Pesti Srácok

Merkel: nagyobb szigor kell a védelemre nem szoruló menekültek hazaszállításához

Merkel: nagyobb szigor kell a védelemre nem szoruló menekültek hazaszállításához

A védelemre nem szoruló menedékkérők hazatelepítését jóval nagyobb következetességgel és szigorral kell végrehajtani, a védelemre szoruló emberek beilleszkedéséhez pedig minél több kapcsolatra van szükség a menekültek és a helyiek között, hogy ne az előítéletek határozzák meg a két csoport viszonyát - mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Nürnbergben, egy lakossági fórumon.

A menekültválság nem azért alakult ki, mert Németországban "valaki azt mondta, hogy szeretnénk több százezer menekültet", hanem azért, mert azokban a régiókban, amelyekben ezek az emberek eddig éltek, sokak számára elviselhetetlenné vált az élet - mondta a kancellár. Fontos tanulság, hogy a külpolitikában és a nemzetközi fejlesztési együttműködésben - a fejlődő országok támogatásában - jobban kell törekedni a menekülthullámokat kiváltó okok megszüntetésére, a Németországba menekült embereket pedig be kell fogadni, legalábbis addig, amíg hazájukban helyreáll a béke - fejtette ki a kancellár. Hangsúlyozta, hogy továbbra is bízik a befogadás és a beilleszkedés, vagyis az integráció sikerében. "Igen, a menekültek tényleg nagyon-nagyon sokan vannak, mi viszont 80 millióan vagyunk" - jegyezte meg Angela Merkel. Gyűlölettel viszonyulni a menekültekhez nem érdemes, mert úgy biztosan nem sikerül az integráció. Inkább "barátságosan, de egyértelműen" ismertetni kell az együttélés szabályait - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy miként lehet gondoskodni a törvénytisztelő magatartásról, ha a rendőrség szemet huny a menedékkérők által elkövetett lopások felett, a kancellár elmondta, nem tudja, hogy mindez csak pletyka, vagy igazság, az viszont biztos, hogy a lopást semmivel nem lehet igazolni, a törvényeket pedig mindenkivel szemben érvényesíteni kell, mert "nagyon rossz vért szül", ha nincs egységes mérce. Az aggodalmak jogosak, de az általánosítás nem visz előre. Nem szabad minden menekültet egy kalap alá venni, mint ahogy "a németek sem mind olyan kiváló emberek, ahogy hittük" - mondta a kancellár.

PestiSracok facebook image

A félelmeket és aggodalmakat leginkább az ismerethiány élteti, ezért minél több kapcsolatra van szükség a menekültek és a helyiek között, hogy ne az előítéletek uralkodjanak, és a Németország erejét adó középosztály toleráns maradjon - emelte ki Angela Merkel a Jól élni Németországban: minden, ami fontos nekünk című társadalmi párbeszédfolyamat nürnbergi állomásán, amelyen 60 - előre kiválasztott - emberrel beszélgetett.

A kancellár kiemelte, hogy az integráció nem feltétlenül örökre szól, a menedékkérők legnagyobb csoportját adó szíriaiak is csak három évre kaphatnak menekültstátust, és utána sokan visszatérnek majd a hazájukba, ha helyreállt a béke. Így történt a legutóbbi nagy menekülthullám idején is, a kilencvenes évek elején, amikor a délszláv háború elől menekültek tömegek Németországba - mutatott rá Angela Merkel.

A kancellár megerősítette azt a német kormány képviselői által hónapok óta hangoztatott alapelvet, hogy a védelemre nem szoruló, menedékjogért gazdasági okok miatt folyamodó kérelmezőket haza kell telepíteni, mert különben nem marad elég erő a védelemre szorulók támogatására. Ebben jóval nagyobb szigorra és következetességre van szükség - hangsúlyozta Angela Merkel, rámutatva, hogy az utóbbi években az elutasított menedékkérők csupán 15 százalékát szállították vissza hazájukba.

A kancellár a fórumon számos éles bírálat és aggodalmat, félelmet kifejező kérdés mellett elismerést is kapott. Az egyik résztvevő elmondta, hogy soha nem értett egyet politikájával, de most egy barátja nevében is azt kell mondania, hogy támogatja a menekültügyben képviselt álláspontját. "Na, akkor már hárman vagyunk" - jegyezte meg erre a felszólalásra Angela Merkel a kormány honlapján élőben közvetített fórumon.

MTI

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.