Negyedmillió ember. A misztikus és hanyagul odavetett számok országában bizonyára sokak számára megmosolyogtató, ha a szervezők egy rendezvényre legalább ennyi reménybeli látogatót jeleznek. Miután a hazai média hagyományosan javarészt tudomást sem vesz a kétévente megrendezett Kurultájról – Európa vitán felül legmonumentálisabb lovas hagyományőrző rendezvényéről –, az idén is ott kellett lenni Bugacon, hogy az arcokról lefagyjon a szkeptikus mosoly.
MARKOVICS PÉTER – PestiSrácok.hu
Noha a bejáratnál nem üzemelt lélekszámláló, a hatalmas hun kapu felé hömpölygő és a helyszínt benépesítő tömeg látványa nagyjából igazolta a szervezők bejelentését, miszerint az ötödik magyarországi “törzsi gyűlés” háromnapos ünnepén végül látogatórekord született. A bugaci puszta három napra ismét a rokon gyökérzetűek – vagy ahogy a szervezők fogalmaznak: a hun és türk tudatú nemzetek – „világközpontja” lett, ahol megelevenedett a hunok, az avarok és a honfoglalás kori magyarok világa.
A szombati seregszemlén 12 ország 27 íjfeszítő, lovas nomád gyökerű nemzete – köztük a török, bolgár, üzbég, azeri, kirgiz, kazak, mongol, türkmén, ujgur, baskír, tatár, jakut, csuvas és balkár – vonult fel 300 korhű felszerelésben feszítő lovassal és a turáni népek zászlóival. Az elmaradhatatlan kézműves vásár, a 150 hagyományőrző és zenei program között olyan bemutatók marasztalták a tekintetet, mint a lovasnomád játékot felelevenítő, s az alföldi juhászok által egészen a 19. századig űzött köböreverseny, a párbaj- és szablyavívóversenyek vagy a távlövő íjászok megmérettetése – köztük a világcsúcstartó Mónus József újabb rekordkísérlete.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és a Kurultáj fővédnöke beszédében újfent hangsúlyozta, hogy a Kurultáj a rokonságtudat, a kulturális testvériség, a közös kulturális hagyományok felkutatásának ünnepe, legfőbb üzenete pedig az összetartozás és az ősök iránti tisztelet. „Az a fölhalmozott tudás, amely az elmúlt évezredekben közös kincsünk a rokon tudatú népekkel, azt mozgósítani kell ma egymás között, egymásért” – fogalmazott.
Örömteli, hogy a főszervező Bíró András Zsolt, illetve a Magyar-Turán Alapítvány a hivatalos programban továbbra sem engedett teret szellemi fertőzésnek. Noha a szervezők abba nem szólhattak bele, hogy egy-egy álsámán mivel traktálja az érdeklődőket a jurtájánál, a könyves standokon mindenesetre hiányoztak az önjelölt történészek virulens agymenései, amelyekben sokszor meggyőző (ál)tudományos magabiztossággal vezetik félre olvasóikat a magyarság őstörténetét és genezisét illetően. Bíróék az idén is kifejezetten olyan előadókat kértek fel, akik a saját szakterületükön már bizonyítottak.
Szombaton például a neves olasz nyelvész, Angela Marcantonio, a római La Sapienzia egyetem nyelvésze tartott előadást a magyar nyelv eredetéről. Ha a cél az, hogy az ősi magyar régmúltról a modern tudományosságnak megfelelő, a mítoszokot és érzelmeket helyén kezelő képet közvetítsen, a Kurultáj láthatóan jól veszi az akadályokat. Ehhez pedig kívánni sem lehet a bugac törzsi gyűlésnél autentikusabb és hangulatosabb környezetet.
No gallery template found!Fotó: PS/Horváth Péter Gyula
Kela-bá
2016-08-18 at 13:49
Csodálatos az “ÉLŐ MÚZEUM” !!! Kár, hogy médiákban alig tudósítanak a hasznos ,színpompás eseményről ? Miért ? Szép napot Mindenkinek !
Zoltán
2016-08-16 at 21:00
Anyám és anyai ágon minden ősöm kun.
A Kurultáj nagyszerű.
Még csak nem is sajnálom a fanyalgókat.
Gyökértelen frusztrált szerencsétlenek.
Nem Kun nem türk hanem Magyar
2017-09-30 at 18:56
Tehát te nem magyar vagy hanem egy neo-kun. A kunokat kiirtották. a nagy török háború idején. HElyükre Szerb Albán Román Boisnyák népkeverék áramlott , ami régi kunok kiváltságát kezte el erőltetni (Redemtio) Itt olvashatsz erről: https://www.nyest.hu/renhirek/kunok-legyunk-vagy-magyarok
Ajánlom a török háborúk és a REDEMPTIO részeket!
Anna
2016-08-16 at 19:36
Végre! Odafigyel valaki az ilyen fontos történésekre. Nagyobb, bővebb teret kell szentelni, bemutatni, személyenként, öltözéket, fegyvereket, hadd ismerjék meg azok is, akik nem tudnak róla, legyen kedvük elmenni, tanulni, olvasni róla.
K.J.
2016-08-16 at 18:17
Róbert Sós fantázianevű véglény!
Téged garantáltan senki nem sorolna ezek közé a népek közé:) Könnyű neked, mert hozzád képest csak a felfelé létezik:)
khm
2016-08-16 at 15:27
Írtam már régebben,hogy el kell oda menni.
Oszt mindenki lát valamit amit érdemes. Nekem a népi zenekarok bemutatkozása volt a leginkább kedvemre való. Ámbár a vége,amikor a sok lovas nyílvesszőzáporral fejezi be a napot,háááát nem is tudom. Az is megfogja az embert.