Pesti Srácok

Nem fenyeget az elévülés veszélye az Alstom-ügyben

Nem fenyeget az elévülés veszélye az Alstom-ügyben

Nem fenyeget az Alstom-ügy büntetőjogi elévülése, mert vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés esetében akár 10 év börtönt is kiszabhat a bíróság és ugyanennyi az elévülés ideje is - közölte szerdai számában a Magyar Idők.

Cservák Csaba alkotmányjogász a lapnak elmondta: a hivatalos személy által elkövetett bűncselekmény büntetési tétele magasabb a magánszemélyénél, illetve a magyar büntetőjogban nincs abszolút elévülési idő. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az elévülési időt félbeszakítják különböző eljárások, amelyek következtében az elévülés számlálása újrakezdődik - tette hozzá. A lap ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy Medgyessy Péter egykori szocialista kormányfő a metrókocsi-beszerzések idején hivatalosan utazó nagykövet - "Magyarország lobbistája" - volt, de ezzel párhuzamosan 180 millió forintot kapott jó tanácsaiért az Alstom járműipari cégtől. Cservák Csaba szerint a kérdés az, hogy ki a hivatalos személy: egy diplomata, utazó nagykövet annak minősül-e. Ugyanis, hogy valaki hivatalosan nagykövet legyen, ahhoz a köztársasági elnök kinevezése kell. Felidézik, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 4-es metróról készült jelentésében is nevesíti Medgyessy Pétert. A volt miniszterelnök idén februárban több sajtóorgánumnak is elismerte, hogy megkereste őt a 4-es metró és az Alstom-szerződések ügyében az OLAF, azonban azt tagadta, hogy bármi szerepe lett volna a francia céggel kötött szerződéseknél. Arra is emlékeztetnek, hogy a Legfőbb Ügyészség augusztus 3-ig hosszabbította meg az Alstom-ügyben a nyomozást. A hatóság tájékoztatása szerint továbbra is két embert gyanúsítanak, akiket a nyomozás érdekeire hivatkozva egyelőre nem neveztek meg, illetve egy harmadikkal szemben nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki - írta a Magyar Idők.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.