Durva kampány előzte meg a 2004. december 5-i népszavazást, amelyben a határon túli magyarok állampolgárságáról dönthettek a választópolgárok. Az élénk közéleti vitát kiváltó népszavazás mindkét kérdésben eredménytelen volt az alacsony részvétel miatt, ez pedig a magyarországi és a határon túl élő magyarság kapcsolatát hosszú időre beárnyékolta.
Két kérdésben tartottak 2004. december 5-én országos ügydöntő népszavazást Magyarországon. A népszavazást eredetileg csak a kórházak privatizációjával kapcsolatban, a Munkáspárt kezdeményezésére írták ki, amihez a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) aláírásgyűjtésének sikeres lezárulása után még egy, a magukat magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon élő, nem magyar állampolgárok egyszerűsített honosítását lehetővé tévő törvény megalkotását elrendelő kérdés társult. A baloldali pártok negatív kampánya és a kettős állampolgárságról kiírt referendum eredménytelensége a magyar politika és a határon túl élő magyarság kapcsolatát hosszú távon megterhelte.
Két kérdés, amit érdektelenség kísért
A Magyarok Világszövetsége az 1990-es évek közepe óta szorgalmazta a határon túli magyarság, illetve az anyaország közötti kapcsolat jogi alapra helyezését. Ennek első lépéseként a szervezet támogatta a határon túli magyarok számára kedvezményeket tartalmazó úgynevezett státustörvény megalkotását, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ennél szorosabb kapcsolatot tartanak szükségesnek. Az ezredforduló környékén a határon túli magyarok jogállásának rendezése többször is napirendre került, majd 2003 nyarán a Magyar Demokrata Fórum (MDF) kísérelt meg elfogadni egy egyszerűsített honosítási törvényt, ám a párt próbálkozása többszöri alkalommal sem járt sikerrel. Az MVSZ vezetése 2003. augusztus 13-án úgy döntött, hogy népszavazást kezdeményeznek minderről. Az aláírások összegyűjtése 2004 májusában és júniusában zajlott. 2004. július 2-án az MVSZ képviselői 321 ezer aláírást adtak át az Országos Választási Bizottságnak, ezek közül az ellenőrzés 274 ezret hitelesnek talált. Szeptember 13-án az Országgyűlés országos népszavazást rendelt el az MVSZ kezdeményezése nyomán, Mádl Ferenc október 24-én a kórházprivatizációs szavazással egy napra, 2004. december 5-ére tűzte ki a referendumot.
A népszavazás kezdeményezőinek véleménye szerint az IGEN válasz győzelme esetén az Országgyűlésnek a honosítás egy új esetéről kellett volna törvényt alkotnia. Ebben az esetben a magát magyar nemzetiségűnek valló, külhoni, magyar igazolvánnyal rendelkező személy (vagy akit a létrehozandó törvény magyarnak mond) kérelemre magyar állampolgárságot kaphatott volna.
Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyar igazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?”
A külhoni magyarokat érintő népszavazási kérdés sokszor indulatokkal telített vitát váltott ki Magyarországon és a szomszédos országok magyar közéletében egyaránt. Míg a jobboldali pártok, elsősorban a Fidesz kezdettől fogva támogatta az egyszerűsített honosítás ügyét, addig a legnagyobb baloldali párt, az MSZP kezdetben semleges, később elutasító álláspontra helyezkedett azzal érvelve, hogy a kettős állampolgárság megadása a szülőföldről való tömeges elvándorláshoz vezetne.A jobboldalon az állampolgárság megadását a trianoni békeszerződés által szétszakított magyar nemzet újraegyesítésének egyik módjaként mutatták be. A Fidesz kampányának csúcspontja a 2004. november 27-én a budapesti Városligetben megtartott Összetartozás Napja nevű rendezvény volt, ahol Orbán Viktor a magyarság szempontjából sorsdöntő jelentőségű eseményként vázolta fel a népszavazást. A nem parlamenti pártok közül a radikális nemzeti konzervatív Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) folytatott intenzív kampányt karöltve az akkor megalakult Jobbik-kal.
