Bűncselekmény hiányában az ügyészség elutasította azt az ismeretlen tettes ellen, csalás és közokirat-hamisítás gyanúja miatti feljelentést, amelyet Szigetvári Viktornak a Magyar Nemzetben megjelent nyilatkozata alapján tett egy magánszemély. A Bajnai Gordon által alapított Együtt ügyvezető társelnöke korábban elismerte, hogy a Haza és Haladás Egyesületet, azaz végső soron az Együtt a Korszakváltók Pártját is támogatta a Soros Györgyhöz köthető Center for American Progress (CAP). A feljelentés rámutatott: költségvetési szervtől, állami vállalattól, közvetlen költségvetési vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítványtól vagyoni hozzájárulást párt nem fogadhat el, így külföldi államtól és névtelen támogatótól sem. Ha mégis, ezt köteles tizenöt napon belül a központi költségvetésbe befizetni. Ha ezt nem tették meg, csalást követtek el.

Az ügy miatt korábban a Fidesz is tiltakozott. Tuzson Bence frakciószóvivő elfogadhatatlannak nevezte, hogy Soros György alapítványa egy magyar pártot támogatott, a Fidesz ezért választ várt az Együtt-től, hogy mennyi pénzt kapott, s azt milyen célokra használta fel.

– Nagyon helytelenítjük, hogy politikai pártok külföldről fogadnak el támogatást, s ez további kérdéseket vet fel, hiszen korábban ők nyilatkozták azt, hogy el fognak számolni minden összeggel. Most pedig nem akarják megmondani, mennyi pénzt kaptak a Soros-alapítványtól. A másik kérdés, hogy mit kértek cserébe ezért a támogatásért? – mondta a Fidesz frakciószóvivője.

Eközben kiderült az is, hogy Bajnai Gordon legutóbbi, tavaly nyáron leadott, 2013-ra vonatkozó vagyonnyilatkozatában, illetőleg záró vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel, honnan származik a jövedelme, így az sem derül ki, miből finanszírozta életvitelét és politikai tevékenységét. A Magyar Hírlap hívta fel a figyelmet arra, hogy Bajnainak a 2010-es kormányváltás után alapított saját tanácsadó cége, az Ebit Consulting Kft. az első évben több mint 17, 2012-ben pedig több mint 45 millió forint nettó árbevételt ért el. A nyereséget az üzleti évek végén osztalékként szinte teljes egészében kivette az egyszemélyes tulajdonos Bajnai. Ez 2011-ben 6, 2012-ben pedig már csaknem 26 millió forint volt.

„Foglalkozása: ügyvezető. Munkahelye: Ebit Consulting Kft. Szünetelteti-e foglalkozását: igen. Foglalkozásából származó havi bruttó jövedelme: 0 Ft. A cég eredményétől függő osztalékot veszek fel” – olvasható Bajnai Gordon legutóbbi vagyonnyilatkozatában. Ebben a volt miniszterelnök a gazdasági érdekeltségi részében az Ebitnél a tulajdoni érdekeltségét 100 százalékban határozza meg, vagyis a vállalkozásból kivont jövedelem egészében őt illeti. Nem tüntette fel azonban e jövedelmek rendszerességét, sem nagyságát, vagy azt, hogy mikor és mennyi osztalékot vett fel, noha az Ebit 2013-ban már 51,4 millió forint nettó árbevételt ért el, eredménytől függő osztaléka 18,3 millió is lehetett, ennyi volt az adózás utáni nyereség. Bajnai bevallásában azt sem tüntette fel, hogy bécsi székhelyű vállalkozásából, az Inverness GmbH-ból, amelynek 40 százalékos tulajdonosa, milyen jövedelemre tett szert.

Noha bevallása szerint semmiféle jövedelme nem volt, Bajnai számos, összesen csaknem hétezer négyzetméternyi ingatlant tartott fenn. Legutóbbi nyilatkozata szerint van egy fővárosi XII. kerületi, 271 négyzetméteres háza, egy nemesnádudvari pincéje présházzal, és telke Etyeken. Ugyanitt felerészt tulajdonosa egy másik, 3500 négyzetméteres ingatlannak, Tihanyban pedig egy üdülőteleknek. Emellett 55 millió forintos megtakarítása van. Autója nincs, van viszont egy 2006-ban vásárolt festménye, ám erről sem tudni többet: nem jelölte meg, kitől származik és mennyi az értéke.

„Bajnai Gordon vagyonnyilatkozata jogilag és tartalmilag pontosan tükrözte jövedelmét, semmilyen jövedelmet nem titkolt el, valamennyi törvényi kötelezettségének eleget tett” – közölték megkeresésünkre az Együttnél.

A parlament mentelmi bizottságának volt elnöke a Hír TV-nek azt mondta, hasonló esetre még nem volt példa. Rubovszky György biztos abban, hogy Bajnai szabálytalanságot követett el. De azt, hogy ennek milyen jogi következményei lehetnek, majd szakértőknek kell megvizsgálni.

Forrás: Magyar Nemzet