Pesti Srácok

Nyugdíjas, de nem a frusztrált kollégákkal oldaná meg a pedagógushiányt a PSZ elnöke

Nyugdíjas, de nem a frusztrált kollégákkal oldaná meg a pedagógushiányt a PSZ elnöke

Önellentmondásba keveredett a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, aki először arról beszélt a csütörtök délelőttre összehívott sajtótájékoztatón, hogy a nyugdíjas pedagógusok visszahívásával kellene rövid távon orvosolni a hazai szakemberhiányt. Pár gondolattal később már azt mondta, hogy milyen nagyfokú munkahelyi ártalomnak vannak kitéve a tanárok, mennyire kiégett a pedagógustársadalom. Ezért kérték a kormánytól a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét is. Rákérdeztünk, hogy akkor azokkal a nyugdíjas kollégákkal számolna, akik leharcoltak, és belefásultak a tanításba? Gallóné erre reagálva közölte, ő azokra gondolt, akik még bírják. Statisztikai adatot nem tudott mondani, de jelezte, ő ismer olyan 60 év fölötti kollégát, aki szívesen visszajönne tanítani, ha mellette megkapná a nyugdíját is. A PSZ-elnök kijelentette, a bicikli nem hogy nem állt meg, hanem menthetetlenül gurul a szakadék felé, ugyanakkor azt is mondta, a mostani helyzet a korábbi kormányok áldásos tevékenységének is köszönhető.

Rövidtávon a már nyugdíjba vonult kollégákkal oldaná meg a tanárhiányt - reagált a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a köznevelési törvény tervezett módosításának azon pontjára, amely elfogadása esetén szakképesítés nélküli szakemberek is taníthatnának. Korábban már írtunk róla, húsvét előtt került fel az Emberi Erőforrásuk Minisztériumának oldalára az az előterjesztés, mely szerint a jövőben a hiányzó szaktanárok helyét felsőfokú végzettségű, de pedagógusképesítés nélküli személyek is betölthetnék, ha vállalják, hogy öt éven belül megszerzik a pedagógusi képesítést. Egy másik pont értelmében pedig a gyógypedagógiai intézményekben a készség tárgyakat taníthatnák gyógypedagógusi végzettség nélküli tanárok. Galló Istvánné elmondta, nem új keletű problémáról van szó, elöregedett a pedagógustársadalom, az átlagéletkor: 47-48 év. Szerinte mindez egyértelműen azt jelenti, a pedagógus életpályamodell megbukott. Arra volna most szükség, hogy feloldják a nyugdíjas kollégák foglalkoztatásának korlátozását, bár véleménye szerint jelen helyzetben ez is kevés lenne, mert ebben a tanévben összesen négyezer pedagógus hagyta el a pályát, miközben csupán 800-an léptek be. A szakma pofán csapásának nevezte a tervezett lépést. Szerinte

A köznevelési törvény tervezett módosítása több ponton súlyosan sérti a leghátrányosabb helyzetben lévő tanulók és szülők érdekeit. Szerinte a kormány a lemond az értelmi fogyatékosokról azzal, ha megengedi, hogy olyan pedagógusok foglalkozzanak velük, akik nem rendelkeznek a feladat ellátásához szükséges ismeretekkel - mondta az érdekvédő, majd hozzátette, a szakszervezet a leghatározottabban tiltakozik a tervezett változtatások ellen, és azt kéri, hogy az Országgyűlés jelen formájában ne szavazza meg.

PestiSracok facebook image

Érdeklődésünkre, hogy hosszútávon hogyan tenné újra vonzóvá a pályát, azt felelte: kell az életpálya, de nem az, ami most van. Jelenleg akkora különbségek vannak a fizetések és a munkaterhek között, hogy először ezeken az igazságtalanságokon kellene változtatni. Végig kéne gondolni, vajon miért nem csábító a pálya a kollégák számára. Galló Istvánné jelezte, a PSZ 2010 őszén még az akkori oktatásért felelős államtitkárnak, Hoffmann Rózsának eljuttatta az életpályamodellről szóló elképzeléseit: ebben nem csak a fizetésekről volt szó, hanem arról, hogy a többdiplomásokat anyagi elismerésben kellene részesíteni, kérték, hogy állítsák vissza a pedagógus szolgálati lakás intézményét, továbbá, hogy kiemelt egészségügyi ellátásban részesüljenek a tanárok a munkahelyi ártalom miatt.

- szögezte le Galló Istvánné. Arra a kérdésre, hogy miért a jelenlegi életpályamodell által "leszedált", elgyötört, frusztrált tanárokkal csillapítaná a pedagógushiányt, úgy reagált:

Statisztikai adatot nem tudott mondani, de jelezte, ő ismer olyan 60 év fölötti kollégát, aki szívesen visszajönne tanítani, ha mellette megkapná a nyugdíját is. Az érdekvédő sérelmezte, hogy velük nem egyeztettek a tervezetről.

