Nagy zűr Kishantoson: szántanák, ha hagynák
„Győzött a kétharmad, megindultak a gépek. Lezárták az utakat, és elkezdték beszántani a növényeket. Brutális támadás indult a földek ellen” - idézi a hvg.hu szombat reggeli cikke a szavaival drámai hatást keltő Ács Sándornét, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetőjét azzal kapcsolatban, hogy egy őrző-védő cég lezárta a kishantosi földekhez vezető utakat, a Kishantos Vidékfejlesztési Központ által kezelt 21 földrészleten pedig munkagépek kezdték el beszántani a növényeket. A Nemzeti Földalapkezelő (NFA) állami földprogramért felelős államtitkára, Bitay Márton szerint az NFA-nak nincs köze ahhoz, hogy a helyi gazdák megkezdték a szántást. Bitay az MTI-nek azt mondta, hogy a kérdéses állami földterületet az NFA pályázati úton haszonbérbe adta helyi gazdáknak, akik fél éve nem tudják azt használni, mert a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, amelynek tavaly ősszel lejárt a szerződése, nem hajlandó levonulni a területről.
Bitay szerint utóbbi kárt okozott az államnak azzal, hogy nem engedte beszántani a területet. Elmondta azt is, hogy a megkötött szerződés kötelezi a helyi gazdákat, akik a gazdálkodási tervükben számos kötelezettséget vállaltak, de nem tudják azokat végrehajtani, mert nem jutnak hozzá a területhez. A politikus tudatos provokációnak nevezte a kishantosiak akcióit, mert a volt bérlőknek semmilyen jogosultságuk nincs használni a földterületet. Az államtitkár szerint az ügynek „politikai vonulata” is van, hiszen a kishantosiak vezetője, Ács Sándorné egy párt képviseletében elindult a parlamenti választáson. Ács mindössze 1,26 százaléknyi szavazatot kapott, szemben a győztes fideszes jelölt 47,82 százalékos eredményével. A politikai szálat erősíti az, hogy az Index szerint Szabó Rebeka, az Együtt-PM szakpolitikusa, volt LMP-s képviselő is Kishantosra tart.
A hírportál szerint a Greenpeace Magyarország aktivistái már a helyszínen vannak. Februárban ők tettek büntető feljelentést és indítottak pert a kishantosi állapotok miatt hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen, és jelenleg is perben állnak Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel. A kishantosi oktatási és termelési központot annak idején német-magyar kormányközi program keretében indították, szakmai alapjait a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete tervezte meg, dán közreműködéssel. A fő profil (bio vetőmag előállítása) mellett működött itt népfőiskola is. A kérdéses 452 hektáros területre összesen 10 pályázatot írt ki a Nemzeti Földalap, a kishantosiak egyetlen hektár földet sem nyertek. A nyertesek között állítólag van salgótarjáni építési vállalkozás, amely a pályázat beadása előtt változtatott székhelyet és nevet, bár a tevékenységi kört elfelejtette.
Forrás: MTI és Index, fotó: Index