Gyurcsány: Nem!
Az SZDSZ nem fizető adózók rémképével riogatott
Az SZDSZ határozottan és nyíltan foglalt állást a kettős állampolgárság megadásával szemben. Fodor Gábor az SZDSZ novemberi tanácskozásán óva intett a nemzetállami eszme erősítésétől és nem szavazatra biztatta a párt tagságát. Az SZDSZ hangsúlyozta annak veszélyét, hogy a határon túli magyarok nem adózó, de jogaival élő tömegként jelennek majd meg, ezzel túlterhelve a magyar államháztartást. Kuncze Gábor a szocialistákhoz hasonlóan felelőtlen és a magyarok közé éket verő eseményként nyilatkozott a népszavazásról. Gyurcsány utolsó hozzászólásában – miután négyszer mondta ki, hogy 15 millió magyarért felelős – kijelentette:
Nem a szavazásra, nem az igen szavazására, hanem az attól való távolmaradásra biztatok, hogy ne erőszakkal próbáljuk megoldani azt, amire nincsen még kész a magyar nemzet”.
A vita teljes szövege itt olvasható.
Eredménytelenség lett a vége
A negatív kampány megtette a hatását, hiszen a választásra jogosultak mindössze 37,58%-a járult az urnákhoz. A népszavazás eredménytelensége és a nemmel válaszolók viszonylag magas (a leadott szavazatok 48,43%-a) aránya óriási csalódást okozott a határon túli magyarok számára. Duray Miklós, az MKP alelnöke így kommentálta az eredményt:
Politikai értelemben sajnos az a helyzet, hogy akik az állampolgárság kérdésében nemmel szavaztak, azok valójában igennel szavaztak a nemzet szétdaraboltságára”.
A csalódottságot csak fokozta, hogy a szlovákiai magyarság számára már 2004-ben is, a romániaiaknak pedig a tavalyi EU-csatlakozás miatt pusztán szimbolikus jelentőségű lett volna a kettős állampolgárság megadása, amely az anyaország érzelmi kötődését jelképezte volna a határon túl élő magyarok irányába.
A PestiSrácok.hu összeállítása
Fotó:hvg
algohun
2016-12-12 at 13:42
Már 12 éve halálosan unom ezt a műveletlenséget butaságot és matematikai analfabétizmust mindkét oldalról akik azt hazudják még máig is hogy nem volt érvényes a 37 és fél %os szavazás vagy népszavazás vagy a nemrégi szintén valami 4O%os ahol az eredmény 98%os lett.
Nem kell még ezer év muzlim hódoltság. Elég volt két évszázad pusztitás.
Akkor most titakoznak a román választás miatt mert ott is csak 39% szavazott?
Annak érvényességét senki sem kérdőjelezi meg sem Romániában sem Erdélyben sem Magyarországon?
Micsoda idióta elmebaj ez hogy Magyarországon ilyen vagy olyan küszöb megköveteltetik.
Ha száz százalékos a szavazati arány ami gyakorlatban nem létezik
vagy ha tiz vagy akár egy százalékos akkor annyian voltak érdekeltek a döntésben. Slussz.
A többség pedig a 5O.OOOOOO1 százalék és a kisebbség meg a 49.9999999999.% Slussz.
Tehát a majdnem 4O%os részvétel és 5O+ százalékos eredmény érvényes és döntő volt. 37 1/2 …..51.5?
Szóval a többség IGENnel szavazott a kettős állampolgárságra!!!
Úgy látszik Magyarországon a kétszer kettő nem négy hanem öt vagy három.
fiataljobbikos
2016-12-07 at 12:53
A JOBBIK javaslata az volt, hogy minden betelepülést meg kell akadályozni. A fidesznek ez nem tetszett, ez miatt nem szavazta meg a kiherélt indítványt.
khm-nek válaszolva azzal mi van, hogy a haza védelme minden magyar állampolgárnak szent kötelessége. Kíváncsi vagyok válaszára.