Fotó: MTI/ Marjai János

Galló Istvánné kitért arra is, hogy az új előírások alapján a jövőben a beilleszkedési, tanulási magatartási zavarokkal, nehézségekkel küzdő tanulók év végi osztályozása kötelezővé válna. Szerinte ez nem fogja motiválni a gyerekeket, hanem a kudarcélményeiket növeli és a pedagógusoknak okoz lelkiismereti kérdést, hogyan osztályozzanak majd egy hiperaktív, vagy hallásgondokkal küzdő, vagy éppen tanulási zavarral küzdő gyereket. A munkaidő-kedvezmény kapcsán úgy fogalmazott, bár bekerült a törvénybe, a rendelkezések csak azoknál a pedagógusoknál lesz alkalmazhatóak, akiknek heti 22-26 órát kell tanítani, de kizárják például a fix óraszámos pedagógusokat, közte az óvodapedagógusokat, kollégiumi nevelőtanárokat, gyógypedagógusokat, gyakornokokat. Ráadásul a kedvezményről az igazgatók dönthetnek, és ha pozitívan is határoz, a tantárgyfelosztásról a fenntartónak jóvá kell hagynia, és nem biztos, hogy így is meglesz a hozzájárulás. Úgy látja, ez is csak arról szól, hogy

A kötelező középiskolai felvételiről egyelőre csak nyilatkozat szintjén hallottak - közölte Galló Istvánné. Jelezte: ebbe a körbe nem csupán a gimnázium, szakközépiskola, hanem a korábbi szakiskolák is bele tartoznak. Eddig a nyolc általános sikeres elvégzése valamilyen szakiskolába belépőt jelenthetett, most itt is felvételizni kellene. Szerinte a szakiskola egy zsákutca, a kormány pedig azzal hitegeti az odajelentkezőket, hogy ott is tudnak érettségit szerezni, miközben a közismereti tárgyakat oly mértékben csökkentették, hogy esélye sincs a diákoknak - jelentette ki. Úgy látja a lépéssel a felvételizők számát akarják korlátozni, mert a magasabb színvonalnak, majd egyre kevesebben tudnak megfelelni. A gimnáziumokba pedig, csak annyi diákot akarnak felvenni, akiknek útja egyenesen vezet a felsőoktatásba. A PSZ nem támogatja ezt a fajta felvételi rendszert - szögezte le. A kilenc évfolyamos általános iskoláról szintén nem tudni részleteket - jelezte. Majd közölte, azt kérik, Balog Zoltán hívja össze a pedagógusok sztrájkbizottságának teljes ülését, mert legutóbb Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár vett részt a találkozón. Ő pedig nem tudott mit mondani arra a kilenc pontra, amelyben változtatást szeretnének elérni. Ilyen követelések a pedagógusok kötelező óraszámának visszaállítása és a pedagógusbértábla vetítési alapjának megemelése. Az érdekvédő azt is mondta, nem terveznek az érettségi előtt pár héttel sztrájkolni, a kollégák morális okból nem tennék ezt a diákokkal, bár - tette hozzá -, szerinte a kormány erre játszik.

Galló Istvánné a sajtótájékoztató végén jelezte azt is: április 6-án levélben fordultak Orbán Viktor miniszterelnökhöz, ebben - az előbb már említett - bértábla vetítési alapjának emelését kérték, az ugyanis szerinte elinflálódott, illetve kérték a pedagógushiány kezelésére az öregségi nyugdíj korhatárt elérők foglalkoztatási tilalmának feloldását. Választ egyelőre nem kaptak - mondta, majd hozzátette:

Elismerte azt is, a mostani helyzet az előző kormányok áldásos munkájának is köszönhető.

Címlapfotó: Origo/Szabó Gábor

Ajánljuk még

Rettegek a diktatúrától! - Az Öreg vendége Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke

Ps TV 2025 május 29.
Nem akárki mondja. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke, aki súlyosabbnak ítéli meg a helyzetet, mint ami a szovjet megszállás alatt volt, azaz Magyar Péter színre lépése az 1930-as évek németországi nácizmusának korszakát idézi. Szerinte a Tisza Párt elnökének folyamatos agresszív, durva fenyegetőzése, megfélemlítése nemcsak az embereket érinti, hanem az állami alkalmazottakat – rendőröket, ügyészeket, bírókat, politikusokat, jobboldali országgyűlési képviselőket stb. – akik végzik törvényesen a munkájukat.

Megakadályozhatta volna Horthy a magyarországi holokausztot? – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2023 május 15.
Akik a magyarság önbecsülésébe akarnak gázolni, rendszeresen próbálják kollektíven ránk sütni a bűnös nemzet bélyegét a magyarországi holokausztért. A kényszerpályán sodródó, függetlenségét elvesztett, megszállt országunkban azonban senki sem szegülhetett szembe érdemben Hitler és végrehajtói akaratának. Még a gettókba zárt zsidóság hétköznapi életét megszervező zsidó tanácsokat is felhasználták a holokauszt véghezviteléhez, ők is ki voltak szolgáltatva a nácik kénye-kedvének és megdöbbentően pitiáner követelőzéseinek. A holokausztban részt vevő, kis létszámú magyar tettestárs mellett azonban nagyon sokan, a saját életük kockáztatása árán mentették az üldözött zsidókat, és az országban tapintható volt a németellenes hangulat. Hogy zajlott 1944 Magyarországán a náci népirtás, milyen belső törésvonalak osztották meg magát a zsidóságot is, és hogyan próbálta Horthy megmenteni a budapesti zsidókat? A Honi felderítésben Veszprémy László Bernát mutatta be az eddig jobbára ismeretlen részleteket a legújabb történettudományi eredményei alapján.