; Fotó: cleepr.ru
khm
2017-08-06 at 11:40
Lakossága[szerkesztés]
Lakossága 2001-ben 2 024 056 fő (ebből 58,3% orosz, 24,3% ukrán, 12,1% krími tatár, 1,4% fehérorosz, 0,5% tatár, 0,4% örmény, 0,2% körül zsidó, lengyel, moldován, azeri, 0,1% körül üzbég, koreai, görög, német, mordvin, csuvas, cigány, bolgár, grúz és mári, valamint karaimok, krimcsákok és egyéb nemzetiségűek).
Az oroszok, ukránok, görögök és bolgárok többsége ortodox hitű, a krími tatárok szunnita muzulmánok. Elterjedt az izraelita, a katolikus és a protestáns vallás is.
khm
2017-08-06 at 11:38
A kunokat 1237-ben a tatárok űzték el, és Krímet 1441-ig a Kipcsak kánság alkotórészévé tették. Ugyanezen időben a genovaiak számos gyarmatot alapítottak rajta, amelyek közt Kaffa (ma Feodoszija) tett szert a legnagyobb gazdagságra. 1441-ben a Krími Tatár Kánságnak vált jelentékeny részévé. 1475-ben II. Mehmed szultán ezt török fennhatóság alá vetette. Az oroszok már Nagy Péter cár uralma alatt támadni kezdték a félszigetet, és Törökország az 1774-es kücsük-kajnardzsi békében Krím függetlenségébe beleegyezni kényszerült. A félsziget azonban a függetlenségét csak rövid ideig élvezhette. 1783-ban Sagin-Girei, az utolsó tatár kán birtokáról évdíj fejében az oroszok javára lemondott. A félszigeten találkozott II. József császár és király 1787-ben II. Katalin cárnővel, akivel szövetséget kötött a törökök ellen, és ez alkalommal mutatta Patyomkin herceg az általa építtetett falvakat (Potemkin-falu).[8] Potyomkin a „Tauriai” melléknevet kapta. Tartja magát a mítosz, hogy a falvak fele csak papíron létezett. Valójában ezt valószínűleg csak Potyomkin moszkvai ellenfelei terjesztették. (Lásd még a II. Katalin szócikket.)
khm
2017-08-06 at 11:32
Krím,soha nem tartozott U krainához.
Ha jól emlékszem Nagy Katalin csapta hozzá Oroszországhoz. Miközben kitakarították az iszlám szarháziait a Balkánról.