Kaktusz
2016-12-07 at 02:46
fiataljobbikos
Senki nem sikálta el a jobbik javaslatát. Maga a jobbik volt az aki a saját javaslatát nem támogatta!
fiataljobbikos
2016-12-07 at 00:09
Tisztelt khm
Egyetértek az idézettel, de jobbik a pénzért beengedett migránsokat sem látná az országban, még a fidesznek csak a pénz a fontos. A jobbik javaslatát meg elsikálták.
khm
2016-12-06 at 17:28
Csak halkan jegyzem meg,hogy MINDEN MAGYAR embernek JOGA van beleszólni akár a belpolitikai életbe .
khm
2016-12-06 at 17:25
Ez a mondata még áprilisban hangzott el.
khm
2016-12-06 at 17:23
fiataljobbikos
2016-12-06 at 08:43
Arra még emlékszik? Idézem:
“– Semmi más dolgunk nincs, mint az önök népszavazási kérdésének végéről levenni a kérdőjelet, pontot tenni a helyére, és betenni az alaptörvénybe. Önöknek szavazniuk kell majd a kérdésről, és akkor eldől, hogy az önök kvótáról szóló népszavazása valójában miről is szól. Arról szól, hogy önök el akarják utasítani a kvótát? Mert akkor meg kell szavazniuk! Nem tehetik meg, hogy a saját népszavazási kérdésük alaptörvényi erőre emelését nem szavazzák meg. Vagy ha megteszik, akkor arra derül fény, hogy önök a kvótáról szóló népszavazás ügyét csak politikai kampánycélokra használják. De azt én nem tudom másnak nevezni, mint hazaárulásnak – mondta akkor a Jobbik elnöke a parlamentben.”
És mit csinált,frakcióstól megfelelt az önmaga által megfogalmazott kritériumnak.
Végkövetkeztetés,hogy hazaáruló.
Kaktusz
2016-12-06 at 09:02
fiataljobbikos
Ön van tévedésben, mert a jobbik megszavazhatta volna a törvénymódosítást, mégsem tette. És szó sincs semmiféle könnyű pénz megszerzéséről, hiszen a magyar kormány is ugyanazt tette, amit más kormányok. A jobbik csak azért gáncsolta el a dolgot, mert hazaárulók, és szembeköpték a saját szavazóikat is. Mikor tanulnak meg a többi ellenzéki párttal felülemelkedni a pártpolitikán és a fontos döntésekben helyesen dönteni?
Terry
2016-12-06 at 08:47
Az MSZP-nek igaza volt. Aki nem itt él és adózik, ne kapjon szavazati jogot.
fiataljobbikos
2016-12-06 at 08:43
Tisztelt khm ön tévedésben van nem a jobbik a hazaáruló, mert ő megszavazta volna a törvénytervezetet, de a fidesz nem volt hajlandó lemondani a könnyű pénzről. Ez az igazi hazaárulás!!!
Pityipalkó
2016-12-06 at 08:33
A 2004-es népszavazás aljas hatalmi játszma volt, a külhoni magyarokat csak felhasználták a bulihoz. A totál jelentéktelen Magyarok Világszövetsége gerjesztette a témát, hogy növeljék a befolyásukat.. A Fidesz meg rárepült, mert ezzel is lehetett ütni az MSZP-t és nyomni a hazaárulózást. 12 év után úgy látom, egy egész ország belegebedt a történetbe.
algohun
2016-12-05 at 23:46
Olyan nincs hogy érvényelen volt az alacsony részvétel miatt. Agymosott idióta.
khm
2016-12-05 at 19:09
hazaáruló jobbikosok
fiataljobbikos
2016-12-05 at 18:32
Egyetértek, hogy az elszakított területek magyar lakosai megkapják az állampolgárságot, de ne avatkozzanak bele politikai életbe.
Kaktusz
2016-12-05 at 18:10
Kár, hogy a babakocsiját nem a vonat tolta ennek a senkiházi Gyurcsánynak!
khm
2016-12-05 at 17:51
Nem volt Erdélyben olyan falu,vagy város,ahol ne kérdezték volna meg,mire szavaztunk.
És ezt a retkes rohadék gyurcsányiéknak köszönhettük.
És ezek miatt kellett magyarázkodnunk…..